Sárbogárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárbogárd
Sárbogárd jarasi ugyeszseg 2.JPG
Sárbogárd címere
Sárbogárd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Sárbogárdi
Jogállás város
Polgármester Dr. Sükösd Tamás (FIDESZ)[1]
Jegyző Demeterné Venicz Anita[2]
Irányítószám 7000
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 12 508 fő (2013. január 1.)[3]
Népsűrűség 65,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 131[4] m
Terület 189,34 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[5]
Földrajzi kistáj Közép-Mezőföld[5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárbogárd  (Magyarország)
Sárbogárd
Sárbogárd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 16″, k. h. 18° 37′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 16″, k. h. 18° 37′ 010″
Sárbogárd  (Fejér megye)
Sárbogárd
Sárbogárd
Pozíció Fejér megye térképén

Sárbogárd (németül Bochart, szerbül: Šarbogard / Шарбогард) város Fejér megye déli részén, a Sárbogárdi járás székhelye. Sárbogárd a Közép-Dunántúl legnagyobb területű települése.[6]

A város mai központjának, Bogárdnak az első említése 1323-ból való, földesura Bogárdi István besenyő nemes volt. Még a 14. században jelent meg egy másik (szintén besenyő) település, Tinód is, amely mára Sárbogárd része lett. Az 1969. július 1-jén Sárszentmiklóssal egyesült település 1970-ben kapott nagyközségi rangot, 1986. január 1-jétől pedig város.

Sárbogárd vasúti csomópont, itt ágazik ki a budapest–dombóvár–pécsi vasúti fővonalból a Sárbogárd–Bátaszék és Sárbogárd–Székesfehérvár vasútvonalak.[7] Áthalad a városon a 63-as számú főút (SzékesfehérvárSzekszárd).

2012. január 1-jén Sárbogárd lakónépessége 12448 fő volt, 2011. január 1-jéhez képest 101 fővel csökkent a város lakónépessége (2011. január 1-jén 12549 fő volt a lakónépesség).[8]

A város híres szülöttje Mészöly Géza, festőművész és Májer Lajos válogatott labdarúgó csatár.

Tartalomjegyzék

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárd nevében a Bogárdnak a magyar bogár főnév az alapszava. A Sár- előtag a Sárvíz-patakra utal. Valószínűleg a Bogár és a Tinódi családoktól kapta Sárbogárd a nevét, akik az első tulajdonosai voltak.[9]

Sárbogárd neve németül Bochart, szerbül: Шарбогард / Šarbogard, kínaiul: 沙爾博加德 és perzsául: شاربوگارد.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Flóra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárd és kistérségének növényvilágát leginkább a geológiai felépítése és a földrajzi helyzete határozza meg. Sárbogárd és vele együtt az egész Mezőföld az Alföld flóravidékéhez tartozik. Természetes növénytakarójára jellemzőek voltak a homokpuszták, a löszpuszták, a homoki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek, továbbá a folyóvizek völgyeit szikesek, mocsarak, ártéri ligeterdők és rétlápok jellemezték. Napjainkra azonban megváltozott a környék flórája, mindezek már nagyrészt eltűntek, a mocsaras, lápos területeket pedig nagy részét igyekeztek lecsapolni, átalakítani.[10] A 200 évvel ezelőtti ritka fajokban gazdag lápvilágnak mára csak maradványai maradtak. A Sárréti Tájvédelmi Körzetnek területén a mai napig értékes nyúlfarkfüves láprétek, a tocsogós területeken csátés láprétek maradtak fenn. A legértékesebb botanikai értékei a tájvédelmi körzetnek a szikes- és sztyepptársulások, melyek közül kiemelkedő jelentőségűek az ürmöspuszták és a zárt homoki rétek növénytársulása.[11]

Mivel a Mezőföld botanikai szempontból még viszonylag feltáratlan, országos vagy megyei szinten ritka növényfajok is előfordulnak. Például 1890 nyarán a dégi gyógyszerész pamacslabodát (latinul Krascheninnikovia ceratoides) talált a Sárbogárdhoz tartozó Nagyhörcsökpusztán. 1957 óta pedig semmi jele annak, hogy valaki látott volna pamacslabodát a környéken.[12]

Fauna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárdon a főút mentén 3 gólyafészek és egy fészekalátét található. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület weboldalának adatbázisa szerint Sárbogárd területén 19 gólyafészek és 10 gólyafészek nélküli fészekalátét van.[13]

A Sárrét állatvilágát gazdag kétéltűfauna jellemzi (hat béka- és két gőtefaj). A területen a védett madárfajok közül 197 fordul elő és 97 madárfaj fészkelése bizonyított, köztük olyan ritkaságok, mint a hamvas rétihéja, a kabasólyom, a macska- és a gyöngybagoly, a kuvik, a kék vércse és az őrgébics. A vonuló madárfajok közül a ritkaságuk miatt jelentősnek számító kékes rétihéja, fekete gólya, réti fülesbagoly és a rétisas fordulnak elő a Sárréten. A mocsaras részeken pajzsos cankó, bíbic és az igen ritka nagy póling költ, a nedves réteken még viszonylag nagy számban él fogoly és fürj. A tájvédelmi körzet területén élő túzokállomány létszáma az elmúlt időben drasztikus csökkenést mutat. A Sárrét rovarvilága kevéssé kutatott, a ritka lepkefajok közül megtalálható a nagy tűzlepke és a törpeszender.[14]

