Pozsonysárfő
| Pozsonysárfő (Blatné) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Szenci |
| Turisztikai régió | Dunamenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1245 |
| Polgármester | Katarína Takáčová |
| Irányítószám | 900 82 |
| Körzethívószám | 033 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1626 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 100 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 137 m |
| Terület | 16,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pozsonysárfő
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 16′ 00″, k. h. 17° 25′ 00″ | |
| Pozsonysárfő weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Pozsonysárfő (szlovákul Blatné, korábban Šarfia) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Szenci járásban. 2001-ben 1626 lakosából 1497 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szenctől 5 km-re északra fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák népének, a zselizi és a bükki kultúra településeit tálálták itt meg. A korai vaskorban a la théne-i kultúra, a késői bronzkorban a nyitrai kultúra települései álltak itt. A falu első írásos említése egy 1245-ben kelt oklevélben történt. Gótikus temploma 1390-ben épült. Története során " Sarfy, Sarfew, Saarfo, Ssárfia" alakban szerepelt az írott forrásokban.
Vályi András szerint "SÁRFÕ. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szentzhez, Boldogfalvához sem meszsze, a’ fejér hegyeknél, a’ Rétsei víz nedvesíti; postája is van; határja leginkább gabonát, zabot, árpát terem; mezeje, réttye elég van, szõleje is, erdeje nints, piatza Bazinban, Modorban, és Pozsonyban. " [2]
Fényes Elek szerint "Sárfõ, tót falu, Posony vgyében, Posonytól 2 postaállásra, a nagyszombati országutban. Számlál 827 kath., 5 evang., 6 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, postahivatala, vendégfogadója, jövedelmes vizimalma a Csádé patakján. Fekete sárga agyagos földjei jó rozst teremnek. Szõlõhegye pedig közönséges fejér asztali borral szolgál; legjobb a vörös hegyen termesztett. F. u. gr. Pálffy Ferencz. " [3]
1910-ben 1421, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Adalbert tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1390-ben épült, a 18. században barokk stílusban építették át.
- Nepomuki Szent János szobra 1736-ban készült.
- A temetői kereszt 1801-ben készült.
- Szent Flórián szobra 1811-ben készült.
- Immaculata szobra 1859-ben készült.
- Szent Orbán szobra 1870-ben készült.
- Lourdes-barlanját 1940-ben építették.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
