Berhida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Peremarton szócikkből átirányítva)
Berhida
Szent Kereszt-templom
Szent Kereszt-templom
Berhida címere
Berhida címere
Berhida zászlaja
Berhida zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVárpalotai
Jogállásváros
PolgármesterPergő Margit Cecília (független)[1]
Irányítószám8181
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség5758 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség135,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 47″, k. h. 18° 08′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 47″, k. h. 18° 08′ 03″
Berhida (Veszprém vármegye)
Berhida
Berhida
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Berhida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berhida témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Berhida város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban, Várpalotától körülbelül 9,5 kilométerre délre. Hozzá tartozik a mára beolvadt Kiskovácsi (1929 óta) és Peremarton (1939 óta).[3]

Története[szerkesztés]

A település területe már a rómaiak által is lakott volt, ezt a XX. század elején előkerült leletek (római település és temető) igazolják.

A Pallas nagy lexikona szerint "kisközség Veszprém vm. veszprémi j.-ban, (1891) 1032 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral".

A terület legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt, az okiratok szerint már 1082-től. Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik itteni látogatásakor vesztette el az ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság a Magyar Nemzeti Múzeumban található.

Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát pedig 1461-ben említik először, melynek jogát Mátyás király adományozta a városnak. 1532-ben rendi országgyűlést tartottak Berhidán.

A település a középkorban 1395-től oppidumnak (mezővárosnak) számított.

1895-ben készült el Berhida megállóhely a települést is érintő Lepsény–Veszprém-vasútvonalon, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.

Katolikus iskola 1717-től, református iskola 1768-tól működött.

1922-ben alapították az Ipari Robbanóanyaggyárat - mely révén rohamléptű fejlődés következett be.

Az 1985. augusztus 15-én bekövetkezett, a Richter-skála szerinti 5,2 erősségű földrengésnek az epicentruma volt Berhida.

1993-tól rendszeresen megrendezésre kerül a Berhidai Napok 3 napos rendezvénysorozata, melynek látogatottsága alkalmanként a 6-8000 főt is meghaladja.

1995-1996 között, a Várpalota és régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Program keretében összközművessé vált a település, 2004. július 1-jén pedig városi címet kapott.

A mai Berhidába 1926-ban Kiskovácsi, majd 1939-ben Peremarton olvadt be. A Balaton-felvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Bakony déli nyúlványain, a Séd folyó völgyében, az M7-es autópálya és a 8-as főút között félúton található.

A településen található: 2 óvoda, 2 általános iskola (Ady Endre és II. Rákóczi Ferenc általános iskola), 2 művelődési ház és 2 közkönyvtár, családsegítő központ, benzinkút, 1 bankfiók. A településüzemeltetést önálló szervezet látja el. Részese a Várpalota Kistérség Többcélú Társulásának, melynek keretén belül mikrotérségi feladatot lát el. Jó nevű, külföldön is ismert festő- és fafaragó művészek élnek a településen.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Lajosfalvi József (független)[4]
  • 1994–1998: Lajosfalvi József (független)[5]
  • 1998–2002: Lajosfalvi József (független)[6]
  • 2002–2006: Lajosfalvi József (független)[7]
  • 2006–2007: Lajosfalvi József (független)[8]
  • 2008–2010: Pergő Margit Cecília (független)[9]
  • 2010–2014: Pergő Margit Cecília (független)[10]
  • 2014–2019: Pergő Margit Cecília (független)[11]
  • 2019-től: Pergő Margit Cecília (független)[1][12]

A településen 2008. február 3-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
5917
5861
5833
5660
5660
5758
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 85%-a magyarnak, 2,3% németnek, 9,9% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 8%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 20% (26,1% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Kereszt Templom (kettős kőfedélszékű XIII. századbeli templom, melynek csak egyetlen párja van Európában)
  • Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített II. világháborús emlékmű.
  • Szent László Római Katolikus Templom (1759, Cymbal-freskókkal díszített)
  • Vendéglő (1964), Makovecz Imre tervei szerint

Ismert emberek[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

A kisváros legfontosabb útja a nagyjából kelet-nyugati irányban húzódó 7202-es út, ez biztosít összeköttetést Berhidának Székesfehérvár és Veszprém térsége, illetve az északi Balaton-part nagyobb városai felé is. Észak-déli irányban halad végig a településen a Lepsénytől Várpalotáig húzódó 7207-es út, illetve a település keleti szélén torkollik be a 7202-es útba, dél felől a Papkeszin átvezető 7215-ös út.

Berhidán helyi autóbuszjárat üzemel, melynek szolgáltatóját nyilvános pályázat útján választotta ki az önkormányzat. A közforgalmú helyi menetrend szerinti autóbuszjárat üzemeltetését Pénzes Géza egyéni vállalkozó végzi.

Környező települések[szerkesztés]

Berhida szomszédjai: nyugat felől Vilonya, dél felől Küngös és Papkeszi, kelet felől Ősi, északról pedig Pétfürdő.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Berhida története a KSH online helységnévtárában
  4. Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. a b Berhida települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. február 3. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  10. Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  11. Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  12. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
  13. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  14. Berhida Helységnévtár

További információk[szerkesztés]