Szentandrás (Liptószentmiklósi járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentandrás (Liptovský Ondrej)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Ľuboš Žubor
Irányítószám 032 04
Körzethívószám 044
Népesség
Teljes népesség 600 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 678 m
Terület 4,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentandrás  (Szlovákia)
Szentandrás
Szentandrás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 42′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 42′ 45″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentandrás (más néven Liptószentandrás, szlovákul Liptovský Ondrej) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban, Liptószentmiklóstól 7 km-re északkeletre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarfalu határában keletkezett a 13. században, nevét Szent András apostolnak szentelt 13. századi gótikus templomáról kapta. Plébániáját 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi A falu neve 1352-ben is szerepel egy Bohumír nevű nemes örökségének vitájával kapcsolatban. Az Andreánszky család birtoka volt. 1784-ben 45 házában 296 lakos élt. 1828-ban 41 háza és 301 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ácsmesterséggel, majd a 19. századtól főként kőműves munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZENT ANDRÁS. Tót falu Liptó Várm. lakosai katolikusok, fekszik Trnovecz-vize mellett, Okolitsnától egy mértföldnyire. E’ vidék egész Benedekfalváig Filiszteusok’ vőlgyének neveztetik; ámbár határjának 1/3 része sovány, de 2/3 része termékeny; fája tűzre, és épűletre van, legelője is elegendő." [2]

Fényes Elek szerint " Szent-András, (Svaty Andreas), tót falu, Liptó vmegyében, 72 kath., 229 evang. lak., kath. paroch. templom. Ez a környék Benedekfalváig Philiszteusok völgyének neveztetik. F. u. Andreánszky család. Ut. p. Rosenberg." [3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. 1928-ban árvíz, 1932-ben tűzvész sújtotta a községet, melyek nagy károkat okoztak.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 317, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 572 lakosából 565 szlovák volt.

2011-ben 600 lakosából 588 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. Tornyát 1647-ben építették. 1709-ben nagy része leégett, de újjáépítették. Freskói a 13. – 15. századból származnak. Két gótikus oltára, a Szűz Mária oltár (1498) és a Szent András oltár (1512) ma a Magyar Nemzeti Galériában található. Mai főoltára 1780-ban, a Szent Család oltár 1747-ben készült. Szószéke és keresztelő medencéje 17. századi. Betleheme 18. századi népi alkotás. Harangjai 16. századiak, az elpusztult Szentistván falu templomából származnak.
  • A falunak egy 16. századi reneszánsz kastélya van. A 18. és 19. században átépítették.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]