Kisbobróc
| Kisbobróc (Bobrovček) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Turisztikai régió | Liptó |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1231 |
| Polgármester | Ladislav Staroň |
| Irányítószám | 032 21 |
| Körzethívószám | 044 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 174 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 51 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 661 m |
| Terület | 3,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisbobróc
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 08′ 35″, k. h. 19° 36′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisbobróc (szlovákul Bobrovček) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. 2011-ben 174 lakosa volt, mindegyikük szlovák.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Liptószentmiklóstól 8 km-re északra a Nyugati-Tátra völgyében fekszik.
Története [szerkesztés]
A mai község területén már a bronzkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt előkerült bronztárgyak. A falu a 13. században Nagybobróc határából vált ki, első lakói hódvadászok, erdei munkások voltak. Először 1231-ben még "Hodos" néven említik. A likavai uradalom része, majd az 1770-es évektől az Okolicsányi családé volt. 1625-ben 8 jobbágytelkén 15 jobbágycsalád élt, kívülük 4 házas és 4 ház nélküli zsellércsalád élt a településen. 1715-ben malma és 16 adózója volt. 1784-ben 53 házában 498 lakos élt. 1828-ban 59 háza és 596 lakosa volt. Lakói pálinkafőzéssel és kereskedelemmel, később ácsmunkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint "Kis- és Nagy-Bobrócz, (Bobrovecz), tót falu, 300 kath., 296. evang. lak. F. u. Okolicsányi. Ut. p. Okolicsna. " [2]
1910-ben 289, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. 1946-ban egy tűzvész az egész falut elpusztította. 32 lakóház és 36 gazdasági épület égett le.
2001-ben 212 lakosából 211 szlovák volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
