Harangláb (építmény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A harangláb kisebb, ácsolt építmény, melyben harang függ. Tájegységileg leginkább az Őrségre és tágabb környékére jellemző, de Nógrád és Somogy megyében is számos harangláb található.

A haranglábak szerkezete lehet egyszerű, Y alakú ágasfa (egyoszlopos harangláb), kétoszlopos, néhány helyütt ácskötésekkel rögzített építmény, vagy az ennél stabilabb, négyoszlopos struktúra. Utóbbit két csoportra oszthatjuk, attól függően, hogy a tartóoszlopok gúlaszerűen egymásnak vannak-e támasztva, vagy a függőleges oszlopokat talpgerendás szerkezetbe foglalták-e - ilyenkor két zsindely- v. sövénytető készült, a nagyobbik a szerkezetet, a kisebbik a harangot, egyúttal a harangozót is védte. Ebben az esetben szoknyás haranglábról beszélhetünk.

Dunántúli haranglábak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Őrségben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pankaszi református szoknyás harangláb

A történelmi Őrségben különösen nagy hagyománya van a haranglábnak, leghíresebb a Szomorócon található, 1877-ben épült, boronafallal körülvett egyoszlopos harangláb. A harang felirata a szomoróci lakosság határozott fellépésére emlékeztet, mellyel sikerült elérni, hogy az első világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt falu 1922. február 9-én újra visszakerüljön Magyarországhoz.

Ugyanilyen híres az Őrségben a legrégebbi, 1755-ben épült pankaszi szoknyás harangláb. A talpgerendák és a tartóoszlopok tölgyfából készült, a szoknyát zsúp, a toronysisakokat fazsindely védi.

Az Őrségen kívül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Őrségen kívül található még harangláb a Zala megyei Lentin, Lentiszombathelyen, Sárhidán, Kisszigeten és Alsócsödén és a Győr-Moson-Sopron megyei Árpáson is.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 462–467. o. ISBN 963-05-1287-4  Online elérés
  • Történelmi épületek a történelmi Őrségben és a szomszédos településeken - Pannon gyöngyszemek, 2006.