Korizmics László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korizmics László (1816–1886) arcképe a Vasárnapi Ujságban
Időskori arcképe

Aggszentpéteri Korizmics László (Aggszentpéter, Fejér vármegye, 1816. március 29.Kistétény, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1886. október 5.) mezőgazdász, agrárpolitikus, az MTA tiszteleti tagja (1858). A Bécsi Gazdasági Egyesület [1] és a New York-i Gazdasági Egyesület [2] levelező tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ercsi uradalom egyik pusztáján született, egy 11 gyermekes család ötödik, legkisebb fiúgyermekeként.[3] Anyja Krizsán Georgia,[4] apja Korizmics Mátyás[5] volt, aki előbb báró Lilien József tábornok, később ennek veje, báró Eötvös Ignác alkalmazásában állt, mint gazdatiszt (kasznár).[6]

Tanulmányait a születési helyével szomszédos Rácz-Keresztúr falusi iskolájában kezdte, majd Virág János házi nevelő tanította. Középiskolai tanulmányait a jezsuiták budai, majd a piaristák pesti gimnáziumában végezte. Ezt követően a jogra iratkozott be; később azonban egy vadászat alkalmával súlyosan megbetegedett s felgyógyulása után, apja kívánságára a mérnöki osztályba iratkozott át. A pesti műegyetemen Faliczky által előadott mezőgazdaság-tant is hallgatta. 1835-ben a gróf Zichy család adonyi uradalmában mérnöki gyakorlaton vett részt Uhlarik János uradalmi mérnök mellett, majd letette a szigorlatokat, és 1837-ben oklevelet szerzett.

1838-ban herceg Esterházy Pál Antal szolgálatába lépett. Először az ozorai, később a kaposvári uradalomban volt segédmérnök. Közben, nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozott és a gazdasági szakirodalom terén is megkezdte munkásságát. A herceg 1841-ben mint szabályzó főmérnököt, önálló hatáskörrel, a lévai [Bars vármegye] uradalmába nevezte ki; melynek Benkő Dániel volt felügyelője (inspektora). Itt szemlézte meg a Magyar Gazdasági Egyesület küldöttsége 1846-ban a kelecsényi rétöntözést.[7]

A Korizmics Család síremléke a Fővárosi Fiumei úti Temetőben

1848-ban a herceg egyik uradalmának főtisztjévé jelölték ki, de időközben megalakult a független, magyar, felelős Minisztérium[8] (Kormány), és Klauzál Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter április 27-én titkárrá nevezte ki Korizmicsot[9]. Szeptemberben, a császári seregek közeledése folytán a Minisztériummal ő nem költözött le Debrecenbe, maradt Pesten, s a megszűnt Magyar Gazda szaklap helyett 1849. január elején, mint szerkesztő és tulajdonos, megalapította a Gazdasági Lapok-at. Ennek megjelenése a hadjáratok idején (a 26. szám után) megszakadt, de 1850. január 1-jével ismét folytatták. 1849-ben tífuszba esett és gyógykezelésre szorult; előbb Szokola-Hutára majd Lévára ment pihenni, ahol megismerkedett Grabe orosz tábornokkal, mely kapcsolatot utóbb a Gazdasági Egyesület felújítása érdekében kamatoztatta. Korizmics a harcokban nem vett részt se egyik, se másik oldalról. Óvatos taktikája utóbb előnyére vált.

A császári kormány, melynek élén báró Karl Geringer császári biztos állt, oly egyént keresvén, ki a hazai gazdasági viszonyok ismerete mellett kellő szakképzettséggel bir, mi kivált az úrbéri váltságról hozott pátens [10] végrehajtásánál vált szükségessé, a választás Korizmicsra esett, ki hazafiúi tisztaságának érzetében vállalkozott e kényes helyzetben a neki kínált nem politikai hivatalra, azon elhatározással, hogy abban hazájának minél több szolgálatot tenni iparkodik. Erre csakugyan alkalma is nyílt, mert úgy az úrbéri váltság, valamint a volt földesurak és jobbágyok viszonyának szabályozása, a tagosítás és birtokelkülönítési ügyek rendezése alkalmával befolyását mindenkor az országos érdek védelmezésében juttatta érvényre. 1850 végén a cs. kir. pénzügyigazgatósághoz helyezték át, azután a kir. kamaránál az adóosztály vezetésével megbízott pénzügyi tanácsos, később a kincstári jószágok előadó tanácsosa lett, mely állásaiban kivált az adó igazságos kivetése s a kincstári dohánytelepesek ügyének rendezése körül szerzett érdemeket. Hivatalos állásában 1861-ig maradt, mely időben kormányváltozás állván be, lemondott róla.

