Báthori Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Báthori Erzsébet
Elizabeth Bathory Portrait.jpg
Született
1560. augusztus 7.
Nyírbátor
Elhunyt
1614. augusztus 21. (54 évesen)
Csejte
Házastársa Nádasdy Ferenc
Szülei Báthory Anna
Báthori György
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori Erzsébet témájú médiaállományokat.

Ecsedi Báthori Erzsébet (vagy Báthory, Nyírbátor, 1560. augusztus 7.Csejte, 1614. augusztus 21.) magyar grófnő, a történelmi Báthori-család szülötte. A család a sváb származású Gutkeled nemzetségből ered. Báthori Erzsébet alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját. Valószínűleg birtokai elkonfiskálása volt az ellene felhozott hamis vádak oka.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja ecsedi Báthori György volt, aki 1570-ben halt meg, anyja somlyói Báthory Anna, anyjának testvére Báthory István fejedelem (15711586), aki később lengyel király lett (15751586). Báthori Erzsébet az ecsedi kastélyában töltötte gyermekkorát. Nádasdy Ferenc gróffal, aki nála öt évvel volt idősebb, tizenegy éves korában jegyezték el egymást. 1575-ben lépnek frigyre, amire még Miksa magyar király is hivatalos volt, habár ő az út veszélyeire hivatkozva nem jött el. Nádasdy gróf feleségének a csejtei kastélyt és a körülötte lévő 12 falut adta nászajándékba. A Pöstyén közelében fekvő összes falu csak 1602-től lett a Nádasdyak tulajdona. Erzsébet először Sárvárra került, ahol a Nádasdy családnak volt kastélya, majd ezután nemsokára a Pöstyén közelében fekvő Csejtére költöznek. Miközben Nádasdy Ferencet – akit kegyetlensége és bátorsága miatt „Fekete Bégként” is emlegettek – a török ellen vívott csatározások kötötték le, Erzsébet sokat tartózkodott egyedül, magányos és zárkózott volt. Pártfogásába vette a török által kirabolt-fölégetett falvak legyilkolt férfiainak özvegyeit, a megerőszakolt, mindenükből kifosztott lányokat-asszonyokat, nemzetiségükre való megkülönböztetés nélkül.

Házasságukból hat gyermek született:

Férje 1604-ben halt meg Sárvárott. Erzsébet ezután özvegyként élt tovább.

Állítólagos vérfürdő és egyéb könyörtelenségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Báthori Erzsébet portré

Erzsébet alakját már férje életében is sötét homály övezte. Okkult tudományokról és megkínzott szolgálókról beszéltek. Ma a köztudatban leginkább az öregedés ellen folytatott azon praktikáiról ismert, hogy minden tükröt összetört, hogy ne lássa öregedni magát.

Állítólag egyszer úgy megütött egy szolgálót, aki a haját fésülve azt meghúzta, hogy a lány kiserkent vére Erzsébet kezére fröccsent. Úgy látta, a bőre megszépült tőle. A fiatalság titkát keresve megölte a lányt és megfürdött a vérében. Később szüzek vérét vette, akiket a legalkalmasabbnak talált ilyen célra. Birtokán összegyűjtötte a szüzeket, megkorbácsolta, megcsonkította és megkínozta, majd lábuknál fellógatva őket, vérüket vette.
Ezeket a mendemondákat azonban egyértelműen cáfolják a biológiai tények, hiszen az emberi vérben – alvadása miatt – lehetetlen megfürödni, hacsak valamilyen véralvadásgátlót nem alkalmaznak...

Állítólag ivott is a vérükből, kezdetben aranyserlegből, majd közvetlenül a testükből. Miután a környéken élő lányok elfogytak, kastélyában nőiskolát létesített női szeretőjével és az ideküldött lányokkal hasonló módon végzett. A történet szerint elfogatásáig hatszáznál is több lány életét oltotta ki.
Ám fontos megjegyezni, hogy Báthori Erzsébet a saját jobbágyaival anyai szeretettel bánt, és sosem ölt meg senkit közülük, bár az akkori viszonyok közt ez nem lett volna hallatlan. Ellenfelei később ezzel magyarázták, hogy nagyon sokáig nem került sor viselt dolgainak felgöngyölítésére.

