Pálffy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Címer a bajmóci kápolnában

Az erdődi Pálffy család Magyarország híres arisztokrata családja, a 16. század 80-as éveitől a kiegyezésig a Habsburg dinasztia legjelentősebb támogatói. Szolgálataikért számos birtokot kaptak, elsősorban a Felvidék nyugati részein. A törökellenes harcok idején kiemelkedő szerepet játszottak a haza védelmében.

A család Kont Miklós unokájától, Kont Páltól származtatja nevét, akinek keresztnevéből (I. Pál fia II. Pál) ered az ősi családnév. Ezen Pál Corvin Mátyástól kapott címert a török ellen szerzett érdemeiért. Előnevük és az Erdődy családdal hasonlatos címerük közös származást feltételez. Péter fia II. Miklós alapozta meg a család hírét és vagyonát, aki nászajándékul kapta Vöröskő várát és később a hozzátartozó uradalmat megvásárolta a Fugger-családtól. Innét vették második "vöröskői" előnevüket. 1598-ban Miklós örökössen megszerezte a pozsonyi várkapitányságot és a vele járó uradalmat, illetve ispánságot. Több vár és terület kapitánya is volt egyben. Fiaival a család idősebb és fiatalabb ágra vált szét. A fiatalabb 3 nagyobb ágra vált szét: malackaira, borostyánkő-stomfaira és vöröskőire.

A Pálffyak és történelmi szerepük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család mélyen vallásos, római katolikus volt, több családtagból jezsuita szerzetes lett. Egyházi főméltóságok, jeles beszédek vallástörténeti munkák fűződnek hozzájuk. A legtöbb ilyen Bajmóc vár termeinek ablakbélés-padlójáról leolvasható eredetiben.(Pálffy IV. Tamás nyitrai érsek, Pálffy III. Miklós prépost, I. Nándor egri püspök stb.)A családnak Pázmány Péter érsek élete utolső pillanatáig ngybecsű barátja. Pázmány halála előtti héten levelet írt Pálffy István gróf nejének,miben arra kérte, ugyan csináltasson már olyan gyógyszert, mely őt a 68 éves aggastyánt 20 évvel fiatalabbá tenné.

A Habsburgok I. Ferdinánddal az élen 1526-ban kerültek uralomra és ott is maradtak az világháború végéig. Pontosabban az 1920-as Trianonig. A Pálffyak nélkül nem igen tehették volna. A 400 év során a Pálffyak esetleges hiányában legalább kétszer el is veszthették volna ország feletti hatalmukat, de ami ennél is fontosabb, hogy a kettős királyság idején magát a trónt is a segítségükkel nyerték. A Pálffyak rendületlen húsége, a lázadókkal szembeni következetes fellépésük érdeme a monarchia egységének fenntartása és a hatalmi restauráció. (Képtelenségnek tűnő érdekeaség, hogy jogilag Habsburg Ottó fia György a mai napig igényt formálhatna a magyar királyi címre és trónra.)

A császári erők élén a Pálffyak a törökök és a kurucok ellen hosszú és kudarcokkal kísért csatákat vívtak. Végül mindkét nagy ellenfelüket legyőzték. A törököket szép lassan, de kiszorítják az országunkból. A „megtévedt” magyaroknak, mint korábbi ellenfeleknek teljes rehabilitációs békefeltételeket biztosítanak.a szatmári békével. Pálffy II. Miklós-Pálffy V. Miklós és János)

Később részük lészen a magyar szabadságharc leverésében. (Pálffy Móritz)

Akladtköztük művészi készséggel is bíró katona, kinek ifjonti lázadó nézetei szimpatikusak lennének a mai utókornak. Hadnagy korában már a legjobb vívó céllövő és báli táncos. 1860 tavaszán, az olasz-római háború küszöbén, áthajózott Anconába, hol kardját a pápának ajánlotta Részt vesz az olasz-római háborúban, majd Károly Ferdinánd főherceg segédtisztjévé lesz. A villafrancai békekötés után visszatért Magyarországra. Erre az időre esik bizalmas ismeretsége Széchenyi Istvánnal, akit Döblingben gyakran felkeresett. ÉL MAGYAR, ÁLL BUDA MÉG. ezek -Széchenyi István 1860-ban mondott elismerő szavai arról a Pálffy V. Lipót Károly Nándorról, aki életének érdekes szinfoltjaként a népszinház milleniumi előadására jelmezeket is tervezett, de megjelentek írásai a Fővárosi Lapokban és az Oest. Milit Zeitungban. Rendszerbíráló művei viszont nem kerültek nyomtatásba.