A Korizmics Család síremlékének felirata

Időközben a gazdasági szakirodalomnak folytonosan szorgalmas munkatársa volt. Az irodalmi működésen kívül kezdettől fogva élénk részt vett az egyesületi életben. A Magyar Gazdasági Egyesületnek 1846-ban lett tagja és 1848. június 2-án a választmányba került. A Geringer teljhatalmú cs. kir. polgári biztos által engedélyezett és 1850. március 21-én az Andrássy György gróf elnöklete alatt tartott választmányi ülésen a kormányhoz az Egyesület jövő működését tárgyazó előterjesztés szerkesztésével bízták meg s egyúttal azon 12 fős bizottság [11] tagjává választották, mely 1850-től az 1857 novemberében bekövetkezett újjászervezésig vezette az egyesület ügyeit. Mint e bizottság tagja, nagy befolyást gyakorolt az Egyesület vagyonának rendezésére, kormányi segély kieszközlésében, a Köztelek [12] kiépítése és kiállítások rendezése körül. Ezen érdemek méltatásául az újjászervezés alkalmával a közgyűlés az Egyesület alelnökévé választotta.[13]

1858. január elején Döblingbe utazott:

8-án meglátogattam gr. Széchenyi Istvánt, dr. Geörgen tébolydájában, hol e nagy szellem, hazája szerencsétlensége fölötti fájdalmában még mindig tartózkodik, s a hol alkalmasint tartózkodni fog mind végig, ha hazája sorsa fölött, még az ő életében meg nem könyörül az igazság istene (...) Látogatásomat a grófnál, Tasner Antal barátommal tevén, ugyanazzal, ki a gróf oldala mellett, mint titoknok sok éveket töltött, ki tehát őt már ennél fogva is, jobban ismeri, mint bárki a hazában (...) Tíz nehéz és viszontagság teljes év után láttam a grófot ismét. (...) Nyájas szelíd jósággal jött ő így elibénk; megfogta két kezével kezeimet, s látható megindulással mondá: hogy igen örvend (...)
...
Meggyűlvén ekkép a grófnál a társaság, fölkeltem s Tasner barátommal együtt bucsut venni készültünk. Látván a gróf, hogy menni akarunk: fölkelt ő is, kilépett a szoba közepére hozzánk, nyájasan megszorongatá kezeimet s nekem halk, de igen szabatosan ejtett szavakkal mondá: Munkálkodjék Ön azon ügynek, a melynek eddig szolgált, ezentúl is, tegyen mennél több hasznos szolgálatokat szegény hazánknak. Ezzel elváltunk a gróftól, s jövén vissza a városba némán és szótlanul ültünk Tasner barátommal fiakkerünkben sokáig (...)

– Részlet az 1853-1858. között írt naplójából

1858 tavaszán elvállalta a jószágrendezési[14] szakosztály vezetését; az év folyamán hajóval "a hazánkkal határos" Törökországba (Konstantinápolyba és Isztambulba) látogatott. Ugyancsak ebben az évben, december 15-én, az MTA tiszteleti tagjává választották.[15] 1861-től a rákospalotai Istvántelken egyesületi mintagazdaságot és földmíves iskolát (1875) hozott létre. Az 1862-ben alapított Magyar Földhitelintézet – melyben a kölcsönosztály igazgatói állást haláláig viselte – az ő hathatós támogatásával jött létre. Az 1857-es gazdasági kiállítás alkalmából a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, utóbb a vaskorona-rend másodosztályú jelvényeit és néhány hónappal halála előtt, aggszentpéteri előnévvel, a magyar nemességet kapta.

1870-től[16] haláláig Vízakna város (Alsó-Fehér vármegye) országgyűlési képviselője volt.[17] Politikusként a Deák-féle irányvonalat képviselte.