Fontos megjegyezni, hogy az első vádak csupán Báthori Erzsébet letartóztatása után hangzottak el, és akkor is olyan belső szolgálóktól, akiket kínvallatással bírtak „jobb belátásra” - azaz vallomásra.[1] A történet alapját egy jezsuita pap által papírra vetett iromány alkotja, amely Báthori Erzsébet halála után több mint száz évvel keletkezett. Ennek fényében a fenti történet valóságtartalma erősen megkérdőjelezhető.[2]

Letartóztatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csejtei várkastély (Čachtický hrad)
é. sz. 48° 43′ 31″, k. h. 17° 45′ 38″
Slovakia Cachtice hrad 2.JPG
1611. január 25-én Thurzó György nádor levelében arról tudósította II. Mátyás magyar királyt, hogy a több gyilkosság elkövetésével és brutális kínzásokkal vádolt Báthori Erzsébetet elfogták és csejtei várába zárták. Szobájának ajtaját befalazták, és csak egy kis nyíláson át adtak neki enni-inni.

Báthori Erzsébetet 1610. december 29-én tartóztatta le Thurzó György nádor, aki meglepetésszerűen látogatta meg. Erre a Báthori Erzsébet körül keringő pletykák kényelmetlensége (meg irigyelni való nagy vagyona?) miatt volt szükség, ugyanis a Báthori-család rokonságba került a Zrínyi családdal, sőt magával a nádorral is. A vád szerint a csejtei kastély udvarában több lány holttestét találták eltemetve, amelyeken sérülések voltak. Erről állítólag[forrás?] Kereskényi György báró, a Báthoryak jó képességű, de rendkívül gátlástalan főembere értesítette Thurzót. Így remélve anyagi haszonszerzést az eljárásból. Ez indította előzetes vizsgálatra és számtalan tanúvallomás jegyzőkönyvbe vételére a nádort (aki hivatalból járt el Báthori Erzsébet ügyében). A visszavonultan élő asszony ellen eljárást indítottak, aminek során a kínvallatás hatására szolgálói és komornái beismerő vallomást tettek. Az ő sorsuk a lefejezés lett egy héttel később. Testüket máglyán elégették. Nemesasszonyként nem állíthatták bíróság elé, nem emelhettek vádat ellene. Nőként pedig felségsértéssel sem vádolhatták meg. Nádasdy özvegyét élete végéig a csejtei várban tartották fogva, befalazva. Erzsébet itt halt meg 54 évesen, elborult elmével 1614. augusztus 21-én.

Koncepciós vádak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár II. Mátyás király is szorgalmazta, szabályos per nem volt. Az „előzetes letartóztatásnak” Erzsébet majdnem 4 évvel későbbi halála vetett véget. Koncepciós eljárásról beszélhetünk, hiszen tényleges tárgyalás nem volt, ítélet sem született. A vádat bizonyítottnak tekintették, és a cáfoló iratokat meg sem vizsgálták. A váddal kapcsolatban technikai kétségek is felmerülnek. A több száz áldozat szinte lehetetlen, a hírhedt vérben fürdést pedig az emberi vér gyors alvadása kérdőjelezi meg erősen, illetve van olyan álláspont, miszerint a sértettek sérülései a korabeli orvosi beavatkozások jelei voltak, ám ezt fenntartásokkal kell fogadnunk.

Gyanúra ad okot a Habsburg-udvar azon törekvése, hogy megszerezze a Báthory-Nádasdy vagyont. A per hiányára magyarázatul szolgálhat, hogy a kényes és távolról sem stabil belpolitikai helyzetet nem akarták egy prominens arisztokrata elleni perrel tovább bonyolítani. Meg kell említeni Thurzó nádor személyét is. Az ő személyes ellenségeskedése is fűthette az Erzsébet elleni vádakat. Emellett a grófnő unokatestvére Báthory Gábor erdélyi fejedelem volt, akinek hagyományosan rossz viszonya volt a bécsi udvarral.

