Rásonyi László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rásonyi László
Született 1899. január 22.
Liptószentmiklós
Elhunyt 1984. május 4. (85 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nyelvész,
turkológus,
könyvtáros,
egyetemi oktató

Rásonyi László [ˈraːʒoɲi ...] (Liptószentmiklós, 1899. január 22.Budapest, 1984. május 4.) nyelvész, turkológus; Rásonyi Leila hegedűművész édesapja.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát 1921-ben, majd ugyanitt török filológiából doktorált. 1920-tól 1922-ig Újpesten esti tanfolyamokon munkásfiatalokat tanított, és a munkáskönyvtárat vezette. 1922-ben az MTA Könyvtárában helyezkedett el. Itt dolgozott 1935-ig, amikor Ankarába került. Az ő közvetítésével találkozott Bartók Béla és a híres török író, Yaşar Kemal 1936-ban. Az ottani egyetemen tanított 1941-ig.

Később Kolozsváron működött. 19471949-ben a Balkán Intézet munkatársa volt, majd ismét az MTA Könyvtárában dolgozott. Ő válogatta össze az 1951-ben létrehozott és 1962-es nyugalomba vonulásáig általa vezetett Keleti Gyűjtemény anyagát, és neki köszönhető az olvasóterem kialakítása is.

1963-ban újra meghívták az Ankarai Egyetemre, ahol öt évig vendégprofesszor volt. Kutatásainak középpontjában a magyar és a török nevek, a török népek története, irodalomtörténete és a magyar őstörténet etnikai, nyelvi problémái álltak.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megemlékezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]