Vásárút
| Vásárút (Trhová Hradská) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Turisztikai régió | Dunamenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1235 |
| Polgármester | Roland Zsoldos |
| Irányítószám | 930 13 |
| Körzethívószám | 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2160 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 112 m |
| Terület | 24,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 59′ 30″, k. h. 17° 45′ 00″ | |
| é. sz. 47° 59′ 30″, k. h. 17° 45′ 00″ | |
| Vásárút weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vásárút (szlovákul Trhová Hradská) község Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában. 2011-ben 2160 lakosából 1947 magyar és 171 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Dunaszerdahelytől 10 km-re keletre a Kis-Duna jobb partján fekszik. Nevét onnan kapta, hogy rajta vezetett keresztül a Pozsonyba menő vásáros útvonal.
Története[szerkesztés]
1235-ben "Vasarut" alakban említi először oklevél. A pozsonyi káptalan és prépostság birtoka volt. A 14. századig Csallóközkürt részeként halászóhelyként említik. Elnevezése 1399-ben "Vyfalu", 1406-ban "Wasarvth". A falunak a középkorban Szent György tiszteletére szentelt fatemploma volt, melyet egy árvíz elsodort, ezután kőtemplomot emeltek. 1634-ben ez is tönkrement, ekkor épült a mai templom. A 16. század közepén 36 porta után adózott a falu. 17. század elején Bocskai István és Bethlen Gábor seregei táboroztak itt. A 18. század elején fő birtokosa a pozsonyi káptalan és a gróf Cseszneky család. 1720-ban 2 malma és 23 adózó háztartása volt. 1752-től nemesi mezőváros messze földön híres állatvásárokkal. 1828-ban 147 házában 1047 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, dohánytermesztéssel, halászattal foglalkoztak. 1849-ben határában verték vissza Szekulics honvéd alezredes csapatai Derschatta császári és királyi ezredes császári seregét. A község önkéntes tűzoltóegylete 1892-ben alakult. 1900-ban nagy árvíz pusztított a településen. A 20. század elején sörfőzde és szeszgyár működött a községben.
Vályi András szerint " VÁSÁRÚT. Magyar Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura a’ Pozsonyi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az Érs. Újvári kissebb Duna ágának partyán, Kürth, és Papnyárasdi helységek között, az ország úttyában; Ispotállya is van; határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, rozsot, zabot, árpát terem, kukoritzát, dohányt is, piatza Szerdahelyen, és Somorján." [2]
Fényes Elek 1851-ben így ír Vásárútról: "Pozsony vármegye magyar települése, a kis Duna jobb partján, a pesti országúton, Komáromtól 5 1/2 mérföldnyi távolságra. Lakja 1019 katolikus, 3 evangélikus, 5 zsidó. Van katolikus parókiája, temploma, vendégfogadója, több urasági tiszti lakása, és gazdasági épülete. Határa mindent megterem, dohánya a megyében a legjobb, legkapósabb. Erdeje a Duna mentében sok vadat táplál. Baromvásárai híresek." [3]
Pozsony vármegye monográfiája szerint "Vásárút, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben, körjegyzőségi székhely, 197 házzal és 1589 róm. kath. vallású lakossal, holott a megelőző népszámlálás alkalmával a lakosok száma csak 1387 volt s így e nagy számbeli emelkedés méltán feltűnik. E község már 1235-ben felmerűl. A pozsonyi prépostság és káptalan ősi birtoka, kiket azonban a 16. század elején a Bazini és Szentgyörgyi grófok a nyugodt birtoklásban háborgattak, mert 1507-ben Miklós prépost és a káptalan II. Ulászló előtt panaszt emelnek elleneük hatalmaskodásuk miatt. A 16. század közepén végbement portális összeírás 36 portáról számol be. A mult század elején marhavásárai messze vidéken híresek voltak. Ma a pozsonyi káptalannak van itt nagyobb birtoka és Popper Emil káptalani bérlőnek szeszgyára és finomítója. Ősi temploma fából volt építve, de ezt a Duna elsodorta. Helyébe 1668–72 között új templom épült, mely azonban 1757-ben a mainak adott helyet, melyet – mint azt a templomon látható fölirat bizonyítja – Batthyány József pozsonyi prépost építtetett. Ide tartoznak Csanád, Sziget és Szihony majorok, Szilágyi malom és Vöröstőke erdészlak. A község a mult században többizben volt nagyobb tűzesetek színhelye, 1903-ban pedig az árvíz okozott a lakosoknak tetemes kárt. A községben van postahivatal; távíróhivatala Albár." [4]
1910-ben 1337, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1960-ban a szomszéds Vámosfaluval egyesítették, 1990-óta újra önálló község.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1668 és 1672 között épült, 1757-ben Batthyány József pozsonyi prépost újjáépíttette. 1906-ban szecessziós stílusban építették át, ekkor nyerte el mai formáját. A kóruson Szent István és Szent László faszobrai találhatók. Az egyik mellékhajóban a két világháború hőseinek emléktáblája látható. A templom előtt látható a Fájdalmas Szűz 1883-ban készített szobra a Pieta, amely homokkőből készült, műköves talapzaton áll.
- A templomkertben álló Szentháromság-oszlop 1846-ban készült klasszicista stílusban.
- Szent Flórián útmenti szobra 1863-ban készült, a feje már hiányzik.
- A templomkerten kívül, északi irányban áll Kossuth Lajos emlékműve. 1994-ben állíttatták halálának 100. évfordulójára. Kossuth 1848-ban járt Vásárúton katonákat toborozni.
- A község északi részében, a főút mellett áll a romantikus stílusú Madonna szobor. Valószínű, hogy Brandl szobrász alkotása az 1860-1870-es évekből.
- A Nyárasdra vezető út mellett, néhány száz méterre a falu központjától, a műemlékként védett Nepomuki Szent János-szobor áll, 1739-ben készült.
- Nyárasd felé a község végén állt a valamikori Popper-kúria.
- Réteshúzó Fesztivál
Híres személyek[szerkesztés]
- Itt volt káplán Feniczy János katolikus pap, költő
- Itt szolgált 1668-tól Illyés András erdélyi katolikus püspök
- Itt szolgált 1688-1691 között Mártonffy György erdélyi katolikus püspök
- Itt született 1892. április 16-án Házi Jenő történész, levéltáros, a Soproni Városi Levéltár utolsó főlevéltárosa, a MTA levelező tagja.
Testvértelepülések[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- Presinszky, L. 2002: Mit hagytak ránk a századok. Fejezetek Vásárút történetéből. Somorja.
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.
|
|||||||||||

