Dunaújfalu
| Dunaújfalu (Nová Dedinka) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Pozsonyi | ||
| Járás | Szenci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1252 | ||
| Polgármester | Viola Takáčová | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2002 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 196 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 128 m | ||
| Terület | 10,24 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dunaújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 48° 11′ 27″, k. h. 17° 21′ 42″ | |||
| Dunaújfalu weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Dunaújfalu (szlovákul Nová Dedinka, a Dunasáppal való egyesítés előtt Nová Ves pri Dunaji, németül Neudorf) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Szenci járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Pozsony központjától 20 km-re keletre a Kis-Dunába igyekvő Fekete-víz bal partján fekszik. Az egykori Dunasáp faluval egyesítve alkotja Nová Dedinka községet.
Története [szerkesztés]
1328-ban Pomsa néven említik először, majd 1397-ben Pomsahaza alakban szerepel oklevélben. A pozsonyi káptalan birtoka volt. 1445-ben Pozsony várának kapitánya Temesközi Bálint a kegyura. 1479-ben Temesközi Miklós Vas Andrásnak adta el. 1647-ben a Pálffy család királyfai uradalmához tartozott. 1715-ben 32 adózó volt a faluban.[2] 1828-ban 44 házában 324 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból tartották fenn magukat. 1869-ben 298 lakosa volt.
A középkorban Dunaújfalu mellett feküdt Várörs település, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt.
Fényes Elek szerint "Ujfalu (Duna-), Poson m. magyar helység, ut. p. Cseklészhez 1/2 óra, a Feketeviz mellett. Számlál 331 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz." [3]
1910-ben 355, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. 1960-ban Nová Dedinka néven Dunasáppal egyesítették.
Népessége [szerkesztés]
2001-ben 1626 lakosából 1128 szlovák és 467 magyar volt. 2011-ben 2002 lakosából 1524 szlovák, 408 magyar, 8 cseh, 5 ukrán, 2-2 német és morva, 1-1 orosz és bolgár és 51 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Középkori római katolikus templomát a 16. század első felében reneszánsz stílusban bővítették, de később is alakítottak rajta. Falán gótikus freskók láthatók.
- A határában található Szent Úr kápolna valószínűleg szintén Árpád-kori.
A fentiek egy és ugyanazon templomra utalnak, mely az egykori "Pomsa" helység temploma lehetett.[4] Ez a templom - Sáp és Dunaújfalu egyesítése előtti - újfalui határban fekszik, a mai Feketevíztől délre, míg maga a falu a Feketevíz északi oldalán fekszik. Mára már csak a templom és a mellette fekvő temető maradt fenn. Érdekessége ennek, hogy a temetőt a sápiak "örökölték", bár területileg az újfalui határban fekszik. Dunaújfalunak külön temetője van a közvetlen a falu mellett.
A múlt századi két világháború között új iskolát építtetett Dunaújfalu közössége, s a korábbi iskolából - mely a Dunasáp felőli akkori faluvégen helyezkedett el - imaházat alakítottak ki. Ebból feljődött ki többszöri átalakítás után a másik templom, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.
A nevezetességek között megemlíthető még a dunasápi és a dunaújfalui téglaépítésű harangláb is - mindkettő a XIX. században épült.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt él Iveta Radičová szlovák politikus, szociológus, volt miniszterelnök.
- Itt született Neszméri Tünde a Magyar Koalíció Pártja volt alelnöke
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Az 1715-ös összeírás
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Püspöki Nagy Péter 1981: Boldogfa. Madách kiadó, 114.
|
|||||||||||