Én legalább azt láttam a történetből, hogy az én kedves nemzetem akkor prosperált, és csak akkor prosperál, ha igazságos és erős kormánya volt, máskor soha. Méltóztassanak végig nézni e nemzetnek közel ezer évig nyúlt történetén, és felüthetik maguknak a bizonyságokat ezen állításokra nézve.
...
Mi nagyon szeretjük hangoztatni függetlenségünket; pedig méltóztassanak elhinni, hogy alig követett valaha nemzet annyira úgynevezett "divatos politikát" mint mi! (...) Nekünk van bátorságunk igen sok dologra: de nincs bátorságunk szembeszállni az úgynevezett közvéleménnyel.
...
Még akkor, mikor nem volt szerencsém e ház tagja lenni (...), figyelemmel kísértem e ház minden mozzanatát, de nem emlékezem, hogy ezen [jobb] oldalról hozathatott fel olyasmi, mi a tisztelt ellenzéknek tetszett volna. Azt hiszem, már ez maga gyanússá teszi a dolgot: mert az nem lehet, hogy annyi jeles ember mindig rossz dolgokat indítványozzon. Ennek okát [én] ott keresem, hogy önök észrevétlenül bár, de túlmentek tán az ellenzékiség határain, és csaknem óvakodniuk kell, hogy ellenségekké ne váljanak.

– 1869/72. évi Képviselőházi Napló X. kötet, 1870. július 19.

Képviselőházi beszédeiben figyelmét különösen a vámügyre s a földmíves iskolák szaporítására[18] fordította. 1876-ban[19] Szlávy József miniszterelnök a pénzügyi, 1878-ban Tisza Kálmán a földmüvelési tárcával kínálta meg Korizmicsot, de ő előrehaladt szembaja miatt nem fogadta el a megtisztelő ajánlatokat.

Kistétényi telkén berendezett egy 20 katasztrális holdból álló mintaszerű szőlőbirtokot. Halála előtt hosszú ideig súlyos beteg volt, sőt szemevilágát is csaknem elvesztette. Végső napjait itt töltötte.

Síremléke a Fővárosi Fiumei úti Temető 37/1-es parcellájában található, a Deák-mauzóleumhoz közel.[20]

1842-ben nősült először Reguly Juliannával (1819-1850). E házasságából származott Antal fia (1843-1920), aki Konstantinápolyban a nemzetközi bíróságnak volt a tagja.[21] Második, Hesz Máriával 1860-ban kötött házasságából származott László fia. Ő még gyermekkorában elhunyt.[22]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Végrendeletével [23] ellentétben nem Budára, hanem a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe temették.
  • 2006. augusztus 12-én emléktáblát avattak a felvidéki Csákány (Cakany) községben Korizmics László [24] és Reguly Antal [25] emlékére, mivel egykor mindketten a község lakói voltak.[26]
  • Szada községben (Pest megye) viszont található Korizmics utca, de nem László hanem Antal emlékére, aki háztulajdonos volt a Szabadosok dűlőben.[27]
  • Vereby Soma: Névnapi üdvözlet nagyságos Korizmics László urnak… (Esztergom, 1859)

