Tornóc
| Tornóc (Trnovec nad Váhom) | |
 |
|
| templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Vágsellyei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Ján Hrabovský |
| Irányítószám | 925 71 |
| Körzethívószám | 00421 (0) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2693 fő (2006) +/- |
| Népsűrűség | 83 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 116 m |
| Terület | 32.54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tornóc
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Tornóc weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tornóc (szlovákul Trnovec nad Váhom): község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A mátyusföldi község a Kisalföldön, Vágsellyével átellenben a Vág bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban éltek emberek. 1875-ben a nyitrai kultúra három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A Felsőjattó melletti Remízka dűlőben az i. e. 700 – 450 közötti időszakból származó hallstatt kori település hamvasztásos sírjai kerültek elő. A Vág bal parti teraszán 1942-ben a Tornóc és Tardoskedd közötti út építésekor ókori kelta temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel . A felsőjattói majortól délkeletre a 9. századtól a 11. századig használt temetőt tártak fel.
A települést 1113-ban a zobori apátság oklevelében "Durmuz" néven királyi halászok és favágók településeként említik először. Neve török eredetű lehet (török: turmuz = dinnye).. 1211-ben "Turmoc", 1249-ben "Turnuch", 1267-ben "Turmoch", 1307-ben "Tarnulch" alakban említik a korabeli források. A 16. században a Csúzy, Szentpéteri és Paxy, a 17. – 19. században az Apponyi és Hunyadi családok birtoka. 1533-ban a török feldúlta, 1559-ben palánkvárát is lerombolta. Plébániáját 1701-ben alapították. A falu régi temploma a településen kívül állt, helyette 1725-ben építettek a faluban új barokk római katolikus templomot. 1705. január 25-én Bercsényi Miklós kuruc főgenerális serege táborozott a falu mellett. 1715-ben malma és 10 háztartása, 1720-ban 20 háztartása volt. 1787-ben 125 házában 908 lakos élt. 1828-ban 177 háza és 1236 lakosa volt. Határában a 19. század második felében 15 vízimalom működött. A Zay család faüzemében épületfát és félkész termékeket állítottak elő a zayugróci uradalom számára.
Vályi András szerint: "TORNÓCZ. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai B. Hunyady, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Selyéhez 1/2 mértföldnyire; határja ollyan, mint Szelőczéé, pusztája is van." [1]
Fényes Elek szerint " Tornocz, magyar falu, Nyitra vmegyében, Séllyéhez 3/4 órányira a Vágh bal partján: 1103 kath., 5 ref., 55 zsidó lak., kath. paroch. templommal, synagógával. Határa róna s boron kivül mindennel bõvelkedik. Nézésre méltó itt a gr. Hunyadynak nemesitett birkacsapatja. F. u. gr. Hunyady. Ut. p. Érsekujvár." [2]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Tornócz, nagy magyar község a Vág balpartján, 2297 lakossal, kik közül 1996 magyar, 250 tót; vallásra nézve általában r. katholikus. Posta-, táviró- és vasúti állomása van. Kath. temploma a XVII. század elején épült és fallal van körülvéve. Kegyura gróf Hunyady Imre. Itt van a vágbalparti vágszabályozási és ármentesítő társulat székhelye. A XII. századból származó feljegyzések szerint e községnek akkoriban „Durmus” volt a neve. A XIII. század vége felé, a mikor a falu a királyi halászok birtoka volt, már az akkori írásmód szerint „Turnoch”-nak irták." [3]
1910-ben 2458 lakosából 2236 magyar és 199 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 2541 lakosából 1900 szlovák és 607 magyar volt.
Ma a községhez tartozik Felsőjattó, melyet 1245-ben említenek a Hont-Pázmány nemzetség birtokaként. 1642 és 1945 között az Eszterházy család birtoka, a 19. század végén részben a Foudl-Springer családé volt. A 19. század első felében csatolták Tornóchoz.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 1725-ben gróf Hunyadi István adományából épült barokk-klasszicista stílusban. 1933-ban megújították.
- Református temploma a türelmi rendelet után 1786-ban épült, tornyát 1819-ben építették hozzá.
- Barokk-klasszicista haranglába a 18. század második felében épült.
- Felsőjattó Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült klasszicista stílusban.
- A felsőjattói kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban, a 19. században átépítették.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1939. december 26-án JUDr. Eduard Kukan politikus, Szlovákia egykori külügyminisztere.
- Itt született 1943. július 17-én Peter Andruška szlovák író, költő.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- Gál, M. - Novák, V. (összeáll.) 1993: Trnovec nad Váhom - Tornóc. Tornóc.
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
|
|||||||
