Hibbe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hibbe (Hybe)
Hybe and the High Tatras.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1239
Polgármester Martin Piovarči
Irányítószám 032 31
Körzethívószám 044
Népesség
Teljes népesség 1522 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 688 m
Terület 52,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hibbe  (Szlovákia)
Hibbe
Hibbe
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 44″, k. h. 19° 49′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 44″, k. h. 19° 49′ 44″
Hibbe weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hibbe (korábban Hybbe, szlovákul Hybe, németül Geib) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. 2011-ben 1522 lakosából 1487 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liptószentmiklóstól 15 km-re keletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hibbe[2] nevet a Hybica patakról kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település valószínűleg már a 12. században létezett, 1239-ben IV. Béla a királyi birtokokhoz csatolta vissza. Ekkor említik először Hyba alakban, a későbbiekben Hybe (1265) és Gyba (1342) néven is szerepel az írásokban. A 13. század közepén kiváltságos szepesi német bányászok települtek ide 1265-ben városi kiváltságokat kapott. Lakosai a 15. század közepéig aranyat bányásztak a Bocai-völgyben. A 14. században a liptói várispánsághoz került és jobbágyvárosként fejlődött. 1396-ban Zsigmondtól hetipiacok, 1423-ban vásárok tartásához kapott jogot. Ettől kezdve bányászvárosból kereskedelmi és kézműves központtá fejlődött, főként kőművesei voltak híresek. Már 1563-ban működött iskolája. A 16. században kiváltságait jórészt elvesztette, a 17. században az átvonuló hadak többször is feldúlták. 1671-ben 40 jobbágy- és 14 zsellérportája volt, ugyanakkor 22 zsellérház laktalanul állt. 1784-ben 191 házában 1554 lakos élt. 1828-ban 217 háza volt 2035 lakossal. A 18. századtól lakói szénégetéssel foglalkoztak, később a 19. század elején fenyőpálinkát főztek. A 18. században virágzott a kézművesség, ácsok, bognárok, csizmadiák, tímárok, festők éltek és alkottak a településen. Lakói a 19. század második felétől főként Budapest nagy építkezésein dolgoztak mint kőművesek, idénymunkások.

1910-ben 2126, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. 2001-ben 1617 lakosából 1552 (95,98%) szlovák és 46 roma (2,84%) volt.

Vályi András szerint "HIABE. Gejb Gibba. Tót mező Város Líptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sz. Miklóshoz mintegy két órányira, hajdan bánya Város vala, ’s leg inkább németek lakták, 1776ban háromszor tetemesen elégett vala, földgyének 1/3 része nem igen termékeny, de nagyobb része bőven termő, fája tűzre, és épűletre van, legelője is elég." [3]

Fényes Elek szerint "Hibbe, (Geib), tót m. v., Liptó vmegyében, a Szepesi országútban, közel a Kriván hegycsúcshoz. Számlál 229 kath., 1780 evang., 17 zsidó lak. – Kath. és evang. anyaszentegyházak; erdeje szép és nagy; földje sovány, köves; lakosai bányászságból, faeszközök készitéséből, mesterségekből, s vászon-csinálásból, élősködnek. F. u. a kamara. Ut. p. Vichodna." [4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hibbe témájú médiaállományokat.