Gajar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 48°27′58’’, k. h. 16°55′26’’48.4661111111, 16.9238888889

Gajar (Gajary)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Malackai
Kistérség	Záhorie
Rang	község
Alapítás éve	1377
Polgármester	Peter Tydlitát
Irányítószám	900 61
Körzethívószám	034
Népesség
Népesség	2868 (2006)
Népsűrűség	56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	150 m
Terület	50,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gajar
é. sz. 48°27′58’’, k. h. 16°55′26’’48.4661111111, 16.9238888889
Gajar weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gajar (szlovákul Gajary, németül Gayring) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Malackai járásban. 2001-ben 2690 lakosából 2607 szlovák volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Híres emberek 5 Külső hivatkozások 6 Jegyzetek

[szerkesztés] Fekvése

Malackától 8 km-re északnyugatra a Morva bal partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A község területe a leletek tanúsága szerint már az újkőkorban lakott volt. A mai település őse eredetileg valószínűleg 10. századi besenyő település, neve a besenyő Kajár személynévből származik. 1373-ban említi először írásos dokumentum, a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka volt. 1553-ban a detrekői váruradalommal együtt Serédy Gáspár birtoka. A faluban vámszedőhely volt a Morva révénél. I. Lipót császár mezővárosi és vásártartási jogot adott a településnek. A Rákóczi-szabadságharc alatt kifosztották. 1720-ban 110 adózó polgára volt. 1828-ban 381 házában 2852 lakosa élt. Lakói nádból készített eszközök előállításával, kosárfonással, pálinkafőzéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "GAJÁR. Gajring. Gejerinum. Tót mezõ Város Pozson vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Malatzkától nem messze Mars vize mellett, földje 3. Calcaturára van osztva, terem buzája, rozszsa, lennye, réttye, és erdeje van, halas tava is van, határja gazdag, vagyonnyai nevezetesek, az eladásban jó módjok van Bétsben, elsõ Osztálybéli." ^[1]

Fényes Elek szerint "Gajár, (Gajring), tót mv., Pozsony vmegyében, 1 fertálynyira a Morva vizétõl, és 5 1/2 mfld Pozsonytól: 2826 kath., 10 evang., 180 zsidó lak., kath. paroch. templommal, synagogával, harminczaddal. Határja róna, s bár nagy részt homokos, de jól mivelt. Erdeje, legelõje bõven; kendert termeszt, s azzal kereskedik. Szarvasmarhája sok, nemesitett juhnyája az uraságnak szép. Van két malma, a Morván révje és híres baromvásárja. F. u. h. Pálffy. Ut. p. Malaczka." ^[2]

1910-ben 3847, lakosából 3567 szlovák és 147 német volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Római katolikus temploma 1665 és 1673-ban épült korabarokk stílusban. Négy sarokbástyás védőfala a 17. század végén épült.
• Jézus Szíve, a Szentcsalád, Szent Anna és Lourdes-i kápolnái 1690-ben épültek. Mária Szeplőtelen Szíve kápolnája 1856-ban épült.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt születt 1849-ben a neves szlovák festő Dominik Skutecký.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Gajar Szlovákia térképén
• Rövid ismertető (szlovákul)
• Gajar község blogja
• Gajar a Malackai kistérség honlapján
• E-obce.sk

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
2. ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]

A Malackai járás települései

Malacka (Malacky) Detrekőcsütörtök (Plavecký Štvrtok) · Detrekőszentmiklós (Plavecký Mikuláš) · Detrekőváralja (Plavecké Podhradie) · Dimvár (Suchohrad) · Egyházhely (Kostolište) · Gajar (Gajary) · Kislévárd (Malé Leváre) · Konyha (Kuchyňa) · Láb (Láb) · Lozornó (Lozorno) · Magyarfalu (Záhorská Ves) · Máriavölgy (Marianka) · Nagyjakabfalva (Jakubov) · Nagylévárd (Veľké Leváre) · Nagymagasfalu (Vysoká pri Morave) · Nádasfő (Rohožník) · Pozsonyalmás (Jablonové) · Pozsonyborostyánkő (Borinka) · Pozsonyzávod (Závod) · Pernek (Pernek) · Stomfa (Stupava) · Szentistvánkút (Studienka) · Széleskút (Sološnica) · Zohor (Zohor)