Czilchert Róbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rusz Károly metszete

Czilchert Róbert Ludwig (Misérd (Dunajská Lužná), Szlovákia) 1809. március 14.Gutor (Hamuliakovo), 1884. február 4.) orvos, a francia akadémia és több más tudós társaság tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja, Czilchert Andreas (Zay Ugróczon születet) előkelő városi polgár és hosszú ideig városi kapitány volt. Édesanya sz. Lübeck Susanna Bazinban született. Czilchert öt első iskolaévét Misérden végezte, azután a besztercebányai, majd a miskolci evangélikus gimnáziumba küldték, hogy a magyar nyelvet is megtanulja. A bölcseleti tudományokat egy évig Selmecen, egy évig Pozsonyban hallgatta. 1826-ban orvosnövendék lett Bécsben, hol 1832-ben orvosdoktorrá avatták; ekkor Pesten telepedett le mint gyakorló orvos. Ezt megelőzőleg a magyar királyi udvari kancellária őt 1830-ban a kolera első kiütésekor mint szigorló orvosnövendéket Magyarországra küldte segítségül a járvány legyőzésére. Eközben ismerkedett meg Klauzál Imrével, Károlyi Lajos gróf uradalmainak igazgatójával, kinek ajánlatára később a gróf tótmegyeri uradalmában uradalmi orvos lett.

1839-től a mezőgazdaság terén tevékenykedett, és Klauzál Imrével megalapította a rohonci gazdasági intézetet, ahol az állatgyógytan tanára és a borostyánkői és németszentmihályi két nagy uradalom bérletében Klauzál bérlőtársa lett. A tanintézet korai megszűnése után részese volt a „Klauzál és társai” cég alatt híressé vált „törzsjuhnyáj” és a nevezetessé lett növénytenyésztési intézet alapításának. A legjelesebb magyar juhászgazdák egyike, 1851-től a kitűnő gútori törzsjuhnyáj alapítója és tulajdonosa volt.Itt kástélyt épitet. A Magyar Gazdasági Egyesületnek 1847-től választmányi tagja, a pozsony megyei Gazdasági Egyesületnek 1861-ben történt megalakulásától kezdve alelnöke volt.

Önkezével vetett véget életének Gutoron. A pozsonyi kecskekapui evangélikus temetőben temették el.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. Dissertatio inaug. medica sistens potentias nocivas morbos metallurgorum generantes. Vindobonae, 1832.

2. Szliács. Irta orvosok és betegek számára. Pest. 1838. (Ism. Figyelmező 1839.)

3. Állattenyésztési eszmék, szemközt a Magyarországra jelenleg alapból megváltozott gazdálkodási viszonyokkal. A magyar gazdasági egyesület által koszorúzott pályamunka. U. ott, 1859.

4. Jelentése a gyapjú gyári mosása érdkeében Belgiumba történt kiküldetéséről. U. ott, 1866.

5. Entwurf zu einer gründenden Actien-Gesellschaft in Pest, welche die Fabrikswäsche der ungar. Wollen, mit Umgehung der von den Producenten ausgeführten Pelzwäsche zum Zwecke hat. U. ott, 1867.

6. Jelentés az 1868. aug. 31-től szept. 5-ig Bécsben tartott német gazdák és erdészek XXVI. gyülekezetéről. U. ott, 1868. (Kodolányi Antal közreműködésével.)

Szerkesztette a Rohonczi Közlemények czímű folyóiratot 1840- 41-ben (Vállas Antallal együtt) és a pozsonymegyei gazdasági egyesület Évkönyveit 1861–65. és 1873–75-ig (Földes Gyulával.) Arcképe kőnyomatban (nyom. Gerhart Bécsben) megjelent Vereby Soma, Honpolgárok Könyve III. kötetében (Pest, 1868.)

Orvosi cikkeket irt az Orvosi Tárba (1832-től), az Athenaeumba (1837. Szliács; 1838. Országok elhalása felől; Szükölködik-e Magyarország orvosokban, 1839. A lelenczházak), a Pesti Hirlapba; gazdaságiakat a Magyar Gazdába (1842–47.), M. Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiba (1843. 1866.), Gazd. Lapokba (1850–74.), Erdélyi Gazd. Egylet Havi Füzeteibe (1856–57.), Falusi Gazdába (1864–65.), Pozsonyi Gazd. Egylet Évkönyvébe (1861-től), Kertész Gazdába (1865. 1869.), Wiener Landwirthschaftl. Zeitungba, Wochenblatt für Land- und Forstwirthe (1870.) és más külföldi gazdasági folyóiratokba; a Szent István társulattól kiadott Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Czilchert Róbert témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]