A történelemtudomány Erzsébetre ma már úgy tekint, mint aki semmivel nem volt kegyetlenebb, mint korának más arisztokrata özvegyei, és mai rossz hírét leginkább Rexa Dezső történész keltette.[3]

Sindelyes Dóra egyik budapesti hetilapban közölt „Vértollnokok?” című cikkében Mikszáth Kálmánt is azok közé sorolta, akik rossz hírét keltették a várúrnőnek. Mikszáth ugyanis „Csejte vára és asszonya” című elbeszélésében azt írta, hogy Báthori Erzsébet olyan erővel ütötte arcon szolgálólányát, hogy annak vére kiserkent, és az ő arcára freccsent.[4]

Báthori Erzsébet címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Báthori Erzsébet címere

Azért került sárkányfog a Gutkeled nemzetség családi címerébe, akiktől a Báthoryak is származtatták magukat és származnak a Báthory-címer díszei is, mert az egyik ősük, Bátor Opos vitéz a bajor Vencelintől eredő Márton fia Szent István korában, egy monda szerint legyőzte és megölte az Ecsedi-lápban rejtőző sárkányt és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid-birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkány Lovagrendben is, amelynek jele a pajzs köré tekeredő sárkány.

Báthori Erzsébet alakja a művészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(németül) Bildunterschrift: Die eiserne Jungfrau auf Schloß Cseithe im Waagthal

Báthori Erzsébet "The Blood Countess of Csejthe" ma is, mint valami vámpír, női drakula él a köztudatban. Gyakran említik még "Vérgrófnőként" és "Csejtei rémként". Ihletet adott számos műnek, amik közül csak néhányat említünk:

  • Az angol Cradle of Filth zenekar róla írta az egész Cruelty and the Beast albumát
  • A svéd Bathory együttes róla vette a nevét
  • Dennis Báthory-Kitsz operát írt róla
  • A Diablo II című számítógépes játék egyik küldetésének ihletője, ahol a "The Countess" néven szerepel
  • A Ragnarok Online című koreai számítógépes játék egyik szörny-szereplője "Bathory" néven
  • Az Ezt éld túl! / Stay Alive (USA - 2006) című film valamint játék is az őt körüllengő legenda alapján készült.
  • Harry Kümel Vér az ajkon (1971) című filmje modern környezetbe helyezte a Báthori-mítoszt. A „véres grófnő”-t Delphine Seyrig játszotta.
  • Walerian Borowczyk Erkölcstelen mesék (1974) című filmjének egyik epizódjában Báthori Erzsébet a főszereplő. Alakját Paloma Picasso keltette életre.
  • Brian Topping Báthory (2000) című filmjében Diane Witter alakította a csejtei vár úrnőjét
  • Juraj Jakubisko Báthory – A legenda másik arca (2008) című cseh–szlovák–angol–magyar koprodukciós filmjében Anna Friel játssza Erzsébet asszonyt, Franco Nero II. Mátyást alakítja. A filmet többszöri halasztás után 2008. szeptember 11-én mutatták volna be Magyarországon, de a premier ismét elmaradt. A magyar jogtulajdonos, a Budapest Film 2008 decemberében bejelentette, hogy a sorozatos botrányok és a sikertelen egyeztetési tárgyalások miatt végleg törli a filmet bemutatási terveiből.[1]
  • Donald F. Glut rendezte Blood Scarab (2007) című amerikai horrorfilmben Monique Parent játszotta Báthori Erzsébetet (Countess Elizabeth Bathory). A filmet Magyarországon még nem mutatták be
  • A Kamelot együttes 2001-ben megjelent 'Karma' című albumán az 'Elizabeth' című, három fejezetből álló dal a Báthori Erzsébet-legendát dolgozza fel
  • A magyar Tormentor zenekar 1988-as Anno Domini című albuma egyik számának címe "Elisabeth Bathory"
  • Yoland Pantin venezuelai, kortárs költőnő Báthory Erzsébet című verse
  • Julie Delpy készítette el, és játssza a főszerepet a 2009-es Grófnő című filmben, amely Báthori Erzsébet és Thurzó István szerelméről szól
  • A svéd Ghost zenekar Opus Eponymus című lemezén az 'Elizabeth' című szám róla szól.
  • 2012-ben mutatták be a Báthory Erzsébet musical-operát Benedekffy Katalin főszereplésével a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és Kolozsváron.[5]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul:

