Horvátgurab
| Horvátgurab (Chorvátsky Grob) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Szenci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1514 |
| Polgármester | Miroslav Marynčák |
| Irányítószám | 900 25 |
| Körzethívószám | 02 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3789 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 250 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 141 m |
| Terület | 15,12 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Horvátgurab
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 13′ 40″, k. h. 17° 17′ 27″ | |
| Horvátgurab weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Horvátgurab (szlovákul Chorvátsky Grob, horvátul Hrvatski Grob, németül Kroatisch-Eisgrub) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban. 2011-ben 3789 lakosából 3526 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Pozsonytól 15 km-re északkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai kőkorban is laktak emberek. A mai település helyén álló falut 1214-ben Monar néven említik először. Lakói egykor főként ékszerkészítéssel foglalkoztak. Ez a korai falu később elpusztult és csak akkor népesült be újra, amikor a birtokos Illésházy István engedélyével 1552 körül Sziszek és Kostajnica vidékéről a török támadások elől menekülő mintegy 2000 horvát telepes érkezett erre a vidékre. A horvátok főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel és fafaragással foglalkoztak, asszonyaik pedig hímzéssel, csipkeveréssel tettek szert bevételre. A településnek 1780-ig tiszta horvát lakossága volt, ezután azonban fokozatosan elszlovákosodott.
Vályi András szerint "Horvát Guráb. Horvát, és tót falu Posony Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosal katolikusok, fekszik Bazinhoz egy mértföldnyire, Cseklésznek szomszédságában, határja közép termékenységû, vagyonnyai külömbfélék, és jelesek, bora nevezetes, eladásra is meglehetõs alkalmatosságok lévén, elsõ Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Guráb (Horvát, Kroboth Veiszgrob), tót falu, Pozsony vmegyében, ut. p. Cseklésztõl nyugotra 1/4 óra: 610 kath., 3 evang. lak., kik ezelõtt horvátok valának, s mostan is még különös beszédmódjukból sok megmaradt. Kath. paroch. templom. Földje termékeny; erdeje, rétje szép. F. u. gr. Pálffy Ferencz." [3]
1910-ben 1137, többségben szlovák lakosa volt, jelentős horvát és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. Ma már nem él számottevő horvát lakosság a településen, de a horvát hagyományokat ma is ápolják.
2001-ben 1587 lakosából 1546 szlovák, 13 magyar, 10 horvát lakosa volt.[4]
2011-ben 3789 lakosából 3526 szlovák, 34 magyar, 31 horvát, 26 cseh és 172 egyéb nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1589-ben épült későgótikus stílusban, később többször átépítették.
- A Szentháromság kápolna a 17. században épült, mai formáját 1880-ban nyerte el.
- A templom előtt áll dr. Josip Andrič (1894-1967) horvát zeneszerző és író mellszobra, akinek Nagy szerelem című regénye a községben játszódik.
- A Horvát utcában még látható néhány szép népi építésű 19. századi lakóház.
- A faluban Horvát Kulturális Egyesület működik.
Híres emberek [szerkesztés]
- A községben élt 24 évig Milos Urban szlovák író, egykori lakóházában emléktábla áll.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Hivatalos oldal
- Horvátgurab Szlovákia térképén
- Horvátgurab a Szenci régió honlapján
- Tourist-channel.sk
- E-obce.sk
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Horvátgurab lakossága
- ↑ 2011-es népszámlálási adatok
|
|||||||||||
