Nagybiccse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagybiccse (Bytča)
Zamky.Sk Bytca.jpg
Nagybiccse vára
Nagybiccse címere
Nagybiccse címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Nagybiccsei
Turisztikai régió Felső-Vágmente
Rang város
Első írásos említés 1250
Polgármester Miroslav Minárčik
Irányítószám 014 01
Körzethívószám 041
Népesség
Teljes népesség 11 318 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 262 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 337 m
Terület 43,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagybiccse (Szlovákia)
Nagybiccse
Nagybiccse
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′ 20″, k. h. 18° 33′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 20″, k. h. 18° 33′ 30″
Nagybiccse weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagybiccse (szlovákul Bytča) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Nagybiccsei járásának székhelye. Kisbiccse, Legelővölgy, Rabó, Vágagyagos tartozik hozzá, Vágmélyesd időközben önállósult.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsolnától 16 km-re nyugatra, a Vág jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv Bitek személynévből ered, ebből lett a Bitča, amely Bitekfalvát jelent.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Nagybiccse területe a kora Árpád korban a nyitrai püspökség birtoka volt. Birtokként 1234-ben említik először terra Bycha alakban. A települést először 1250-ben IV. Béla adománylevelében említik "Byucha" néven. 1271-ben és 1318-ban a nyitrai püspökség birtokaként említi oklevél. Az 1332 és 1337 között keletkezett pápai tizedjegyzék megemlíti, hogy István nevű papja 12 garassal adózott. 1378-ban Domonkos nyitrai püspök oklevele említi először városként. 1392-ben említik először a Mindenszenteknek szentelt templomát. 1409-ben említik először Jakab nevű bíráját. Egykori vízivárát 1454 előtt Szentmiklósi Pongrác épittette, majd 1571-ben Thurzó Ferenc nyitrai püspök négy saroktornyos reneszánsz várkastéllyá épittette át. A 17. század elején utódai tovább építették és szépítették, palotája mellé Thurzó György egy külön nászpalotát is építtettett, ahol a lakodalmakat ülték. 1611-ben itt ítélte várfogságra Thurzó György a szadista őrültnek nyilvánított Báthori Erzsébetet. Később az Esterházyaké lett, akik elhanyagolták, de ebben az állapotában is figyelemre méltó.

Vályi András szerint "BICSA. Mező Város Trentsén Vármegyében, földes Ura Herczeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, Bitsa Várának szomszédságában fekvő, ’s annál régibb Város. Fényében mind addig mig a’ Thurzó nemzetség ki nem halt, épen megtartatott; mostanában pedig alább szállott. Két templomja ékesíti e’ Várost; egyiket az az a’ nagyobbat 1630., másikát vagy a’ kissebbet 1632 esztendőben építette Gróf Eszterházy Miklós, midőn tudniillik Thurzo Imre Özvegyét Nyári Kristinát eljegyezvén Bicsa Uradalmának birtokával meg ajándékoztatott II. FERDINÁND Magyar Országi Király által, fekszik Zolnától két, Trentséntöl pedig öt mértföldnyire. Határbéli földgye jó, és elég termékeny, fája, legelője elég, piatza középszerű, kézi munkával is könnyen pénzt kereshetnek, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Bicse, (Bittsa), tót mezőváros, Trencsén vgyében, a Vágh vize jobb partján: 2618 kath., 3 evang., 325 zsidó lak., 2 kath. templommal, és egy synagógával, sóházzal. Határja termékeny; legelője jó; erdeje, s több vizimalmai vannak. Lakosai többnyire mesteremberek, fazekasok, és fakereskedők. Hegyen épült vára régenten hiresebb volt. Itt volt hajdan fogságban Telekesi Mihály 1600 eszt, kinek sok latorságai, s felség-bántás vétsége miatt 1605-ben a pozsonyi piaczon feje vétetett. A várat hajdan Thurzók birták, de gr. Eszterházy Miklós, Thurzó Imre özvegyét Nyáry Krisztinát elvevén: ez a hozzá tartozó uradalommal együtt, melly Bicse városából és 21 faluból áll, a h. Eszterházy familiára szállott. Régi időben virágzott itt egy luth. gymnasium. Ut. p. Zsolna." [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásának székhelye volt.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településnek 1910-ben 3122 lakosából 2298 szlovák, 438 magyar és 347 német volt.

2002-ben 11 550 lakosa volt.

2011-ben 11 318 lakosából 10 820 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mindenszentek templom
  • A Thurzók hatalmas négy saroktornyos várkastélya 1571-ben épült.
  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század második felében épült. 1590-ben Thurzó György reneszánsz stílusban építtette át. Főoltára a 17. század végén készült. 1904-ben tűzvész pusztította, de helyreállították.
  • Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma a temetőben található. A 16. és 17. század fordulóján épült eredetileg torony nélkül. Déli hajójában található falfestményén látható dátum alapján 1629-ben festették ki.
  • Zsinagógája 1801-ben épült neoromán stílusban.
  • Mihály-napi vásár.

Hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybiccse témájú médiaállományokat.