Pozsonyvezekény

Pozsonyvezekény (Vozokany)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Galántai
Turisztikai régió	Dunamenti
Rang	község
Első írásos említés	1240
Polgármester	Mikuláš Tončko
Irányítószám	925 05
Körzethívószám	031
Népesség
Teljes népesség	1164 fő (2011) +/-
Népsűrűség	90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Terület	12,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pozsonyvezekény Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′ 10″, k. h. 17° 41′ 20″48.1027777778, 17.6888888889
Pozsonyvezekény weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pozsonyvezekény (szlovákul Vozokany) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban.

Fekvése

Galántától 11 km-re délre a Feketevíz partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a török bezeken (= kis dísz) főnévből ered, valószínűleg egy, a honfoglaló magyarokkal együtt érkezett török nyelvű törzs szállásterülete volt. Etimológiailag azonban az sem zárható ki, hogy a Vezekény falunév a késő uráli korból származó vesi - vetten alapszóból származik.

Története

Területén már az újkőkorban is laktak emberek. A vonaldíszes kerámiák népének maradványait találták itt meg. A korai bronzkorban a nyitrai kultúra, a vaskorban a laténi kultúra népe élt ezen a vidéken. A 10. századból korai magyar temetkezések kerültek itt elő.

A település alapításának ideje nem ismert, első írásos említése 1240-ben "Vezekyn", majd 1297-ben "Wezekeen" alakban történt. A 15. század elejétől a semptei uradalom része. 1478-ban "Wozokan" néven említik. 1553-ban részben Báthory András, részben a borostyánkői uradalom birtoka volt. Később a Thurzó család semptei birtokához tartozott, majd 1817-től a tallósi uradalom része volt. A falut a középkortól a bíró és az esküdtek irányították. Jelentős változást hozott a falu életébe amikor a birtokot az Eszterházyak szerezték meg, akik támogatták a gazdasági fejlődést. Legrégibb pecsétje 1790-ből származik. 1720-ban 29 adózó háztartása volt. 1828-ban 77 házában 558 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "VEZEKÉNY. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tallóshoz közel, és annak filiája; határja középszerû, mint vagyonnyai. "

Fényes Elek szerint "Vezekény, Poson m. magyar falu, Tallóshoz 1 kis órányira: 656 kath., 4 zsidó lak. Kath. fil. templommal, mellyet egy evang. mészáros, Orbán nevü épittetett. F. u. gr. Eszterházy Mihály. Ut. p. Szered."

A 19. század második felében közös jegyzőséget alkotott Tallóssal, mely egészen a második világháború végéig működött. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1949-ben alakult meg a helyi földműves szövetkezet.

Demográfia

1910-ben 973, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1114 lakosából 925 magyar és 180 szlovák volt.

2011-ben 1164 lakosából 894 magyar és 234 szlovák volt.

Nevezetességei

• Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1718-ban épült gróf Eszterházy Ferenc és Urbán János támogatásával. 1778-ba déli hajóval és a korábbi fatorony helyett kőtoronnyal bővítették. 1923-ban épült meg a mellékhajó. Sírboltjában három személyt temettek el, köztük az 1732-ben meghalt Ritter György vezekényi kapitányt.
• A templom közelében található a Kofrányi család 19. század közepén épült kúriája.
• A temetőben álló Nepomuki Szent János kápolnát 1925-ben Mikus Elek építtette.
• Az első világháborús emlékművön 35, a II. világháborúson 22 név olvasható.
• A templom melletti kőkereszt 1789-ben készült.
• A falu Tallós felőli végén áll Szent Vendel szobra. A híd előtt Nepomuki Szent János, a templom előtti parkban Szent Flórián szobra található.
• Görbetükör színjátszókörét 1992-ben alapították a Csemadok helyi alapszervezete keretén belül.

Gazdasága

• Nyomdaipari vállalatának megközelítőleg 50 alkalmazotta van.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Pozsonyvezekény Szlovákia térképén
• E-obce.sk