A Rétszilasi-halastavak a Dunántúl egyik legjelentősebb madárvonulási útvonalán fekszik, eddig itt több mint 220 madárfajt figyeltek meg. A területen számos fészkelőmadár fellelhető, mint például a cigányréce, szerecsensirály, illetve számos gémféle. Az áthaladó madarak közül a vadludak és a vetési lúd tízezreinek fontos pihenőhely, a vadrécéknek fontos táplálkozási területnek számítanak a halastavak. A halastavak nagy vízfelülete számos kétéltű és hüllőfajnak biztosít otthont. Az emlősök közül a fokozottan védett vidra él nagy számban a halastavak környékén. A halfajok között megtalálhatók az amurok, a csukák és a harcsák, pontyok és a busák.[11][15][16]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Fejér megye déli részén fekszik, a Dunától mintegy 20 kilométer távolságban, a Közép-Mezőföldön. Földtanilag a település löszös területre épült.

A várostól nyugatra folyik a Sárvíz, amellyel szinte párhuzamosan terül el a település magja (északi része Bogárd, a déli Sárszentmiklós) észak-déli irányban. A városhoz további településrészek, egykori falvak és majorságok is tartoznak, melyek közül a legnagyobb a déli irányban található Rétszilas. Jelentősek továbbá keleti irányban Kislók, nyugatra pedig Hatvanpuszta (más néven Sárhatvan), Örspuszta és Pusztaegres. Az északnyugati része Alsótöbörzsök. A Bogárdi rész északnyugati csücskétől hosszan terül el, és Nagyhörcsökre lehet eljutni. A Sárvíztől nyugatra található Örspuszta, Sárhatvan és Pusztaegres is.

Sárbogárd közúton Székesfehérvártól és Pusztaszabolcstól 42 kilométerre, Budapesttől 91 kilométerre, Dunaújvárostól pedig 27 kilométerre fekszik, míg Szekszárdtól 63 km-re.[17]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárd a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Sárbogárdon az évi középhőmérséklet 9,6–9,8 °C. A tél viszonylag enyhe, a nyár pedig viszonylag hűvös. Július hónap középhőmérséklete 21–21,5°C, a január hónap középhőmérséklete -1,5°C. A napsütéses napok száma évente 70 és 90 között van, a napsütéses órák száma évente körülbelül 2000 óra. Az évi csapadékmennyiség 560 milliméter.[18]

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Sárbogárdnak 13 541 lakosa volt, ennek a 96%-a magyar, a 0,7%-a cigány, a 0,3%-a német nemzetiségű és 3,7% nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre.[19]

2012. január elsején 5098[20] lakás volt a városban, km²-enként 26,925.

Sárbogárd lakónépességének alakulása[21]:

Jelképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárd címere a mezővárosi időkből származik.[22]

A város címere pajzs alakú, kék alapon ezüst színű horgony, melyet ezüst színű, saját farkába harapó kígyó övez, benne pedig egymásba fonódó két kézfej látható. A pajzs felett háromágú korona helyezkedik el. A kék színű pajzsot búzakalászon álló két arany színű oroszlán fogja közre.[23]

Zászló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárd város zászlója zöld színű, szélén ezüstös rojtokkal, közepén a város címerével, alatta pedig fekete betűkkel a város nevének feliratával.[24]

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárd az 17801784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen

A XIV. században a Bogárdi család és a Tinódy család a Sárvíz mellett létrehoztak két települést. A Bogárdiak a Tinódy családdal rokoni kapcsolatban álltak. 1880-as évtizedében a két községből jött létre Sárbogárd. Meszlényi Rudolf a Fejér megye reformnemzedék vezéralakja bogárdi származású, aktívan részt vett a pozsonyi diétán. Sárbogár neves még a Mészöly családról, amelyik 1721-ben részt vett a forradalomban. Sárbogárd 1986-ban szerezte meg a városi címet. 1920-ban alapították meg a Sárbogárdi Gimnáziumot. A Sárbogárdi Tájházban rendezték be a település népművészeti kincseit.

Sárbogárd területén és környékén évezredekre visszamenőleg megállapíthatók az emberi jelenlét nyomai, a legkorábbiak a neolitikum kései szakaszából valóak.[25]. Sárszentmiklós városrészén például római leletegyüttes került elő.[26] A várostól nem messze, a Tringer tanyán, a Forrás-dűlőnél és a Templom-dűlőnél honfoglaláskori sírokat tártak fel az 1960-as évek elején.[27] A Tringer-tanyán többek közt két varkocskorongot, kauri kagylót, láncot, gyöngyöket és függőt találtak.[28]

A város mai központja, Bogárd első említése 1323-ból való, földesura Bogárdi István besenyő nemes volt. Még a 14. században jelent meg egy másik (szintén besenyő) település, Tinód is, amely mára Sárbogárd része lett.