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A háromnyomású s váltógazdaság (Ismertető, 1840.)
  • Mezei gazdaságunk kiskorúságának néhány okai (Magyar Gazda, 1842.)
  • Rétöntözési és vízjogi terv c. emlékirat (1843).
  • Levelek a rétöntözés érdekében. Függelékül a' Magy. Gazd. Egyesület által az 1844-iki országgyülés elibe terjesztett rétöntözési törvényjavaslat… (Pest, 1845) ‑ különlenyomat a Magyar Gazda 1848? évi 20., 22., 30., 36. számaiból
  • Korszerű agitatio a szem elől tévesztett mezőgazdaság érdekében (Magyar Gazda, 1846.)
  • Jószágrendezés (jutalmazott pályamunka; Pest, 1848) ‑ különlenyomat a Magyar Gazda 1848. évi 20., 22., 30., 36. számaiból.
  • Hazánk mezőgazdasági átalakulása (Gazdasági Lapok, 1849.)
  • A mezőgazdaságban fekvő tőkékről, azoknak egymáshozi viszonya s arányáról (Gazdasági Lapok, 1850.)
  • Úrbéri kárpótlás (Gazdasági Lapok, 1850.)
  • A magyar gazdasági egyesület bizottmányának felterjesztése a selyemtenyésztés emelése iránt Magyarországon (Pest, 1850)
  • A Magyar Gazdasági Egyesület választmányának fölterjesztése a gazd. egyesület jövendő állása, a gazd. intézetek és alsóbb iskolák felállítása iránt Magyarországon (Pest, 1851)
  • Anglia haszonbérlési állapotainak ismertetése. George Wingrowe Cook munkája nyomán hazai körülményeinkre vonatkozó jegyzetekkel kisérve (Pest, 1858.) – Budapesti Szemle (Szerk. Csengery A.) I-VI. kötet (Pest, 1857-1859) → IV. kötetben: Anglia haszonbérleti viszonyai, tekintettel hazánkra (K. L.)
  • Korizmics László jelentése a dunai hajózásról, s a magyar borok érdekében Konstantinápolyba tett utjának eredményeiről… a Magyar Gazdasági Egyesület 1858. évi novemb. 17-kén tartott közgyülésén (Pest, 1858) – Budapesti Szemle (Szerk. Csengery A.) I-VI. kötet (Pest, 1857-1859) → IV. kötetben: Jelentés a dunai hajózásról (K. L.)
  • Törökország földbirtoki, adóügyi és gazdasági viszonyairól. In.: Magyar Akadémiai Értesítő A Filozófiai, Törvény- és Történettudományi Osztályok Közlönye, 1860. évi I. kötet II. szám, p. 179-204.
  • Némi adatok Magyarország termelésének ismertetéséhez. In: Statisztikai Közlemények, 1862.)
  • A magyar mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés. In: Statisztikai Szemle, 1862. 4. 74-87.
  • A few particulars regarding some of the chief productions of Hungary (London, 1862)
  • Országszerte létesítendő faültetések és csatornázások szüksége (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai, 1864.)
  • Gazdasági Levelek [1866-1867]; ajánlás az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek és hazám gondolkozó fiainak (Pest, 1867)
  • A keszthelyi kerület választóihoz (Pest, 1869. március)
  • Levelek a szőllőből Korizmics Lászlótól (Pest, 1870)
  • Úti képek és jegyzetek 1851-ből (Budapest, 1874)
  • A pénzügyi vámok; – különlenyomat a Nemzetgazdasági Szemle 1877. évi I. évf. 4. füz., (Budapest, 1877)
  • Tanulmányok és reflexiók az osztrák-magyar monarchia ki- és beviteli forgalmát illetőleg 1851-1874 (Budapest, 1877)
  • Studien und Reflexion über den Ein- und Ausfuhrverkehr der österreichisch-ungarischen Monarchie 1851-74 (Budapest, 1877)
  • Választóihoz (Budapest, 1878. július)
  • Közgazdasági helyzetünk délkeleti szomszédaink felé; – különlenyomat a Nemzetgazdasági Szemle 1878. évi 3. füz., (Budapest, 1878)
  • A Tiszavölgy rendezése iránt Palleocapa nézetei 1847-ből (Pest, 1879) [28] – kivonat az 1847. évi Jelenkor 13., 14., 15. számaiból az 1879-es szegedi nagy árvíz kapcsán.
  • Vizeink ügyében; – Korizmics László előadása az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Jószágrendezési és Vizhasználati Szakosztályánál, 1879. december 14.; – különlenyomat a Gazdasági Lapok 1880. évi 1-2. sz. (Budapest, 1880)
  • Szőllőmivelés és borászat, – az Enquete-tárgyalások 3. füzete (Budapest, 1880) Szerk.: Molnár Istvánnal
  • Korizmics László nyilatkozata a gabonatermelés s növénytermelési és állattenyésztési kérdések tárgyalásánál a közgazdasági értekezleten (Budapest, 1880) – különlenyomat a Gazdasági Lapokból
  • Levelek Lónyay Gáborhoz (jószágrendezési és termelési összehasonlítások); – különlenyomat az Ellenőr-ből (Budapest, 1881)
  • Nyilt levél Vízakna város választóihoz (Budapest, 1881)
  • Korizmics László levelei a jószágrendezés tárgyában (Budapest, 1883). – Különlenyomat a Gazdasági Lapok 1853. évfolyamából az Országos Magyar Gazdasági Egyesület jószágrendezési szakosztályának 1883. év őszén tartandó tárgyalásai alkalmára

Ezenkívül Benkő Dániellel és Morócz Istvánnal közösen írta és adta ki Stephens Henrik The book of the farm (2 köt., 2. kiad. London 1852) című angol művét a hazai viszonyokra átdolgozva e cím alatt: Mezei gazdaság könyve (Pest 1855-1868, 7 kötetben, részben II. kiadásban.) Ez a munka 5000 példányban terjedt el.

