Thurzó Szaniszló

Bethlenfalvi Thurzó Szaniszló (Bajmóc, 1576. július 24. - Lőcse , 1625. május 1.) nádor, a Thurzó család szepesi ágából.

Élete

Thurzó Elek szepesi örökös főispán és Zrinyi Borbála fia. Külföldön tanult (Padova 1591-1593 jog; Bologna 1593; Siena 1593-1595), minek köszönhetően a magyaron, csehen és a szlovákon kívül, latinul és németül is beszélt. Ifjúkorát katonai pályán kezdte. 1594-ben Miksa főherceg mellett részt vett a Tizenöt éves háború számos csatájában. 1596-ban Sempte várát átépíttette. 1598-ban nősült, két gyermeke született. 1604-ben Bocskai hadai előtt megnyitotta Bajmóc kapuit. 1614-ben testvére Kristóf halála után lett Szepes vármegye örökös főispánja, majd főpohárnokmester. Bethlen ellenében a nikolsburgi békekötésnél is szerepelt, majd 1622-ben a soproni országgyűlésen nádorrá választották. Lőcsén van eltemetve.

Művei

Kézirati munkája: Anno 1623. Szaniszlai Thurzó Palatini Diarium Tractatus cum Gabriele Bethlen Hodolini instituti a die 10. Okt. usque diem 28. Decembris deductum. (Kovachich, Scriptores minores. Budae, 1798. 43. l. szerint).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  Online hozzáférés
• Magyar Nagylexikon Szp-Ung. Magyar Nagylexikon Kiadó. Budapest. 2003.

További információk

• Archivum Familiae Thurzó
• Dominkovits Péter: Thurzó Szaniszló levele Vas vármegye rendjeihez (1620)
• 1622. évi III. törvénycikk, Bethlenfalvi Thurzó Szaniszló nádorispánná választásáról
• 1614 Farkas Imre nyomdász levele T. Sz.-hoz (Illésy János: Nyomdászati és könyvészeti adatok)
• Bölönyi Zoltán: Ünnepi asztal – Thurzó Szaniszló módra..., Bányavidéki Új Szó XLIV/ 813 2002. nov. 22-28

Irodalom

• Nagy Iván: Magyarország Családai XI, 202, 206.
• Figyelő XVIII, 385.