Egyikük, Pálffy II. Fidél részt vállalt az 1944. október 15-én a megalakult Nemzeti Összefogás Kormányában földművelésügyi miniszterként.

Családjaikban a gyermekszám általában magas, néha a 15 főt is elérte. Többségében lányok, akik más (eleinte főúri) családokba mentek férjhez.

Végül, de nem utolsó sorban a Pálffyaké az egyetlen főnemesi család, akit a Habsburg királyi ház honosítva osztrák főrendek sorába emelt. Károly herczeg (1735-1815).: I. Ferencz, ki előzőleg már a Szent István rend gyémántcsillagát adományozta Pálffy Károlynak, ugyanez évi november 1-én, elsőszülöttségi joggal, osztrák herczegi rangra emelte. Károly herceg 1780 június havában a "budai magy. tud. egyetem' megnyitásán királyi biztosként vett részt.

Közülük győztes hadvezér utasított vissza királyi pénzjutalmat azzal, hogy ő a hazájáért harcolt, a dicsőség pedig a katonái érdeme. (Pálffy II. Miklós)

Olasz hadúrfővezér, a csatában őt megmentő Pálffyakról utólag azt nyilatkozta, hogy csak egy hibájuk van, jelesül az, hogy nem az ő honfitársaik, mert azokból egy ilyen vitéz sem akad, nem hogy egyszerre álffy Marsch írodott tiszteletükre.kettő.

A bécsi Theater an der Wien színház egyszemélyes igazgató intendánsa (felügyelője, szervezője,producere stb.) volt a 19. század első felében teanói Pálffy-Daun (Nándor) Ferdinánd herceg. Az ő utasítása szerint készítette el a szinház szakácsa "septében" azt az idiánert, ami később világhírű édesség lett. Hernalsban óriási áldozatok árán oly n díszkertet isalkotott, amibe Európa minden részéből hozatott dísznövényeket. Kertjében a főúri körök, sőt az uralkodó család tagjai is gyakran megfordultak. Mária Luiza, Bonaparte Napoleon császár neje többször is.

A család művészetpártoló és műgyűjtői tevékenységét bizonyítja, hogy világhírű művészek munkáiból 178 képet a Szépművészeti Múzeumnak adományoztak (főként Pálffy János Ferenc), köztük Rembrant, Tiziano, Troyon, Courbet, Daugbigny, Hobbema, Baltraffio, Andrea del Sarto, Francesco Francia műveit. Piloty "Nero Róma égésénél" című festményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozták.

A legkorábbi ismert irat 1252-ből származik. Levéltári iratanyaguk többsége, Pálffy V. Miklós nádor 1723-as országgyűlési döntést követő rendeletére (gyűjtése és adománya által) alapított Magyar Nemzeti Levéltár anyagában található. A család egyes ágainak iratai megtalálhatóak a Szlovák Nemzeti Múzeum Levéltárában[1], illetve másutt.

Uradalmaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pozsony vármegye azon részén, mely a határszéltől a Kis-Kárpátok keleti lejtőjéig terjedt, a falvak túlnyomó többsége a gróf Pálffy család tulajdona volt. Pálffy Pál gróf főispáné volt Stomfa, illetőleg a Besztercétől Nagy-Lévárdig és Gajárig terjedő vidék. Szerdahelyt Pálffy Pál gróf, a későbbi nádor, 1635-ben királyi engedéllyel magához váltotta. Detrekőt is III. Ferdinánd király neki adta. Modortól egész a Kis-Dunáig szintén a Pálffy család volt a földesúr. A negyedik járásban, Szerdahelytől egész Somorjáig terjedő vidék Pálffy főispán birtokában volt, hozzá még Királyfalva, Keresztúr, Botszeg, Nagyfödémes, Felkürt, Vereknye, Zonc, Péntek-Súr, Hegysúr, Maczháza.

