Hutti
| Hutti (Huty) | |
 |
|
| A neogótikus Urunk Színeváltozása templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1545 |
| Polgármester | Milan Badlík |
| Irányítószám | 027 46 |
| Körzethívószám | 044 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 186 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 807 m |
| Terület | 11,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hutti
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 13′ 10″, k. h. 19° 34′ 00″ | |
| Hutti weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hutti (a 20. század elején Liptóhuta, szlovákul Huty) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. 2011-ben 186 lakosából 185 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Liptószentmiklóstól 16 km-re észak-északnyugatra, a Prószéki-völgy felső torkolata közelében fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu a 16. század elején keletkezett, amikor az itteni üveghutákhoz a Felső-Árva vidékéről gorálokat telepítettek ide. Első írásos említése 1545-ből származik "Huty" alakban. Birtokosai a részben udvarnoki és liptóteplai nemesek, részben a lucski Abaffyak voltak. 1784-ben 126 házában 800 lakos élt. 1828-ban 186 háza volt 1290 lakossal. Lakói üvegfúvással, mezőgazdasággal, kosárfonással, szövéssel, házaló ablakozással foglalkoztak.
Vályi András szerint "HUTTI. Tót falu Liptó Vármegy. földes Ura Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Árva Vármegyének szélénél, fája tûzre, és épûletre van, de legelõje, földgye sovány. " [2]
Fényes Elek szerint "Hutti, tót falu, Liptó vmegyében, Árva vmegye szélén, 1283 kath., 7 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határja roppant, de sovány; zabot, lent, kolompért terem; erdeje szép; lakosai közt sok üveges és ablakos vagyon; vásznat készitenek; lenmag-olajt sajtolnak, s azzal kereskednek. F. u. a kamara. Ut. p. Rosenberg. " [3]
1910-ben 960, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Nevezetességei [szerkesztés]
Színeváltozás római katolikus plébániatemploma 1894-ben épült neogótikus stílusban.
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
