Jakabfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakabfalu (Jakubovany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1286
Polgármester Dušan Žiaran
Irányítószám 032 04
Körzethívószám 044
Népesség
Teljes népesség 389 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 709 m
Terület 9,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jakabfalu (Szlovákia)
Jakabfalu
Jakabfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 19° 43′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 19° 43′ 25″
Jakabfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jakabfalu (más néven Liptójakabfalva, szlovákul Jakubovany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. 2011-ben 389 lakosából 369 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liptószentmiklóstól 8 km-re északkeletre 750 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Jakabfalu helyén egykor három település, Jávor, Hora és Jakabfalu feküdt. Közülük Jávort említik legkorábban, "Javor" néven 1286-ban. Jakabfalut 1352-ben említik először. Nevét templomának védőszentjéről kapta. Az idők folyamán több birtokosa is volt, köztük a Pongrácz és a Pottornyai családok. 1715-ben és 1720-ban 8 adózó családfője volt. 1784-ben 23 házában 202 lakos élt. 1828-ban 27 háza és 179 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "JAKABFALVA. Jabukováni. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Potornyai, és Pongrácz Urak, lakosai katolikusok, fekszik Okolitsnához 1 mértföldnyiré, Sz. András, és Sz. Iványhoz is közel, legelője elég, földgye középszerű, hegyes, és néhol nehezen miveltetik. "[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Jakabfalva, (Jakubovani), tót falu, Liptó vmegyében, 16 kath., 163 evang. lak. F. u. Pongrácz, Potúrnyay." [1]

Hora neve 1286-ban bukkan fel először, amikor Serafal fia András szerzi meg adományként. 1353-ban "Tarnochfew", 1582-ben "Huora" alakban említik. A Horai család birtoka volt. 1784-ben 16 házában 91 lakos élt. 1828-ban 15 háza és 76 lakosa volt, akik mezőgazdaságból éltek. 1924-ben egyesíteték Jakabfalvával.

Vályi András szerint "HORA. Liptó Várm. földes Ura Horánszky Uraság, fekszik Szent Andráshoz nem meszsze, és annak filiája."[2]

Fényes Elek szerint "Huóra, vagy Hóra, tót falu, Liptó vmegyében, 43 kath., 33 evang. lak., a Kárpát hegyei alatt. Nagy erdő. Az itten levő hórai pusztában van egy savanyúviz, mellynek kifolyásánál ércz mészföld találtatik, s veres festékre használják. Ha megégetik, akkor setétveres gránát szint kap. F. u. Horánszky. Ut. p. Okolicsna." [3]

1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. Ma lakói a Magas-Tátra közelsége miatt egyre inkább a turizmusból élnek.

2001-ben 409 lakosából 407 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A falu fekvése kedvez mind a téli, mind nyári sportok kedvelőinek. Kiépített turistautakkal, sípályákkal, sífelvonóval rendelkezik.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]