Termelőszövetkezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A termelőszövetkezet (elsősorban mezőgazdasági) kistermelők társulása.


Fajtái:

  1. A TSZCS-ben (termelőszövetkezeti csoportban) a tagok a legfontosabb talajelőkészítési munkákat együttesen, egyéni munkával, közös táblán, vetésforgóval végezték el.
  2. A második fejlettebb, de a legkevésbé népszerű típusú termelőszövetkezetben az egyéni munkával, de közösségben, táblásan megművelt föld terményeit átlag szerint osztották el maguk között.
  3. A harmadik típus a tulajdonképpeni termelőszövetkezet, olyan szocialista szövetkezeti forma, amelyben a beadott javaktól függetlenül, a közösen végzett munka arányában részesültek jövedelemben a tagok.

Magyarországon a téeszesítést a Rákosi-korszakban vezették be először szovjet mintára. Mivel a parasztok ragaszkodtak földjeikhez, és a termelőszövetkezetek alakításával a tagokat megfosztották magántulajdonuktól, a téeszesítés ellenállásba ütközött. Így erőszakosan kényszerítették a parasztokat TSZ-ekbe. Ez a termelés visszaesését eredményezte, mert a parasztok nem voltak motiválva, nem volt belőle hasznuk. Gazdasági szempontból a téeszesítés elsősorban az iparosodást szolgálta, megkönnyítette az erőforrások elvonását, és biztosította a munkaerőt. 1959-1961 között is folyt a mezőgazdaság kollektivizálása, de már a tagok kedvezményeket is kaptak, gépeket biztosítottak a gazdálkodáshoz, és kiterjesztették a társadalombiztosítást a TSZ-ekben dolgozókra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termelőszövetkezet vezetési módszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közgyűlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közgyűlés a tsz legfőbb testületi szerve, mely a tagok összességéből áll. Keretében a tsz minden tagja érvényesítheti tulajdonosi jogát, és részt vehet a közös gazdaság irányításában.

A termelőszövetkezet vezetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vezetőség a tsz általános hatáskörű testületi szerve, amelyet a közgyűlés titkos szavazással a sorából 4 évre választ. (10 – 25 tagból áll)

A termelőszövetkezeti bizottságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tsz-ek vezetésében fontos szerepet töltenek be a különböző bizottságok. Segítik, hogy a szövetkezeti demokrácia valósággá váljék, széles bázisra helyezkedjék, a demokratikus önkormányzat megvalósuljon.

A termelőszövetkezet dolgozói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberek tudták, hogy csak a munka biztosítja a családnak a megélhetést. A vezetők jó szervező készséggel rendelkeztek, példamutató magatartással megáldott emberek voltak, akiket olyan emberek bíztak meg a vezetésre, akik a föld iránt tiszteletet éreztek. Rászolgáltak a bizalomra. A tsz irányító munkáját fiatal szakemberek és jó szakemberek végzik, akiket a dolgos tagság segített. Így a tsz erősödött, a tagok kezdték jólétük alapját meglátni a tsz-ben. Mindannyian élénken részt vettek a falu társadalmi életében.

Vagyonegyesítés, tulajdoni bejegyzés, kárpótlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első szabadon választott parlament 1992-ben megalkotta az úgynevezett szövetkezeti átalakulási törvényt. Ebben a jogszabály azt írta elő, hogy a termelőszövetkezetek nemcsak a nyugdíjas és dolgozó tagjainak köteles juttatni az évtizedek során felhalmozott vagyonból, hanem mindazoknak, akik hajdanában legalább öt esztendeig dolgoztak a közös gazdaságban.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 266–268. o. ISBN 963-05-2443-0  Online elérés
  • Száray Miklós-Kaposi József Történelem IV. (Nemzeti Tankönyvkiadó 2006)