Németlipcse
| Németlipcse (Partizánska Ľupča) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1252 | ||
| Polgármester | Ľubomír Frič | ||
| Irányítószám | 032 15 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1318 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 863 m | ||
| Terület | 92,40 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 03′ 54″, k. h. 19° 26′ 11″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 54″, k. h. 19° 26′ 11″ | |||
| Németlipcse weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Németlipcse témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Németlipcse (szlovákul Partizánska Ľupča, korábban Nemecká Ľupča, németül: Deutschliptsch) község, egykori járási székhely Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Szlovák nevét az 1945-ben itt folyt partizánharcok emlékére kapta.
Fekvése[szerkesztés]
Liptószentmiklóstól 15 km-re nyugatra található.
Története[szerkesztés]
Területe már a késő bronzkorban lakott volt.
A települést a korponai és selmeci szászok alapították a 13. század elején, akik a környező arany és ezüstbányákra kaptak szabadalmi jogot. 1252-ben IV. Béla adománylevelében említik először, melyben a szliácsi uradalmat a turóci premontrei kolostornak adja és melyben leírja az uradalom határait. Első kiváltságait 1270-ben kapta, amikor V. István király szabad bíróválasztási és ítélkezési, halászati, költözködési, bányászati, vásártartási jogot, valamint vámmentességet biztosít a település polgárainak. Szász őslakossága a századok során teljesen beolvadt a szlovákságba. A 14.-16. században a legjelentősebb liptói város lett. Kereskedői gyolccsal, posztóval szereztek hírnevet, fejlett kézműipara is volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Német Lipcse. Tót mező Város Liptó Várm. földes ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Rozembergához 1 mértföldnyire. Ispotállya is vagyon, szántó földgye sovány, legelője elég, fája, piatzok helyben, a’ hol mindent el adhatnak.”[2]
A 19. századra már nem tudott lépést tartani az ipari fejlődéssel és hanyatlásnak indult.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Német-Lipcse, (Nemecska-Lupka), tót m.-város Liptó vmegyében: 2161 evang., 6 zsidó lak. Kath. és evang. anyaszentegyházak. Ezen várost hajdan németek épitették, de márma mind eltótosodtak. Van gazdag vas- és piskolcz bányája. A régi arany- és ezüst-bányák elenyésztek. Evang. nemzeti oskola; jeles országos- és héti-vásárok. Lakosai közt sok timár találtatik; patakjában sok pisztrang bőséggel. Privilégiuma van. F. u. a kamara.”[3]
1907-től a trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásának székhelye volt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 2176-an lakták, ebből 2071 szlovák, 68 magyar és 27 német anyanyelvű; illetve 1185 római katolikus, 918 evangélikus, 71 izraelita és 1-1 görög katolikus és református vallású volt.
2001-ben 1285 lakosából 1265 szlovák volt.
2011-ben 1236 lakosából 1204 szlovák.
Neves személyek[szerkesztés]
- Innét származott Chalupka Sámuel (17. század) evangélikus lelkész és az árvai egyházmegye esperese.
- Itt született 1767-ben Adam Chalupka szlovák evangélikus lelkész, szakíró.
- Itt született 1869-ben Kheberich Márton szepesi segédpüspök.
- Itt hunyt el 1629-ben Duchon Flórián evangélikus lelkész.
- Itt hunyt el 1708-ban Kereskényi András, Liptó vármegyei alispán, követ.
- Itt tanult Xylander István (1572-1619) evangélikus püspök, szuperintendens.
- Itt tanult Lovich Ádám (1760-1831), a Bányai evangélikus egyházkerület püspöke 1815-től haláláig.
- Itt szolgált Palugyay Imre (1780-1858) nyitrai püspök, egyházi író.
Nevezetességei[szerkesztés]
_-_evanjelick%C3%BD_kostol.JPG)
- Központi terén áll erődített fallal körülvett, 13.-14. századi Szent Máté evangélistának szentelt római katolikus temploma, melynek szárnyas oltára 1495-ben készült. Ez ma a Szlovák Nemzeti Galériában látható. A templomot a 14. és 15. században reneszánsz stílusban építették át és bővítették, a 16. században fallal erősítették meg.
- Hétfájdalmú Szűzanya temploma a temetőben áll, 1263-ban építették, a 17. században reneszánsz stílusban bővítették, majd a 18.-19. században barokk stílusban átépítették.
- Neoklasszicista evangélikus temploma 1887-ben épült a korábbi, 1783-ból való templom helyén.
- A katolikus plébánia épülete 17. századi.
- 17. századi kúria.
- Vendéglő a 17. századból.
- 14. századi reneszánsz lakóházak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Bernard Jozef Meliš: Cirkevné pomery v Slovenskej a Partizánskej (Nemeckej) Ľupči v stredoveku. Studia Historica Tyrnaviensia XVII.
- Julius Kürti 1932: Nemecká Ľupča a jej archív. Sborník muzeálnej slovenskej spoločnosti XXVI.
- [1]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
