Berhida

Szent László király templom

Berhida címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Közép-Dunántúl

Megye

Veszprém

Kistérség 2012-ig

Várpalotai

Jogállás

város

Polgármester

Pergő Margit Cecília^[1]

Irányítószám

8181

Körzethívószám

88

Népesség

Teljes népesség

5839 fő (2011. nov 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

140,30 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

42,73 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Berhida

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,11324°, k. h. 18,13433°

Berhida

Pozíció Veszprém megye térképén

é. sz. 47,11324°, k. h. 18,13433°

Berhida weboldala

Berhida város Veszprém megyében, a Várpalotai kistérségben, Várpalotától délre kb. 9,5 km-re. Hozzá tartozik 1926 óta Kiskovácsi és 1939 óta Peremarton (ma Peremarton-gyártelep).^[3]

Története [szerkesztés]

A település már a rómaiak által is ismert volt, melyet a XX. század elején előkerült leletek (római település és temető) utalnak.

A Pallas nagy lexikona szerint "kisközség Veszprém vm. veszprémi j.-ban, (1891) 1032 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral".

A terület legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt, az okiratok szerint már 1082-től. Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik látogatásakor vesztette el az ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság a Nemzeti Múzeumban található.

Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát pedig 1461-ben említik először, melynek jogát Mátyás király adományozta a városnak. 1532-ben rendi országgyűlést tartottak Berhidán.

A település a középkorban 1395-től oppidumnak (mezővárosnak) számított.

1895-ben készült el a települést is érintő Lepsény–Csajág–Hajmáskér-vasútvonal, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.

Katolikus iskola 1717-től, református iskola 1768-tól működött.

1922-ben alapították az Ipari Robbanóanyaggyárat - mely révén rohamléptű fejlődés következett be.

Az 1985. augusztus 15-én bekövetkezett, a Richter-skála szerinti 5,2 erősségű földrengésnek az epicentruma volt Berhida.

1993-tól megrendezésre kerülő 3 napos Berhidai Napok rendezvénysorozat látogatottsága a 6-8000 főt is meghaladja alkalmanként.

1995-1996 a Várpalota és régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Program keretében összközművessé vált a település.

2004. július 1-jén városi címet kapott a település.

A mai Berhida három helység: Berhida, Peremarton (Peremarton gyártelep) és Kiskovácsi egyesüléséből jött létre. A Balaton-felvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Bakony déli nyúlványain, a Séd folyó völgyében, az M7-es autópálya és a 8-as főút között félúton található.

A településen található: 2 óvoda, 2 általános iskola (Ady Endre és II. Rákóczi Ferenc általános iskola), 2 művelődési ház és 2 közkönyvtár, családsegítő központ, benzinkút, 2 bankfiók. A településüzemeltetést önálló szervezet látja el. Részese a Várpalota Kistérség Többcélú Társulásának, melynek keretén belül mikrotérségi feladatot lát el. Jó nevű, külföldön is ismert festő- és fafaragó művészek élnek a településen. A város sportját 2 labdarúgó csapat és országos elismerésekkel büszkélkedő birkózó sportegyesület reprezentálja.

Nevezetességei [szerkesztés]

Szent László király templom (kettős kőfedélszékű XIII. századbeli templom, melynek csak egyetlen párja van Európában)
Kisfaludy Sróbl Zsigmond által készített II. világháborús emlékmű.
Római katolius templom (1759, Cymbal-freskókkal díszített)
Vendéglő (1964), Makovecz Imre tervei szerint

Ismert emberek [szerkesztés]

Itt született 1787. január 18-án Bechtold Fülöp báró, császári és királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik tábornoka.