Csöde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csöde
Csöde címere
Csöde címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Reszneki Gyuláné[1]
Irányítószám 8991
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 80 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 6,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csöde  (Magyarország)
Csöde
Csöde
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 58″, k. h. 16° 31′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 58″, k. h. 16° 31′ 52″
Csöde  (Zala megye)
Csöde
Csöde
Pozíció Zala megye térképén

Csöde Község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zala megye északnyugati csücskében, a Zala mellett fekvő két részből (Alsó- és Felsőcsöde) álló törpefalu. Önkormányzata Zalalövőn működik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsócsöde település közvetlen közelében húzódik a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal, amelynek egyik megállója (Felsőjánosfa) itt található. Így naponta több járat köti össze Zalalövővel és Zalaegerszeggel, de Körmend is közvetlenül elérhető a településről.

Közút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település alapvetően egy a ZalaegerszegZalalövőŐriszentpéter fontosabb mellékútra csatlakozó úton fekszik, amely Kerkafalváig húzódik. Alsócsöde a ZalalövőŐriszentpéter út közelsége miatt autóbusszal könnyen elérhető, Felsőcsödére azonban csak pár járat jár.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első említése 1342-ből Chede néven való.[3] Egészen a 19. századig „szeres” település volt, jobbágyok lakták. A 20. században nagy arányú elvándorlás jellemezte, aminek következtében lakossága mára megöregedett. Egyik településrésze (Pusztaszentpéter) mára már kihalt. A mai község területén, Alsócsödétől nyugatra volt Szentmárton falu. Az 1600-as évek elején elpusztult templomának és az itteni pálos kolostornak nyomai ma is láthatóak, azokat ismertető tábla jelöli.[4] Az 1852-es Schematismus szerint Csöde felekezeti megoszlása a következő volt: 93 református, 62 katolikus. A község területéhez tartozott két mára teljesen elnéptelenedett település is. Pácodon akkor 18 katolikust és 12 reformátust számláltak, a Szentmártoni majorban 11 katolikus lakott.[5]

A 2000-es években a ZalalövőŐrihodos vasútvonal megépítése után azonban egyre több turista keresi fel a települést, amelynek gazdasága fellendülőben van.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Polgármestert választottak Dobriban, Zalaszántón és Csödén (magyar nyelven). Zalai Hírlap, 2010. december 12. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  4. http://www.viasanctimartini.eu/telepulesek/csode
  5. Schematismus ..., Sabariae, 1852., 28.p.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]