Hegy (Szlovákia)
| Hegy (Heď) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Rang | Vízkelet településrésze |
| Első írásos említés | 1239 |
| Irányítószám | 925 08 |
| Körzethívószám | 00421 (0) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hegy
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 8′ 59″, k. h. 17° 39′ 57″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hegy (szlovákul Heď) Vízkelet településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban. 2001-ben Vízkelet 1524 lakosából 1374 magyar és 143 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Galántától 6 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
1239-ben a pozsonyi váruradalom részeként említik először, de temploma már az 1220-as években állt.
Vályi András szerint "HEGY. Elegyes magyar falu Posony Várm. földes 156Urai Váradi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Galantához 1 mértföldnyire, Kossúth, és Vizkelett mellett, határbéli két kerûlõre osztott földgyei jók, legelõje tsekély, erdeje, és réttye nints." [1]
Fényes Elek szerint "Hegy, magyar falu, Pozsony vmegyében, Vizkelet mellett: 186 kath., 6 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Pozsony. " [2]
1910-ben 224, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1943-ban csatolták Vízkelethez.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Eredetileg Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma ma elhagyottan áll. A templom 1220 és 1230 között épült román stílusban. A 14. században bővítették, melynek következtében sok eredeti részlet eltűnt. A török időkben elhagyottan állt, majd 1753-ban rendbehozták. 1915-ben, 1943-ban és 1975-ben renoválták.
- A templomtól keletre álló kálváriakápolna 1736-ban épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
