Pottornya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pottornya (Podtureň)
Längste Autobahnbrück in der Slowakei in der nähe von Liptovský Ján.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Turisztikai régió Liptó
Rang község
Első írásos említés 1345
Polgármester Marián Vojtík
Irányítószám 033 01
Körzethívószám 044
Népesség
Teljes népesség 955 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 188 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 620 m
Terület 5,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pottornya (Szlovákia)
Pottornya
Pottornya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 15″, k. h. 19° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 15″, k. h. 19° 41′ 30″
Pottornya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pottornya (szlovákul Podtureň) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. 2011-ben 955 lakosából 923 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liptószentmiklóstól 5 km-re délkeletre fekszik, a Liptószentmiklós-Poprádi autópálya 1 km hosszú hídja alatt húzódik meg.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szlovák Podtureň toronyalját jelent. Nevét egy a középkorban itt állt egykori őrtoronyról kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pottornya területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népe élt ezen a vidéken. A bronzkorban a lausitzi és a puhói kultúra népének települése állt itt. A római és a korai szláv korban is lakott volt, erre kelta erőd és szláv település nyomai utalnak. Névadó őrtornya valószínűleg már a 12. században állott, körülötte keletkezett a templom és a település, melyet a 14. században, 1331-ben "Tornalia" alakban említenek először. Ebben az évben birtokosa Tornallai Sándor és testvére Pál Szent Péter apostol tiszteletére templomot építtetett a faluban. 1345-ben "Thormalia", 1360-ban "Tornalya" néven szerepel az oklevelekben. 1360-ban Nagy Lajos király megerősíti birtokukban Tornallai Sándor fiait Miklóst és Istvánt. A 15. század közepétől a falut már "Pothornya" néven említik, amely szláv lakosság jelenlétére utal. A középkorban lakói mezőgazdaságból, állattartásból, őrszolgálatból éltek. A jobbágyokon és zselléreken kívül néhány nemesi család is élt a településen. Közülük a legjelentősebb a Pottornyai család volt, akiknek a környező falvakban is voltak birtokaik. Pottornyai András a 16. században reneszánsz kúriát építtetett ide, ezt Pottornyai Simon a 18. században barokk stílusban építtette át és nagy angolparkkal vette körül. Pottornyai Pál a 17. század elején egy másik kastélyt is építtetett a községbe. 1784-ben Pottornyának 39 háza és 349 lakosa volt. 1828-ban 49 házában 347 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de a 19. század második felétől a nagy budapesti építkezések is eljártak dolgozni. 1845-ben Pottornyai József neoklasszicista kúriát épített ide, keleti homlokzatán oszlopokon álló tympanonnal. Lakói a 18. században földművesek, favágók, tutajosok voltak. 1871-ben megépült a zsolna-poprádi vasútvonal, mely elősegítette a település fejlődését. 1908-ban harangláb épült a településen.

Vályi András szerint "POTURNYA. Potureny. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura Potornyai Uraság, a’ kinek kastéllyával díszes, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Sz. Iványhoz közel, mellynek filiája; határjának 2/3 része hegyen fekszik, ’s azért nehéz mivelésű, legelője elég van, földgyének 2/3 része termékeny, fája van mind a’ kétféle, első osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Poturnya, tót falu, Liptó vmegyében, a Vágh mellett: 48 kath., 299 evang. lak. Derék kastély. F. u. Poturnyay. Ut. p. Okolicsna."[3]

1910-ben 472, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. A háború után tovább fejlődött a község, 1919-ben új iskola épült, olvasókör, evangélikus nőegylet, és vöröskeresztes szervezet alakult. A község mai hivatalos neve 1927-óta használatos. 1938-ban megindult a kultúrház építése. Lakói a második világháború idején támogatták a szlovák nemzeti felkelést.

2001-ben 479 lakosából 473 szlovák volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 16. századi kastélyát Pottornyai Andárs építtette reneszánsz stílusban, a 18. század második felében átépítették.
  • 17. századi kastélyát Pottornyai Pál építtette, a 18. század közepén barokk stílusban átépítették.
  • Klasszicista kastélyát 1845-ben Pottornyai József építtette.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]