Szentpéter (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a cikk a liptói Szentpéter nevű faluról szól. A komáromi járásbeli hasonló nevű községről a Komáromszentpéter cikkben olvashatsz.

Szentpéter (Liptovský Peter)
Szentpéter címere
Szentpéter címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Turisztikai régió Liptó
Első írásos említés 1286
Polgármester Anna Papajová
Irányítószám 033 01
Körzethívószám 044
Népesség
Teljes népesség 1362 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 222 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 679 m
Terület 6,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentpéter  (Szlovákia)
Szentpéter
Szentpéter
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 10″, k. h. 19° 44′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 10″, k. h. 19° 44′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentpéter (szlovákul Liptovský Peter) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában, Liptószentmiklóstól 10 km-re keletre Liptóújvár északi szomszédságában. 2011-ben 1362 lakosából 1119 szlovák volt.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a 13. században már állt Szent Péter templomáról kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1286-ban "Scentpeter" néven említik először, valószínűleg már ekkor állt a falu temploma. Bohumír comes, majd utódainak a Szent-Iványi családnak birtoka, akik egészen 1848-ig megőrizték az itteni birtokukat. Később a pottornyai Pottornyai család is birtokosa volt. 1363-ban vásártartási jogot kapott, ettől kezdve földesúri városként fejlődött. A 17. századi dúlások, majd a Rákóczi-szabadságharc 1709-es pusztításai következtében jobbágyfalu szintjére süllyedt. Régi gótikus temploma 1786-ban teljesen megsemmisült. 1784-ben 52 háza és 416 lakosa volt. 1828-ban 62 házában 520 lakosa élt. Lakói mezőgazdasággal, majd a 19. századtól kőművességgel foglalkoztak és a nagy budapesti építkezéseken dolgoztak. Fejlett volt a községben a háziipar is.

Vályi András szerint " SZENT PÉTER. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Potornyai, és Szent Iványi Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Iványhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja özépszerű." [2]

1910-ben 735, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus temploma 1940-ben épült a 17. századi templom helyén, harangtornya 1850-ből való.

Ismert szülöttei a településnek:

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]