Jamnik
| Jamnik (Jamník) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1346 |
| Polgármester | Dušan Španko |
| Irányítószám | 033 01 |
| Körzethívószám | 044 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 478 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 10 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 684 m |
| Terület | 45,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Jamnik
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 04′ 20″, k. h. 19° 42′ 36″ | |
| Jamnik weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jamnik (szlovákul Jamník) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. 2011-ben 478 lakosából 469 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Liptószentmiklóstól 6,5 km-re keletre fekszik.
Története [szerkesztés]
1346-ban "Yemnik" alakban említik először. Neve a szlovák jama (= gödör) főnévből származik és arra vall, hogy a falu gödörben keletkezett. Egykori nemesi falu, Első ismert birtokosa Serefel fia Miklós, a Pottonyai család őse. A falu 1848-ig a Pottornyai nemesi családé volt volt. 1715-ben 34 adózó családfője volt. 1784-ben 50 házában 445 lakos élt. 1828-ban 49 háza volt 396 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. század második felétől a férfiak kőművesmunkákat is végeztek, főként budapesti építkezéseken dolgoztak.
A határában egykor létezett Szentlélek (Sv.Duch) falu az 1709-es kuruc-labanc harcokban pusztult el. Először 1286-ban említik "Zenthlylek" alakban. 1381-ben "Villa S. Spiritus" néven Jamnik határában fekvő faluként szerepel. Birtokosa szintén a Pottornyai család volt.
Vályi András szerint "JAMNIK. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Potornyai, 239és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Okolitsnához 1 mértföldnyire, Szent Ivánnak filiája, földgyének 2/3 része közép termékenységû." [2]
Fényes Elek szerint "Jamrik, tót falu, Liptó vármegyében, 396 evang. lak. Juhtartás, derék erdõ. F. u. Poturnyay. Ut. p. Okolicsna. " [3]
1910-ben 629, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
2001-ben 361 lakosából 352 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Neoklasszicista evangélikus temploma 1907-ben épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
