Varjú Elemér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varjú Elemér
SzületettVarjú Elemér László
1873. október 14.[1]
Felsőludány
Elhunyt1945. január 28. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (16-1-5)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Csekei Varjú Elemér László (Felsőludány, 1873. október 14.Budapest, 1945. január 28.)[4] magyar művelődéstörténész, muzeológus, könyvtáros, művészettörténész, földbirtokos, MTA-tag (levelező, 1915).

Élete és munkássága[szerkesztés]

Varjú Mihály és Csintalan Ilona fiaként született. A budapesti református főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1897-ben kapta meg bölcsészdoktori oklevelét a budapesti egyetemen. 1898-tól 1908-ig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában dolgozott. 1908-tól 1913-ig a kassai Felső-magyarországi Múzeumot vezette. 1913–1934 között a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának igazgatója volt, utána nyugdíjba vonult.

A középkori magyar művelődés- és művészettörténet egyes kérdéseit tanulmányozta. 1898-ban ő fedezte föl a harmadik legrégebbi magyar nyelvemléket, a Gyulafehérvári glosszákat[5] a 14. század elejéről.

1899. november 4-én Budapesten házasságot kötött Gedeon Stefánia Paula Zsófiával, Gedeon András és Preisinger Zsófia lányával.[6]

1901-től 1908-ig a Turul című folyóirat, 1915-22 között az Archaeologiai Értesítő, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának Közleményei szerkesztője volt. 1927-től haláláig a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másodelnöke volt. 1915-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Akadémiai székfoglalóját A középkori magyar művészet problémája címmel 1916. április 3-án tartotta.

Szerkesztette az ötkötetes Magyar művelődéstörténetet (I–V. Budapest, 1939–1942, reprint kiadása Szekszárd, 1991., 1993.),[7] (annak képszerkesztője volt), a Révai kis lexikonát (I–II. Budapest, 1936),[8] és Révay Mór János halála (1926) után a Révai nagy lexikonának befejező köteteit is (XX., XXI. kötet, Budapest, 1927–1935).[9]

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • A gyulafejérvári Batthyány-könyvtár. Öt melléklettel és a szöveg közt 32 hasonmással. Különlenyomat a „Magyar Könyvszemle” 1899. folyamából. Budapest, 1899[10]
  • A Szalók-nemzetség. Különlenyomat a „Turul”-ból. Budapest, 1902
  • A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban. Magyarország műemlékei, I. Budapest, 1905
  • Az Árpádok ábrázolása. Budapest, 1908
  • A Tomai nemzetségbeli losonczi Bánffy-család története. Báró Bánffy Dezső megbízásából írta Varjú Elemér. Oklevéltár I. kötet. 1214–1457. Budapest, 1908
  • A kassai múzeum az 1908. évben. Kassa, 1909
  • A Szent Korona. Budapest, 1922
  • Legendae Sancti Regis Stephani – Szent István király legendái. Ford. Budapest, 1928
  • Szent István koporsója. Budapest, 1930
  • Ernst Lajos magyar történeti gyűjteménye. Höllrigl Józseffel. Budapest, 1932
  • Magyar várak. Ungarische Burgen. Forteresses Hongrois. Hungarian Fortresses. Budapest, 1933
  • Batthyaneum. Biblioteca Batthyaneum la sfârşitul secolului al XIX-lea. Cartea-catalog a lui Varjú Elemér, adnotată şi comentată; szerk. Doina Hendre Biro; BNR, Bucureşti, 2014

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • B[ottló] B[éla]: Varjú Elemér In: Turul, 1944–1946.
  • Tápay Szabó Gabriella: Varjú Elemér In: Századok, 1945–1946.
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. ISBN 963-86222-4-5, 984 o.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I–III. Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   [1]
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Galambos Ferenc: Varjú Elemér és a magyar könyvtártudomány. Könyvtáros, 1975.
  • Tóth Zoltán: Varjú Elemér. Magyar Múzeum, 1945.