A Gazdasági Lapok-ban Tiszaháti és «O» jegy alatt számos cikket írt. A „hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat” jelmondat, mely cím alatt 1852-ben feltűnést keltő cikket írt, szintén tőle származik.

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "A bécsi gazdasági egyesület [1857.] január 14-kéről kelt levelét, mellyben engemet tudosít hogy levelező-tagjává választott, e hónapban kézbesítették. (Korizmics kéziratos naplója, 81. old.)
  2. 1857. március: "E hónap 22-kén kaptam meg a ’New York-i’ gazdasági egyesület f. é. 10-ik számát, melyből láttam, hogy ezen amerikai gazdasági társulat, február 10-én tartatott ülésében engemet is levelező tagjává választott. Kívülem, ismertebb neveink közül, ott találtam még gr. Mikó Imrét Erdélyből s Havas Jósefet barátomat Pestről" (Korizmics kéziratos naplója, 83. old.)
  3. Imre bátyja volt a legidősebb, aki herceg Metternich Richárd gazdatisztje lett a Bánságban, később szőlősgazda Rácz-Almáson. Mátyás bátyja szintén gazdatiszt lett, különféle uradalmakban. István bátyjáról és hat húgáról nem tudunk semmit. Antal bátyja (1807-1866) székesfehérvári kanonok lett, majd 1848-ban a független, magyar, felelős Minisztériumban báró Eötvös József kultuszminiszter mellett az egyházi ügyek elnöke. Lásd: Az első magyar ministerium összes személyzetének név és lakkönyve (Pest, 1848), 19. oldal: Vallás és közoktatási Ministerium, Katholikus egyházi osztály. Osztályfőnök: Korizmics Antal.
  4. "szegény anyám hosszasb betegeskedés után életének 60-ik esztendejében meghalt. ― 1834-ben" (Korizmics kéziratos naplója, 4. old.)
  5. "Atyám 1838-ban halt meg éltének 65-ik évében." (Korizmics kéziratos naplója, 10. old.)
  6. Majorsági főtisztek: tiszttartó, kasznár, számtartó.
  7. Maga Korizmics írja a "Levelek a rétöntözés érdekében…" (Pest, 1845) c. könyvének 59. oldalán, hivatkozva a Magyar Gazda 1845. évi 69. számára, hogy a herceg Eszterházi család birtokain, Manfredi olasz mérnök által már több vármegyében létezett ilyen. Ugyanitt a lábjegyzetben további magyarországi helyszíneket említ meg. Az viszont egyértelmű a könyvből, hogy ő volt az első, aki magyar mérnökként rétöntözést létesített 1842-ben. (Kelecsény a lévai uradalom része volt.) Mindebből arra következtethetünk, hogy a rétöntözés egy nagyon ritka és költséges módszer lehetett, melyet a hazai arisztokráciának is csak a leggazdagabbjai engedhettek meg maguknak; birtokaik, kertjeik érdekében.
  8. Lásd: 1848. évi III. törvényczikk független magyar felelős ministerium alakitásáról.
    • 14. §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, melly a Felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek; b) Országos pénzügy; c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás; d) Földmüvelés, ipar és kereskedés; e) Vallás és közoktatás; f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és g) Honvédelem osztályai.
    • 15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahoz tartozó, s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll.
  9. "1848-ban megalakulván a magyar ministerium, engemet a nélkül, hogy kerestem volna a földmívelési miniszteriumba neveztek – miniszteri titoknokul. [...] Az 1848 és 1949-ik évek története mindenki előtt tudva van. Hazám szerencsétlenségét kezdettől fogva sejtve és érezve – ez idő alatt én végtelenül sokat szenvedtem lelkileg." (Korizmics kéziratos naplója, 12-13. old.). Lásd még: Az első magyar ministerium összes személyzetének név és lakkönyve (Pest, 1848), 27. oldal: Földmívelés, ipar és kereskedési Ministerium, Földmívelési osztály. Titoknokok: [...], Korizmics László.
  10. Megjelent: "1853-diki martius 2-kán kelt császári nyíltparancs az úrbéri kárpótlás és földtehermentesítés foganatosítása iránt Magyarországban" címmel Nagyváradon, Tichy Alajos könyvnyomdájában.
