Dég

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dég
Hollandi-ház (3601. számú műemlék) 4.jpg
A Holland-ház
Dég címere
Dég címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Enyingi
Jogállás község
Polgármester Gárdonyi Sándorné[1]
Irányítószám 8135
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 2178 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 44,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 150[3] m
Terület 46,86 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Káloz–Igari-löszhátak[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dég  (Magyarország)
Dég
Dég
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 11″, k. h. 18° 26′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 11″, k. h. 18° 26′ 37″
Dég  (Fejér megye)
Dég
Dég
Pozíció Fejér megye térképén

Dég község Fejér megyében, az Enyingi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Fejér megye délnyugati részén, a 64-es főútvonal mellett fekszik. Székesfehérvártól 42, Siófoktól és a Balaton partjától 35 km-re található.

Természetföldrajzilag a terület a Mezőföldhöz tartozik. A szűkebb kistáj Dégi-süllyedék néven ismert. Kiterjedése kb. 5 km². A nagytáj jellegzetes formái (löszvölgyek, dombok, patakok, tavak), növényzet és állatvilág itt megtalálható. Egy része – a kastélypark és környéke – megyei értékű természetvédelmi terület.

A kedvező talajtani és éghajlati adottságok következtében szántóföldje a mezőgazdaság legfrekventáltabb területének számít. Kiválóan termeszthetők itt gabonafélék, kukorica és cukorrépa. A község egyes részein szőlőkultúra is megtalálható (borospincék és borfeldolgozó üzem). Nevezetessége a Festetics-kastély, amely egykoron állami gondozott gyermekeknek adott otthont.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dég már közel ezer éve lakott, a neve az Árpád-korban használt német eredetű (Deeg, Degu) személynévből származik. Igazán fejlődésnek a 18. század második felében indult, amikor itt telepedett le a Festetics család. A XIX. század elején a grófi család nagyszabású építkezésbe kezdett, megépült az uradalmi központ, kastélyok és kialakult a kastélypark.

A nagy építkezések idején volt a család jószágkormányzója Kováts Ferenc mérnök, szakíró (a dégi temetőben nyugszik). Az ő fia volt Kovács Pál (1808–1886), akit Dég legjelesebb szülöttjének tekinthetünk. Amellett, hogy 1835-től haláláig Győr orvosa volt, beírta a nevét az irodalomtörténetbe is: a reformkorban volt író és kiváló lapszerkesztő (Hazánk).

A község 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott. A második világháborút követően területe és a lakossága jelentősen, mintegy felére csökkent, jelenleg megállapodott; közepes méretű község.

2014 szeptemberében sikeresen befejeződött a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ [6] vagyonkezelésében lévő dégi Festetics-kastély kertrekonstrukciójának első üteme. [7]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festetics kastély

A Festetics család jóvoltából műemlékben gazdag település. A Balaton felé húzódó dúsan termő vidéken, vizek szaggatta tájba épült meg hazánk egyik legcsodálatosabb klasszicista kastélya Pollack Mihály tervei alapján (1815-19), ahol az Etelkai víz a Bozót-patakkal találkozik, az un. Dégi-süllyedékben, a Mezőföldön. Ez volt a Nemzeti Múzeum előtanulmánya. A kastélyt körülvevő angolpark – az építész-kertépítész érdeme – a ritka értékes növényállományával, a romantikus szigeten található úgynevezett Holland-házzal (Mezőgazdasági Tájmúzeum volt).

Birtokosai a nagy múltú tolnai Festetich család tagjai voltak – oldalági leszármazottai azoknak, akik hazánknak a keszthelyi Georgikont alapító Festetich Györgyöt is adták –, később pedig a Degenfeld család.

A kastélynak a természettel való kapcsolata olyan csodálatos, amire kevés példa található. Magyarázata az, hogy Pollack Mihály megtanulta, a kastélyépületet a klasszicizmus stílusigénye szerint az angolkerttel együtt kell megtervezni. A falu közepén átfolyik a Bozót-patak, amelynek hídján keresztülhaladva a református templom, majd a római katolikus templom tűnik fel. Mindkettő a tájképi kert látványának része.

A kertben a kastély közelében sziklakert épült, amely hűtőzőt rejt magában. A lapályon átfolyó Etelka-víz hídja után érünk a kastélyhoz, így északról érkezünk. Balra a régi kiskastély, szemben évszázados tölgyek között a portikusz díszlik kocsifelhajtóval. A napfényes déli oszlopcsarnokból kitekintve tárul fel a park teljes pompájában. Előtérben idős faóriások között hatalmas gyepes tisztás enyhén lejt a völgyében lévő tó felé. Partján fehér, fekete nyár és hársmatuzsálemek, jegenyenyár és erdei fenyők csoportja. A szigetén "hollandi" kerti lak áll. Régen csak csónakkal lehetett megközelíteni (ma kis híd vezet a benne lévő múzeumba). Sajnálatos módon a területet árvíz tette tönkre, így a tájmúzeumi kiállítást megszüntették. A néhol 4-5 méter mély tavon tavirózsák és tömegesen nyíló sárga vízitökök látványa jelent élményt.

A tavon túli erdős dombon (Magyar-domb) vadaskert volt karámba zárt szarvasokkal, fácántenyészettel. Ma is szép részlete a kertnek a süllyesztett teraszos rozárium. Kővázákkal ékes lépcső vezet le kettős dór oszlopsorához, az azon túli teniszpályához. Mellette egy öreg közönséges pagodafa árnyékában antikizáló sziklabarlang, forrás van. Dór oszlopok között oroszlánfej köpi a vizet.

A kastélytól délkeletre neogótikus kerti házat találunk vadgesztenyék, platánok, [bukszusok romantikus ligetében. Csodálatos az őszi lombszíneződés is, érdemes kirándulni a településre. Műemlékileg védett, a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében van a 28 hektár.

A templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugyancsak műemlék a község 1820-as években épített katolikus temploma, amit Pollack Mihály tervezett.

További számos műemlékjellegű épület is található a településen (mezőgazdasági szövetkezeti iroda épülete, dézsmapincesor, istálló, református parókia, Dégi Borház Kft. pincéje).

Emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20. század háborús áldozataira négy emlékmű is emlékeztet: az első világháborús emlékmű a Gillányi-hegyen, a községi második világháborús emlékmű a református templomkertben, valamint orosz és német katonai emlékművek.

Dég híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dég témájú médiaállományokat.

További képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Dég, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. Történeti park Dégen (magyar nyelven) (html). forsterkozpont.hu, 2014. szeptember 9. (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.)
  7. Befejeződött a dégi Festetics-kastély kertrekonstrukciójának első üteme (magyar nyelven) (html). magyarhirlap.hu, 2014. szeptember 9. (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]