Pálffy család birtokában voltak az alábbi uradalmak, várak és kastélyok:

A pozsonyi vár uradalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somorja és Dunaszerdahely városa, Benkepatony, Bögölypatony, Csécsénypatony, Csentőfa, Dióspatony, Egyházaspaka, Hegysúr, Kislucs, Lőgérpatony, Ógelle, Pénteksúr, Pósfa, Zonc és Bodok.

Borostyánkői (Stomfai) uradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stomfa, Gaja, Beszterce, Hoch-Stetno, Kislévárd, Lozorno, Láb, Mászt, Paistun, Zohor.

Vöröskői uradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vöröskő, Szuha, Alsó-Diós, Cseszte, Ompital (mezővárosok), Bogdanócz, Klucsován, Zvoncsin, Borova, Dubova, Helmes, Hosszufalu, Istvánfalu, Kápolna, Kossolna, Pudmericz, Selpicz, Vistuk

Szentgyörgyi uradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Királyfalva, Német-Gurab, Grinava és Csötörtök (mezővárosok), Alsó-Szeli, Csataj, Dunaujfalu, Hovát-Gurab, Sárfő egészen, továbbá Felistál, Nyárasd, Vámosfalu, Misérd, Szemet, Torcs fele része, végül Éberhard, Kürt, Lak, Paka, Brukk részei

Detrekői uradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Almás, Csötörtök, Detrekő-Szent-Miklós, Detrekő-Szent-Péter, Haszprunka, Jakabfalva, Kiripolcz, Konyha, Magyarfalva, Pernek, Rohrbach, Szolosznicza, Podhradia, Rovina, Dimburg. 6. Dévényi uradalom. Tartozékok: Dévény, Récse, Dévényújfalu, Hidegkút, Potzneusiedl

Bazini uradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg a Pálffy és az Illésházy családoké volt, később a királyé, majd ismét a gróf Pálffyaké: Cajla, Gocnód, Kissenkvic, Limpach, Nagysenkvic, Schwanzbach, Tótgurab.

Szomolányi uradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gróf Erdődy család birtokában maradt a 18. század végéig, majd gróf Pálffy család birtokába került, miután Pálffy Ferenc, gr. Erdődy Jozefa férje, magához váltotta (1777-1781): Felső-Diós, Dejthe, Felső-Dombó,Jaszlócz, Igrám, Kátlócz, Losoncz, Nahács, Pagyerócz.

Éleskői uradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy része, Czobor Erzsébet férjére Thurzó Györgyre, majd örökség révén, Erdődy Kristófra szállt (1765), másik része vétel utján a Batthyány család birtokába került, akiktől a Zichyek örökölték: Búrszentjános, Búrszentmiklós, Búrszentgyörgy, Kukló, Laksár-Újfalu, Szekula és Závod

Nyárasdi uradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lozornói uradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dévényi uradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Váraik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árva, Bajmóc, Bény, Borostyánkő, Detrekő, Dévény, Fehérkő, Jókő (Nyitra), Szomolány, Trencsén, Vöröskő.

Kastélyaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten három, Visegrád, Gönc éd Lovasberény mellett még Erdélyben volt kastélyuk. Volt rezidenciájuk Velencében, és Párizsban is. Bécsben két kastély, Marschegg, Prágában két, Pozsonyban négy, a Felvidék más részein hét jelentősebb: Gidrafa, Királyfa, Malacka, Pozsonyszentgyörgy, Somorja, Stomfa és Tura