  11. "Ennek – a végül is 10-12 fős OMGE plejádnak – éltető légkörében élt és működött Korizmics, akinek deáki (vagy paraszti) bölcsességgel sikerült az OMGE hajóját átvezetnie az önkényuralom viszontagságain, miközben nemcsak Széchenyi követőjévé és továbbfejlesztőjévé nőtt…" Magyar Könyvszemle, 105(1989)3, p. 307.
  12. Értsd: az Egyesület székháza. Az épület átalakításokkal ma is megvan, jelenleg a Magyar Szabványügyi Testület használja: Budapest IX., Üllői út 25.
  13. Alelnökké választását, a Vasárnapi Ujság az 1886. évi cikkében így indokolja: "Az… egyesület már rég szálka volt a császári kormány szemében, mely félt attól, hogy politikai gócponttá válhatik, elhatározta tehát föloszlatását s határozatát végre is hajtja, ha Korizmics tapintatának nem sikerül elhárítani a veszélyt. Ez érdemeért az egyesület… alelnökének választotta meg."
  14. Értsd: birtokrendezési, tagosítási. (→Úrbéri Pátens)
  15. Székfoglaló előadását 1860. február 13-án tartotta. Lásd: Magyar Akadémiai Értesítő.
  16. 1870. március 15-ével lett képviselő, 30 napos fenntartással, aminek lejárta után, 1870. május 09-én vált véglegessé mandátuma. (1869/72. évi Képviselőházi Napló, 8. kötet, 90. old.) Elődje, Szőcs Sándor, aki szintén az erdélyi Vízakna város képviselője volt, "hazánk nagy horderejű kérdéseinek megoldásában magasb tehetségű egyénnek kívánván helyt adni" 1870. február 21-én mondott le.
  17. Halász: Országgyűlési Almanach Képviselőház 1886. 95. old.: http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al_1886/95.htm (A Szlávy-kormányba a pénzügyminiszteri székre való felkérés évszámául 1876 olvasható, tévesen.) 96. old.: http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al_1886/96.htm
  18. Egyik felszólalásában így vall erről: "Mielőtt a gazdasági tanintézetek részletes tárgyalásába bocsátkoznénk, méltóztassanak nekem tért és alkalmat engedni […] E kérdés, t. ház, mely engem különösen képes fölmelegíteni, a gazdasági, a földmivelési iskolák kérdése." (Képviselőházi Napló, 1871. február 1.) • 1871. december 7-én határozati javaslatot terjesztett elő a földműves iskolák ügyében. (A javaslat szövegét lásd: Képviselőházi Irományok, 1869/1872. évi VIII. kötet, p. 42.)
  19. A Pallas nagylexikona szerint. Az évszám azonban téves, mivel Szlávy József 1872. december 4. és 1874. március 21. között volt miniszterelnök.
  20. Sírfelirata: CEDNO DIGNUS CIPRESSUM MEREBAT - Halhatatlanságra volt méltó, mégis meghalt; halhatatlanságát őrizzük tovább.
  21. Antal OMGE tag is volt, s bizonyára ritkábban, de rendszeresen haza jött Magyarországra. Az 1891-es OMGE névjegyzék még mindig Konstantinápolyt ír foglalkozása helyéül. Csak a Szinnyeiben olvasható Kairó, mely feltétezhetően nyomdahiba.
  22. Korizmics síremlékén nem tudni, hogy miért nem olvasható az elhunyt fiúgyermek neve; s kicsoda az itt nyugvó leánygyermek, Mariska (1871-1874).
  23. Írta: Budapest, 1881. május 18. Tanuk: Lukács Antal, Szathmáry Lajos.
  24. Apósa, Reguly István előbb a Zirci Apátság ügyvédje volt, majd felvidéki Csákányban (ma: Cakany) a Zirci Apátságtól bérelt birtokon gazdálkodott.
  25. A néprajzkutató márványtáblája. In.: Veszprém megyei NAPLÓ, Kultúra és oktatás rovat, 2006. augusztus 30. Web: http://www.naplo-online.hu/kultura_es_oktatas/20060830_a_neprajzkutato__marvanytablaja
  26. HUN-INFO Internetes Hírszolgálat, 2006. augusztus 12. Web: http://www.hun-info.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=8434&Itemid=43
  27. Horváth: Fejezetek Szada község történetéből 1945-ig >> 6. Egy virágzó évszázad (1850-1945) >> 6.06 Korizmics Antal a Szabdosok dűlőben birtokos. Web: http://www.szada.hu/text/doc/fejezetek-sz_veg/f0606_korizmics.htm
  28. Pietro Paleocapa olasz író művének magyar címe (ford. Sasku Károl) "Vélemény a Tiszavölgy rendezésérül"

