Gidrafa

Gidrafa (Budmerice)
Gidrafa utcaképe
Gidrafa címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Bazini
Rang	község
Első írásos említés	1291
Polgármester	Jozef Savkuliak
Irányítószám	900 86
Körzethívószám	033
Népesség
Teljes népesség	2230 fő (2011) +/-
Népsűrűség	74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	176 m
Terület	30,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gidrafa Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′ 31″, k. h. 17° 24′ 25″48.3586111111, 17.4069444444
Gidrafa weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gidrafa (1899-ig Pudmericz, szlovákul Budmerice, németül Pudmeritz) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Bazini járásban. 2011-ben 2230 lakosából 2154 szlovák volt.

Fekvése

Nagyszombattól 14 km-re nyugatra a Nagyszombati-dombságban a Gidra-patak partján fekszik.

Nevének eredete

Magyar nevét onnan kapta, hogy a Gidra-patak mellett fekszik.

Története

Gidrafa látképe

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban laktak emberek. A mai települést 1296-ban Pumurich néven említik először. Vöröskő várának uradalmához tartozott. A 16. századtól a Pálffy család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, később halászattal, fuvarozással, fazekassággal és molnár mesterséggel foglalkoztak. A Rákóczi-szabadságharc idején uruk gróf Pálffy János seregében a császáriak oldalán harcoltak.

Vályi András szerint "PUDMERICZ. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Istvánfalvához nem meszsze, Fancsal nevû pusztája is van; nevezetesíti az 1705-dik esztendõbéli Rákótzyval esett ütközet; határjának középszerû mivóltához képest, második osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Pudmericz, tót falu, egy kies völgyben, Poson vmegyében, Modorhoz 1 1/2 órányira. Számlál 1016 kath., 14 evang., 23 zsidó lak. Van itt kath. paroch. templom, több csinos urasági tiszti lakás, egy inscriptionalis curia, több vizimalom a Gidra patakján, egy fáczános kert, halastó, tehenészet stb. Szõlõhegye savanyu és kevés bort terem. Határa keletre meglehetõs; de nyugotra felette kövecses, többnyire rétnek legelõnek használják; erdeje kevés. F. u. gr. Pálffy Rudolf örökösei. 1705-ben itt ütközet történt Rákóczy és a császáriak közt, az elsõbbnek veszteségével."

1910-ben 1806, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Nevezetességei

A gidrafai Pálffy kastély

• Gidrafai kastély (turisták által nem látogatható) romantikus stílusú. A Pálffy család építtette a 19. század végén. Szökőkutakkal és szobrokkal díszített szép angolpark övezi. 1989 óta a Szlovák Írószövetség alkotóházaként üzemel.

Gidrafa temploma

• A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült, 1722-ben újjáépítették.
• A Hétfájdalmú Szűzanya kápolnát gróf Pálffy Rudolf építtette 1768-ban.
• Egykori malmai közül a Silnicky család malma áll szépen helyreállítva.
• A község közelében fekszik (tőle 2 km-re északnyugatra) a Gidrafai víztározó, mely a horgászok és a vízisportot kedvelők paradicsoma.

Híres emberek

Lurdi barlang

• Itt született 1915. február 8-án Rudolf Fabry szlovák költő, prózaíró, publicista és szürrealista grafikusművész.

További információk

• Hivatalos oldal
• Gidrafa Blog
• Gidrafa a bazini kistérség honlapján
• Községinfó
• Gidrafa Szlovákia térképén
• Tourist-channel.sk
• Gidrafa kastélya a Wikimapiában
• E-obce.sk