Bánd
| Bánd | |||
 |
|||
| Essegvár | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Veszprémi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Schindler László[1] | ||
| Irányítószám | 8443 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 694 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 70,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bánd
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bánd
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,12156°, k. h. 17,77978° | |||
| Bánd weboldala | |||
Bánd (németül Bandau) község Veszprém megyében, a Veszprémi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Veszprémtől nyugatra (12 km), Herendtől keletre (4 km) fekszik. A 8-as főközlekedési úton közelíthető meg. A legközelebbi település: Márkó (3 km).
Története[szerkesztés]
Bánd és környéke már a római korban is lakott hely volt, az itt talált ókori leletek alapján.
Nevét az oklevelek a 13. század elején említették, 1233 előtt a helység az Ajka nemzetség Bánd nevű tagjának birtoka volt.
Még valamivel 1233 előtt Bánd, illetve Seg helységet az Igmánd nemzetségből való I András, Farkas fia vette meg 120 márkáért. A falu ekkor két részből állt; a várhegyből (Essegvár) és a hegy alatti településből Bándból.
Igmándi I. András itt az úgynevezett várhegyen építette fel Essegvárát.
Bánd a tatárjárás után is az Igmándiak birtokában maradt, 1299-ben Igmándi I. Andrásnak I. Miklós nevű fiától való unokája I. Lőrinc (Csete) kezén volt, aki ekkor a Zemplén vármegyei Gercselyi birtokát odaadta a veszprém vármegyei, Essegvár közelében fekvő Horhi faluért.
1309-ben azonban I. Lőrinc fia II. Miklós legközelebbi rokonának Lőrinte nemzetségbeli Lőrintének javára lemondott dunántúli birtokairól: Essegvárról, Bándról, Billegéről Tótvázsonyról Kismelkedről és Igmándról is. A Lőrinte család később e várról Essegvárinak nevezte magát.
A Lőrinte család kihalta után Bánd és a mellette felépült Essegvár is királyi birtok lett. A király aztán a Rozgonyiaknak, majd az Újlaki családnak adományozta. Utolsó ismert birtokosa Kinizsi Pál neje volt.
Az 1526 utáni időkben a falu is sokat szenvedett. 1531-ben zsoldosok pusztították.
1619-től pedig Bánd az adóösszeírásokban pusztaként szerepelt. Valószínű, hogy vára is abban az időben pusztult el, a törökök robbantották fel, köveit pedig a később ideköltöző lakosság használta fel építkezéshez. Mára csak a vár egyik bástyájának és falainak csekély maradványai láthatók.
Nevezetességei[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
Itt születtek[szerkesztés]
- 1929. augusztus 9-én Mádl Antal irodalomtörténész, egyetemi tanár.
- 1931. január 29-én Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt köztársasági elnöke, jogászprofesszor, az MTA tagja.
Itt élnek, éltek[szerkesztés]
- Gazdag Tibor, színész (Jóban-rosszban).
Forások[szerkesztés]
- Karácsonyi János: Magyar Nemzetségek
- ↑ Bánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Légifotók Bándról
- Bánd a YouTubeon: [1]
|
|||||
