Nagybodak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagybodak (Bodíky)
Nagybodaki katolikus templom.JPG
Nagybodaki katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Soós Róbert
Irányítószám 930 29
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 288 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 119 m
Terület 24,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagybodak (Szlovákia)
Nagybodak
Nagybodak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 55′ 30″, k. h. 17° 27′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 30″, k. h. 17° 27′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagybodak (szlovákul Bodíky) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. 2001-ben 288 lakosából 240 magyar és 45 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaszerdahelytől 22 km-re délnyugatra, a Duna és a bősi vízierőmű üzemvízcsatornája között, a szlovák-magyar határ mellett fekszik.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván, de fészkelésről nincs adat.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1272-ben említik először. A falu a 15. században pozsonyi várbirtok, majd a 17. században az Amadéké, ezután a gróf Pállfyak birtoka, mellettük a Kánya és gróf Cseszneky családok is rendelkeztek a faluban kisebb birtokrésszel. Lakossága főként halászattal foglalkozott.

Vályi András szerint "Nagy Bodak. Elegyes falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, nevezetes víz gáttya Mikovinyi által készíttetett, vízi malmai hasznosak, és halászattya is elégséges. Határbéli földgye jó, vagyonnyai hasznosak, keresetre, és piatzozásra alkalmatos helye lévén, első Osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Bodak (Nagy), csinos falu, Pozsony vármegyében, a Csallóközben az öreg Duna balpartján: 605 kath., 8 ref. vagyonos lak. Földje meglehetős; káposztája hires; rétje, legelője jók a Duna szigetjeiben, hol erdeje is szép. Van 14 Duna-malma és sok gyümölcse. Lakosai közt több hajósok találtatnak. F. u. a Pálffy fam. senioratusa." [4]

A község az 1990-es évek elején a dunai felvíz csatorna és a Nagy-Duna közé szorult, így kapcsolata megszakadt a felbári templommal. 1991-ben új római katolikus temploma épült. 1910-ben 704, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1960-ban közigazgatásilag Felbárhoz csatolták, 1990-ben visszanyerte önállóságát.

2001-ben 317 lakosából 306 magyar és 5 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jézus Szentséges Szíve és Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1991-ben épült.
  • Határában számos, fürdésre alkalmas hely található.
  • A Duna-holtág gazdag növény és állatvilággal rendelkezik.
  • A falutól északra van a Bősi vízierőmű déli szakasza.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybodak témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]