Terhely

Terhely (Terchová)

Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Zsolnai
Rang	község
Első írásos említés	1598
Polgármester	Viktor Vallo
Irányítószám	013 06
Körzethívószám	041
Népesség
Teljes népesség	4021 fő (2011)^[1] +/-
Népsűrűség	48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	560 m
Terület	84,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Terhely Pozíció Szlovákia térképén Koordináták: é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 19° 1′ 45″49.2583333333, 19.0291666667
é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 19° 1′ 45″49.2583333333, 19.0291666667
Terhely weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Terhely (1899-ig Tyerhova, szlovákul Terchová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Zsolnától 25 km-re keletre fekvő irtványfalu.

Története [szerkesztés]

A települést 1580 körül a vlach jog alapján alapították, 1598-ban Králowa alias Tyerchowa alakban említik először. 1662-ben Terchowa alakban szerepel. A sztrecsény-egbelényi uradalomhoz tartozott. 1598-ban malma és 19 háza volt. A 17. század második felében részben a vágtapolcai uradalom része lett. Ekkoriban Cieszyn és a Kiszuca vidékéről újabb telepesek is érkeztek a községbe. Utódaikból származik a híres betyár, Juraj Jánošík családja is. 1731-ben templom is épült a településen, melyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel. Ez a templom később a második világháborúban elpusztult. 1784-ben 438 házában 381 családban 2164 lakosa élt. 1828-ban 425 háza és 3427 lakosa volt. Lakói állattartással, legeltetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században 10 vizimalma és papírmalma működött.

Vályi András szerint " Terchova. Tót falu Trentsén Várm. a’ Sztrecsényi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelyhez 2 mértföldnyire; földgye valamennyire sovány, legelõje, réttye, fája elég van, marhákkal is szoktak kereskedni."^[2]

Fényes Elek szerint " Terchova, népes tót falu, Trencsén vgyében, az Árva megyei határ szélhez közel: 4133 kath., 21 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Van nevezetes juh, és tehén tartása; papiros malma; mész-égetõ kemenczéje, és igen nagy fenyves erdeje. Nevezetes itten a Ratna nevü völgy, melly mindenfelõl iszonyu kõsziklákkal vétetik körül, s csak a helység felöl nyulik belõle egy keskeny kijárás. F. u. gr. Nyáry. Ut. p. Zsolna."^[3]

1910-ben 3854, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1945. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka a németek a falut felgyújtották, ekkor 170 háza égett le. A háború után 96 család költözött Dél-Szlovákiába. A falut 1945 és 1947 között építették újjá. 1945-ig téglagyár, 1967-ig kőbánya működött a községben.

Népesség [szerkesztés]

2001-ben 4099 lakosából 4063 fő szlovák volt.

2011-ben 4021 lakosából 3969 fő szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1949-ben épült a háborúban elpusztult régi templom helyett.
Határában húzódik a 600–700 m magas meredek dolomitszikláktól kísért, 7 km hosszú Vrátna völgye.
A Vrátna szorosa felé vezető zöld dombon, a Kis-Fátrában tornyosodik Juraj Jánošík acéllemezből készült életnagyságúnál nagyobb szobra. A hét és fél méter magas szobrot 1988-ban építették. Alkotója Ján Kulich szobrászművész.