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapesti Viszhang, 1856. évi 34. sz., p. 280.
  • Vasárnapi Ujság, 1857. évi 20. sz. (május 17.), p. 165-166 – középkorú arcképpel
  • Jelenkor; ‑ politikai és társas élet enciklopédiája (Pest, 1858.), p. 69.
  • Danielik: Magyar Írók; ‑ életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1858.) Második, az elsőt kiegészítő kötet, p. 157.
  • Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich; Bd. (Klácel - Korzistka) XII.; Wien, 1864.; p. 457-458. [A lexikon gót betűs.]
  • Az Ország Tükre 1865. évi 26. sz.
  • id. Kákay: Újabb árny- és fényképek (Pest-Bécs, 1866), p. 29-30. – KL jellemrajza.
  • Vasárnapi Ujság, 1886. évi 41. sz. (október 10.), p. 653-654. / Időskori arcképpel
  • Mezőgazdasági Szemle, 1886. november 1. (IV. évf. XI. füz.), p. 31- / Időskori arcképpel, Ellinger fotó alapján rajzolva.
  • Gazdasági Lapok 1887. évi 22. sz.
  • Galgóczy: Emlékbeszéd Korizmics László felett. MTA Emlékbeszédek IV/10. füzet (Bpest, 1887.)
  • Akadémiai Értesítő, 1887 (XXI. évf.) 8. sz., p. 222-223. (Az 1887. november 28-án megtartott 37. akadémiai ülésen Galgóczy K. levelező tag kivonatban felolvassa emlékbeszédét Korizmics L. elhunyt tiszteleti tag felett.)
  • Galgóczy: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület emlékkönyve […], VI. füzet (Bpest, 1891); p. 25-
  • Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat fészázados jubileumára (Budapest, 1892.), p. 752-753.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, X. (Kacs - Közellátás) kötet; Bpest, 1895; p. 791-792.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899. 1021–1031. o.  Online hozzáférés
  • Fodor: A magyar vízimérnököknek munkálatai (Bpest, 1957.)
  • Österreichisches Biographisches Lexikon 1815 - 1950 (Red. Eva Obermayer-Marnach), Band 4 (Knolz - Lan) /In: Lfg. 17./ p. 128. Korizmics, László (1816 - 1886), Bautechniker und Volkswirtschafter
  • Magyar agrártörténeti életrajzok II. (I–P). Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1988. 225–228. o. ISBN 9637092056  
  • Szilvágyi: Az európai színvonalat képviselte. In: Fejér Megyei Hírlap, XLV. évf. 201. sz. (1989. augusztus 26.), p. 6.
  • Korizmics László, a magyar reformkor elfeledett alakja. In: Magyar Könyvszemle, 105. évf. (1989.) 3. sz., p. 305-307. (Károlyi Zs.)
  • Fejér: Korizmics László születésének 175. évfordulóján, In: Hidrológiai tájékoztató, 1992 április; p. 7-8.
  • Balassa: Korizmics László a magyar mezőgazdaság történetéről, In: Hidrológiai tájékoztató, 1992 április; p. 9-11.
  • Fehér: Korizmics László és kora, In: Hidrológiai tájékoztató, 1992 április; p. 11-13.
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 486–487. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Demeter: A helyes arányok kutatója. In: SZABADPART társadalomtudományi, művészeti és irodalmi folyóirat; 24-25. sz. [1]
  • Demeter: Emlékezés Korizmics Lászlóra. In: HONISMERET 2001 (XXIX. évf.) 5. sz. (A cikk úgy tűnik ugyanaz, mint a SZABADPART-ban 9. [2]
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 972. o.  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1084–1086. o. ISBN 9635474148  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 713. o.
  • 1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések: Korizmics László (Forrás: Régi Akadmémiai Levéltár) [3] (Hozzáférés: 2011. június 12.)
  • Wiener Weltausstellung 1873 [Österreichische Akademie der Wissenschaften]: Korizmics von Aggszentpéter, László [4] (Hozzáférés: 2014. április 28.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Korizmics László témájú médiaállományokat.