Gidrafa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gidrafa (Budmerice)
Gidrafa utca.JPG
Gidrafa utcaképe
Gidrafa címere
Gidrafa címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Bazini
Rang község
Első írásos említés 1291
Polgármester Jozef Savkuliak
Irányítószám 900 86
Körzethívószám 033
Népesség
Teljes népesség 2230 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 176 m
Terület 30,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gidrafa (Szlovákia)
Gidrafa
Gidrafa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′ 31″, k. h. 17° 24′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 31″, k. h. 17° 24′ 25″
Gidrafa weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gidrafa (1899-ig Pudmericz, szlovákul Budmerice, németül Pudmeritz) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Bazini járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszombattól 14 km-re nyugatra a Nagyszombati-dombságban a Gidra-patak partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nevét onnan kapta, hogy a Gidra-patak mellett fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban laktak emberek. A mai települést 1296-ban Pumurich néven említik először. Vöröskő várának uradalmához tartozott. A 16. századtól a Pálffy család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, később halászattal, fuvarozással, fazekassággal és molnár mesterséggel foglalkoztak. A Rákóczi-szabadságharc idején uruk gróf Pálffy János seregében a császáriak oldalán harcoltak.

Vályi András szerint "PUDMERICZ. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Istvánfalvához nem meszsze, Fancsal nevű pusztája is van; nevezetesíti az 1705-dik esztendőbéli Rákótzyval esett ütközet; határjának középszerű mivóltához képest, második osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Pudmericz, tót falu, egy kies völgyben, Poson vmegyében, Modorhoz 1 1/2 órányira. Számlál 1016 kath., 14 evang., 23 zsidó lak. Van itt kath. paroch. templom, több csinos urasági tiszti lakás, egy inscriptionalis curia, több vizimalom a Gidra patakján, egy fáczános kert, halastó, tehenészet stb. Szőlőhegye savanyu és kevés bort terem. Határa keletre meglehetős; de nyugotra felette kövecses, többnyire rétnek legelőnek használják; erdeje kevés. F. u. gr. Pálffy Rudolf örökösei. 1705-ben itt ütközet történt Rákóczy és a császáriak közt, az elsőbbnek veszteségével." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1806 lakosából 1610 szlovák, 113 magyar, 73 német és 10 egyéb nemzetiségű volt.

2011-ben 2230 lakosából 2154 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gidrafai kastély (turisták által nem látogatható) romantikus stílusú. A Pálffy család építtette a 19. század végén. Szökőkutakkal és szobrokkal díszített szép angolpark övezi. 1989 óta a Szlovák Írószövetség alkotóházaként üzemel.
  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült, 1722-ben újjáépítették.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya kápolnát gróf Pálffy Rudolf építtette 1768-ban.
  • Egykori malmai közül a Silnicky család malma áll szépen helyreállítva.
  • A község közelében fekszik (tőle 2 km-re északnyugatra) a Gidrafai víztározó, mely a horgászok és a vízisportot kedvelők paradicsoma.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • P. Jelínek - J. Vavák - J. Hlavatá: Systematický výskum opevnenej osady maďarovskej kultúry v Budmericiach (okr. Pezinok).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gidrafa témájú médiaállományokat.