A magyar történelem kiemelkedő szereplői a 18. századig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdődi Pálffy (I.) Tamás főispán (1534-1581) Palota kapitánya, Zólyom vármegye főispánja.[2]
  • Erdődi Pálffy (II.) Miklós (1552-1600) gróf, hadvezér, a "győri hős"
  • Pálffy (II.). Pál nádor, 1590-1653 a seniorátus alapítója, 1.senior volt 1653 nov. 5-től 1653 nov 26-ig
  • Pálffy (IV.) Miklós (?-1679) koronaőr.2.senior 1653 dec. 23-1ól-679 aug. 12-ig,
  • Pálffy Antal János főispán (1642-1694) .3.senior 1679 aug. 21-től 1694 nov. 29-ig
  • Erdődi Pálffy (V.) Miklós (1657-1732) 4.senior hadvezér, államférfi, Magyarország nádora. Ínyenc volt, asztalának látványa és gazdag ízvilága messze földön híressé tette.
  • Erdődi Pálffy (VII.) János (1664-1751) 5.senior császári hadak főparancsnoka, 1741-től Magyarország nádora, a pozsonyi vár örökös kapitánya, horvát bán.[3]
  • Pálffy (I.) István kapitány (1586?–1636) főúr és hadvezér.
  • Erdődi Pálffy Ferdinánd (1619-1680) csanádi és egri püspök, Heves vármegye főispánja.[4]
  • Erdődi Pálffy (IV.)Tamás (1620-1679) esztergomi kanonok, nagyprépost, pozsonyi és jászói prépost, váci, egri, majd nyitrai püspök, kancellár.[5]

18.-19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdődi Pálffy (VII.) Miklós (1710-1773) főkancellár, országbíró
  • Erdődi Pálffy (II.) Lipót (1716-1773) főhadvezér..
  • Pálffy (III.) Károly Pál Engelbert (1735-1774) 6.senior 1751 márc. 24-től 1774 szept. 14 ig,
  • Pálffy (IV.) János főispán (1728-1791) 7.senior. 1774 sept. 14-től - 1791 máj. 14-ig.
  • Pálffy (I.) Károly herceg (1735-1816) 8.senior 1791 máj. 14-től - 1816 máj. 25-ig
  • Pálffy (III.) Lipót dandártábornok (1764 -1825) 9.senior 1816 máj. 28-tól 1825 febr. 24-ig,
  • Pálffy József Ferenc herceg főispán (1764-1827) 10.senior 1825 aug. 16-tól 1827 ápr. 13-ig
  • Pálffy Ernő (1769-1832) 11.senior 827 ápr. 13-tól 1832 nov. 30-ig
  • Pálffy-Daun Nándor Ferginand teanói herceg (1774-1840) 12.senior 1832 nov. 30-tól 1840 febr. 4-ig Pozsony vármegye főispánja, a bécsi színház vezetője.
  • Pálffi Albert (1820-1897) szerkesztő, író, politikus, az MTA tagja.
  • Pálffy Károly János(1776-1858) 13.senior 1840 febr. 4-től 1858 jan. 21-ig
  • Pálffy (I.) Fidél (1788-1864) 14.senior 1858 jan. 21-től 1864 márc 12-ig
  • Pálffy Antal herczeg 15.senior 1864 márc. 12-től 1879 nov. 24-ig
  • Pálffy-Daun Nándor Lipót teanoi herczeg helytartó (1807-1900) 16.semior 1879 nov. 24-től 1900 decz. 8-ig
  • Pálffy (IV.) István (1828- ) 17.senior 1900 dec. 9-től.
  • Pálffy (II.) Fidél (1895-1946) magyar arisztokrata, szélsőjobboldali politikus, a Szálasi-kormány földművelésügyi minisztere.

A 20. századtól[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálffy család témájú médiaállományokat.
  • Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest, 1857-1868. Kötet:
  1. Machajdíková, E. 2008: Sprievodca po archíve Slovenského národného múzea. Bratislava, 124-125.
  2. Jedlicska 1897, 4.; Takáts 1922, 433-488.
  3. Magyar katolikus lexikon
  4. Magyar Nemzet 2004. november 6., 39.
  5. Szinnyei; Kollányi 1900, 261-263.