Tarnóc
| Tarnóc (Liptovský Trnovec) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Turisztikai régió | Liptó |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1283 |
| Polgármester | Vladimír Adamčík |
| Irányítószám | 032 22 |
| Körzethívószám | 044 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 562 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 20 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 588 m |
| Terület | 27,45 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tarnóc
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 7′ 15″, k. h. 19° 32′ 50″ | |
| Tarnóc weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tarnóc (más néven Liptótarnóc, szlovákul Liptovský Trnovec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. 2011-ben 562 lakosából 547 fő szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Liptószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra, a Szentmáriai-víztározó északi partján fekszik. Benyusháza tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
Területe a bronz- és a vaskorban is lakott volt. A falu már a 12. század előtt is létezett, királyi birtok volt. 1283-ban "Tornouch" alakban említik először. 1391-ben "Tarnoch", 1406-ban "Trnoch", 1480-ban "Thernouecz", 1482-ben "Trnowecz" néven szerepel a korabeli forrásokban. Királyi birtok volt, a 13. század közepétől a liptóóvári uradalom része. 1429-ben Zsigmondtól mezővárosi és vásártartási jogot, 1480-ban Mátyástól vámmentességet kapott. A 16. században a likavai uradalomhoz került, de kézműipara továbbra is jelentős maradt. 1625-ben 30 jobbágytelkén 61 család élt. 1638-ban III. Ferdinánd több vásárt engedélyezett a településnek. 1784-ben 157 házában 951 lakos élt. 1828-ban 147 háza és 1094 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, kender és zöldségtermesztéssel, vászonszövéssel sör és pálinkafőzéssel, erdei munkákkal, tutajozással foglalkoztak.
Vályi András szerint " TARNÓCZ. Tarnovce. Tót Mezõváros Liptó Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, és a’ Likavai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Pettendorfhoz 1/2 mértföldnyire; földgyének 1/3 része sovány, 3/4 része a’ hegyek miatt nehezen míveltetik, 2/3 része termékeny, fája van mind a’ kétféle, piatza helyben, és másutt."[2]
Fényes Elek szerint "Tarnócz (Trnovech), tót m. v. Liptó vmegyében, 81 kath., 1,013 evang. lak. Kath. és evang. anyaszentegyházakkal. Van szép erdeje, országos vásárai, fûrészmalma, sör és pálinkafõzõ házai. Lakosai sok lent, borsót termesztenek; Vásznat szõnek. F. u. a kamara."[3]
1910-ben 729, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
2001-ben 587 lakosából 576 fő szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Szentléleknek szentelt római katolikus temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban.
- Evangélikus temploma 1925-ből való, a korábbi templom helyén épült.
- Harangláb a 19. század közepéről.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