  • Bessenyei József. A Nádasdyak. General Press Kiadó, 2005. ISBN 9639598658 
  • Nagy László. A rossz hírű Báthoryak. Kossuth Könyvkiadó, 1984. ISBN 9630923084 
  • Nagy László. Az erős fekete bég: Nádasdy Ferenc. Zrínyi Katonai Könyv és Lapkiadó, 1987. ISBN 9633269334 
  • Nagy László. Erdélyi boszorkányperek. Kossuth Könyvkiadó, 1987. ISBN 9630932059 
  • Péter Katalin. A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet. Helikon, 1985. ISBN 9632076524 
  • Rexa Dezső. Báthory Erzsébet Nádasdy Ferencné. Benkő Gyula Udvari Könyvkereskedése, 1908 
  • Supka Géza. Az átkozott asszony: Nádasdy Ferencné, Báthory Erzsébet bűnügye. Erdélyi Egyetemes Könyvtár, 1940 
  • Szádeczky-Kardoss Irma. Báthory Erzsébet igazsága. Nestor Kiadó, 1993. ISBN 963-7523-26-X 
  • Welden, Oscar (Nemere István). Báthory Erzsébet magánélete. Anno Kiadó, 2000. ISBN 9633752248 

Angolul:

  • McNally, Raymond T.. Dracula Was a Woman: In Search of the Blood Countess of Transylvania. New York: McGraw Hill, 1983. ISBN 0070456712 
  • Penrose, Valentine (ford. Alexander Trocchi). The Bloody Countess: Atrocities of Erzsébet Báthory. Solar Books, 2006. ISBN 0971457824 
  • Thorne, Tony. Countess Dracula. Bloomsbury, 1997. ISBN 0747529000 

Franciául:

  • Périsset, Maurice. La comtesse de sang. Pygmalion, 2001. ISBN 2857047002 

Németül:

  • Farin, Michael. Heroine des Grauens. Elisabeth Báthory. München: P. Kirchheim, 2003. ISBN 3-87410-038-3 

Csehül:

  • Bednařík, T. 2009: Prokletí čachtické paní. Praha.
  • Veličková, H. 2012: Autentická tvář Alžbety Báthoryové. Kultúrne dejiny 2012/1, 76-90.

Szlovákul:

  • Dvořák, Pavel. Krvavá grófka: Alžbeta Bátoryová, fakty a výmysly. Slovart, 1999. ISBN 9788085501070 
  • Kočiš, Jozef. Alžbeta Báthoryová a palatín Thurzo. Martin: Osveta, 1981 
  • Nižnánsky, Jožo. Čachtická pani. Media klub, 2001. ISBN 8088963524 
  • Pollák, György. Az irástudók felelötlensége. Kritika. Müvelödéspollitikai és kritikai lap, Budapest 1986, 21–22 

Spanyolul:

  • García Sánchez, Javier. Ella, Drácula: Vida y crímenes de Erzsébet Báthory, la Condesa Sangrienta. Booket, 2006. ISBN 840806455X 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagy László: A rossz hírű Báthoryak (Kossuth Kiadó, 1984)
  2. Nagy László. A rossz hírű Báthoryak. Kossuth Könyvkiadó, 18. o (1985) 
  3. Nagy László: Az erős fekete bég, 25-46. old.
  4. Cikk a Magyar Szóban
  5. Új legenda születik

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori Erzsébet témájú médiaállományokat.