Liptószentmiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liptószentmiklós
(Liptovský Mikuláš)
Liptovsky Mikulas 02.jpg
A városközpont
Liptószentmiklós  címere
Liptószentmiklós
címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Turisztikai régió Liptó
Rang város
Első írásos említés 1286
Polgármester Ján Blcháč
Irányítószám 031 01
Körzethívószám 044
Népesség
Teljes népesség 31 921 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 455 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 607 m
Terület 70,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Liptószentmiklós  (Szlovákia)
Liptószentmiklós
Liptószentmiklós
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 00″, k. h. 19° 37′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 00″, k. h. 19° 37′ 00″
[http://www.lmikulas.sk Liptószentmiklós
weboldala]
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Liptószentmiklós (szlovákul Liptovský Mikuláš, 1920-tól 1952-ig Liptovský Svätý Mikuláš, németül Sankt Nikolaus in der Liptau (Deutsch-Liptau), Liptau-Sankt-Nikolaus) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásának székhelye. 2011-ben 31 921 lakosából 28 061 szlovák volt.

Liptószentmiklós a trianoni békeszerződés előtt Magyarországhoz tartozott, Liptó vármegye székhelye volt. A 20. század folyamán 13 egykor önálló községet (Alsórásztok és Felsőrásztok, Andaháza, Andrásfalu, Benic, Bodafalu, Csemic, Deménfalu, Illanó, Kispalugya, Okolicsnó és Sztosháza, Plostin, Verbic és Vitálisfalu) olvasztott magába.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rózsahegytől 23 km-re keletre, a Liptói-medence közepén, a Vág jobbpartján fekszik. Tengerszint feletti magassága 577 m.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a helység templomának védőszentjéről kapta, előtagja egykori vármegyei hovatartozásra utal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe már a bronzkorban lakott volt, a lausitzi kultúra telepe. A 9. században irtványfalu volt, 1268-ban Liptói Miklós ispán tette népes jobbágytelepüléssé, és a falu közepén kápolnát emeltetett Szent Miklós tiszteletére. 1360-ban Nagy Lajos királytól városi rangot és piactartási jogot kapott, majd 1424-ben a Pongráczok itt két országos vásár tartására is jogot szereztek. 1443-ban megerősítették a templomát. Sokat szenvedett a huszita háborúkban. Egykori várát 1454 előtt szentmiklósi Pongrác építtette, a falakon belül pedig kúriát létesített. A 15. század végére Közép-Liptó kereskedelmi központja lett, a 16. század elején pedig megalakultak az első céhek is. A 17. század elején itt telepedett le Tranoscius György, a neves cseh protestáns prédikátor. 1677-ben az egész Liptó vármegye székhelye lett. A város a szlovák nemzeti ébredés központja. 1829-ben itt létesült az első szlovák könyvtár, 1830-ban az első szlovák színtársulat, 1844-ben a Tatrín kulturális egyesület. 1848-ban itt dolgozták ki a szlovák nemzet 14 pontból álló kívánságait. 1910-ben 3251 lakosából 1656 szlovák, 900 magyar és 655 német volt.

1918-tól került csehszlovák megszállás alá, véglegesen pedig 1920-ban a trianoni békeszerződés csatolta Csehszlovákiához.

A Szent Miklós-templom

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szent Miklós-templom - 1280 körül épült gótikus stílusban egy régebbi kápolna helyén. A 15. században a Pongráczok erődítménnyel vették körül, majd bővítették. A 18. században barokk stílusban átalakították. Erődfalait 1945 után bontották el, ekkor nyerte vissza gótikus jellegét is az épület és a belső berendezése.
  • A Palatinus-ház - 1713-ban épült késő barokk stílusban, ez volt egykor a vármegyeháza. A 18. század második felében bővítették, ma múzeum.
  • Az Illésházy-kúria - a 17. század végén épült és akkor ez lett Liptó vármegye székhelye; a 19. század második felében és a 20. század elején átépítették, ma a Janko Kráľ Irodalomtörténeti Múzeum van benne.
  • A Pongrácz-kúria - a 15. század közepén épült.
  • A Verbic városrészben lévő Evangélikus templom - egy 1783-85-ben épített empire stílusú épület.
  • A zsinagóga - 1731-ben épült.
  • A város karsztmúzeuma - 1930-ban létesítették.
Janko Kráľ szobra

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Innen származik a liptói túró, az azóta is gyártott finom juhtúró, a brindza magyar neve.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2008 Liptovský Mikuláš a okolie.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]