Szentandrás (Liptószentmiklósi járás)
| Szentandrás (Liptovský Ondrej) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Ľuboš Žubor |
| Irányítószám | 032 04 |
| Körzethívószám | 044 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 600 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 128 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 678 m |
| Terület | 4,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 42′ 45″ | |
| é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 42′ 45″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szentandrás (más néven Liptószentandrás, szlovákul Liptovský Ondrej) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban, Liptószentmiklóstól 7 km-re északkeletre. 2011-ben 600 lakosából 588 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
Magyarfalu határában keletkezett a 13. században, nevét Szent András apostolnak szentelt 13. századi gótikus templomáról kapta. Plébániáját 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi A falu neve 1352-ben is szerepel egy Bohumír nevű nemes örökségének vitájával kapcsolatban. Az Andreánszky család birtoka volt. 1784-ben 45 házában 296 lakos élt. 1828-ban 41 háza és 301 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ácsmesterséggel, majd a 19. századtól főként kőműves munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZENT ANDRÁS. Tót falu Liptó Várm. lakosai katolikusok, fekszik Trnovecz-vize mellett, Okolitsnától egy mértföldnyire. E’ vidék egész Benedekfalváig Filiszteusok’ võlgyének neveztetik; ámbár határjának 1/3 része sovány, de 2/3 része termékeny; fája tûzre, és épûletre van, legelõje is elegendõ." [2]
Fényes Elek szerint " Szent-András, (Svaty Andreas), tót falu, Liptó vmegyében, 72 kath., 229 evang. lak., kath. paroch. templom. Ez a környék Benedekfalváig Philiszteusok völgyének neveztetik. F. u. Andreánszky család. Ut. p. Rosenberg." [3]
1910-ben 317, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. 1928-ban árvíz, 1932-ben tűzvész sújtotta a községet, melyek nagy károkat okoztak.
2001-ben 572 lakosából 565 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. Tornyát 1647-ben építették. 1709-ben nagy része leégett, de újjáépítették. Freskói a 13. – 15. századból származnak. Két gótikus oltára, a Szűz Mária oltár (1498) és a Szent András oltár (1512) ma a Magyar Nemzeti Galériában található. Mai főoltára 1780-ban, a Szent Család oltár 1747-ben készült. Szószéke és keresztelő medencéje 17. századi. Betleheme 18. századi népi alkotás. Harangjai 16. századiak, az elpusztult Szentistván falu templomából származnak.
- A falunak egy 16. századi reneszánsz kastélya van. A 18. és 19. században átépítették.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- E-obce.sk
- Községinfó
- Liptószentandrás Szlovákia térkpén
- A liptószentandrási Mária-oltár
- A liptószentandrási Szent András-oltár
- A Szent András templom rövid képes ismertetője
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

