Fűrészfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fűrészfalu (Hvozdnica)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Nagybiccsei
Rang község
Első írásos említés 1250
Polgármester Martin Šimún
Irányítószám 013 56
Körzethívószám 041
Népesség
Teljes népesség 1176 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 135 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 328 m
Terület 8,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fűrészfalu (Szlovákia)
Fűrészfalu
Fűrészfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 35″, k. h. 18° 29′ 19″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 35″, k. h. 18° 29′ 19″
Fűrészfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fűrészfalu (1899-ig Hvozdicz, szlovákul Hvozdnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban. 2011-ben 1176 lakosából 1161 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybiccsétől 5 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén az i. e. 2. században a puhói kultúra népe telepedett meg, településének nyomait a Kulíska-dombon találták meg. A 6. századtól a biccsei völgyben szláv törzsek a mai szlovákok ősei telepedtek le, településük még a 10. században is megvolt. A terület a 11. században a Magyar Királyság része lett. A falu első említése "Hoznucha" alakban 1250-ből származik, amikor a szörnyű tatár pusztítás után IV. Béla az addig királyi tulajdonban levő birtokot szogálataiért Fülöp ispánnak adományozza. 1271-ben V. István király a nagybiccsei birtokot a nyitrai püspökségnek adja. 1383-tól a település a vágbesztercei váruradalom része. A század végén Csák Máté birtoka, majd ennek leverése után a királyé, aki hívének Beckó urának Stíbor vajdának és fiának adja. 1458-ban Mátyás király a vágbesztercei birtokkal Podmaniczky Lászlónak adja, az oklevélben a falut "Hwoznycze" alakban említik. 1471-ben szintén a vágbesztercei uradalom részeként említik. A 16. században a térség egyik legnagyobb faluja, 1563-ban Balassa András és Serédy Gáspár birtoka, később a Hrabovszky, Klobusiczky és Benyovszky családé. 1598-ban 20 adózó porta volt a községben. 1605-ben Bocskai hajdúi fosztogattak. 1784-ben 90 házában 547 lakos élt. 1828-ban 97 háza volt 757 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "HVORNICZA. vagy Hvoznicza. Tót falu Trentsén Vármegy. földes Urai G. Balassa, és G. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Schavikhoz közel, és annak filiája, földgye meglehetős termékenységű, fája bőven, legelője elég van. " [2]

Fényes Elek szerint "Hvoznicza, tót falu, Trencsén vmegyében, közel a Vágh jobb partjához: 140 kath., 8 zsidó lak. Jó határ; legelője fája bőven; fürészmalom. A vágh-beszterczei urad. tartozik. " [3]

1910-ben 602, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.

2001-ben 1117 lakosából 1110 szlovák volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]