Sárbogárd az 18061869 között készített franciskánus topográfiai térképen

A törökök már igen hamar megjelentek a területen. Itt vonult Mohamed pasa 1526-os, 1528-as és 1541-es hadjárata, amelyeken túl további portyázások is jellemezték a hódoltságot. Így az itt élők nagy része vagy egyszerűen nyugatra távozott, vagy a Sárvíz mocsaras vidékén keresett menedéket. A terület felszabadítása az 1684-es, Lotaringiai Károly által vezetett hadművelettel indult, 1686-ban már ténylegesen keresztény felügyelet alatt állt.

A sárbogárdi települések újranépesedése a 17. században magától ment végbe: egyrészt a Duna mentén érkező délszlávok, másrészt a nyugatról és a mocsarakból visszatértek népesítették be a korábbi falvakat. A kereskedelem beindultával – mivel Sárbogárd a BudaFehérvárPécs és az EnyingDunaföldvár utak kereszteződésében helyezkedett el – sokat javult az életszínvonal a nagyrészt kisnemesi, egymásra utalt településrészeken.

Sárbogárd az 18721884 között készített ferencjózsefi topográfiai térképen

A 19. században már Sárbogárdként ismeretes a mai település, miután Tinód és Bogárd egyesült. Az ekkori település a környék egyéb lakott területeivel ellentétben ténylegesen faluként működött, így sokan költöztek ide a környező majorságokról. 1855-ben azonban már mezővárosi rangot kapott, 1872-ben nagyközség, 1879-ben járási székhely lett.

A mezőváros vasúthálózathoz való csatlakozása 1882-83-ban történt, amikor is rövid idő alatt két vonal épült Sárbogárdon: egyrészt a Budapest – Pécs Vasúttársaság rekordidő alatt elkészült fővonala, másrészt a Rétszilas–Szekszárd Helyi Érdekű Vasút a MÁV kezelésében. Később (1897-ben) ezekhez csatlakozott a Sárbogárd–Székesfehérvár fővonal is. Így regionális központi jellege folyton nőtt; a 20. század elején az ipar – elsősorban a környék jó mezőgazdasági terményeire épült élelmiszeripar – is megjelent a városban.

Sárbogárd a második világháború során, 1944. december 1. és 1945. március 24. között a frontvonalon feküdt, ami súlyos pusztításokat okozott a településnek. Ám a háború lezárultával komoly fejlődés várt rá.

Az 1956-os forradalom budapesti kirobbanását követően Sárbogárdon is tüntetések zajlottak le. Október 28-án megalakult a Forradalmi Tanács. November 4-én hajnalban megindult a szovjet támadás a város ellen.[29]

1953-54-ben új vasútvonal (Rétszilas–Sztálinváros) épült a városban. Az 1960-as években pedig az ipar is ugrásszerűen gyarapodott, élelmiszer- és feldolgozó ipari vállalatok, valamint a VIDEOTON jelent meg a településen. Az 1969. július 1-jén Sárszentmiklóssal egyesült település 1970-ben kapott nagyközségi rangot, 1986. január 1-jétől pedig város.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútállomás felvételi épülete

Sárbogárd fontos vasúti csomópont. A Budapest - Dombóvár - Pécs fő vasútvonalhoz Sárkeresztúr-Székesfehérvár felé, illetve Rétszilason Szekszárd–BátaszékBaja irányába van fővonali leágazás a településen. Rétszilast egy másik vasútvonal Dunaújvárossal és Székesfehérvárral köti össze. Ezek a Mezőfalva - Rétszilas, Pusztaszabolcs - Paks és a Pusztaszabolcs - Székesfehérvár vonalak. Sárbogárdot Budapesttel, Péccsel, Kaposvárral, Zágrábbal köti össze InterCity, gyorsvonatok a Dél-Dunántúl fontosabb városaiba, Somogyszobra és Budapestre szállítják az utasokat. Néhány személyvonat is közlekedik az előbbi négy vasútvonalon.

Felvételi épület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állomásépület a második világháború előtt készült el, Heimann Nándor és Kamarássy Jenő építészek tervei alapján. A felvételi épület 1947-ben épült, bauhaus stílusban, terveit Kajdi Ferenc készítette.[30]

A sárbogárdi vasútállomás állaga napjainkra leromlott.[31][32] Pécsek Imre, a MÁV kommunikációs igazgatóságának szakértője a Fejér Megyei Hírlapnak elmondta, hogy a vasúttársaság arra törekszik, hogy hosszú távú megoldás szülessen, amikor a vasútállomás felújításra kerül.[33]

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város főútja a 63-as másodrendű főút, amely Székesfehérvárt Szekszárddal köti össze. A 6153-as közút a közeli Mezőszilas felé fut Mezőszilas érintésével. Ezen az úton lehet eljutni Sárhatvanra is. Sárbogárd helyközi autóbusz-közlekedése biztosítja a város elérhetőségét a környező megyei jogú városokból, Győrből és a szomszédos településekről. Érdemes megemlíteni az M6-os és az M7-es autópálya közelségét, ami a nagy távolságokra való közlekedést, szállítást teszi könnyebbé. A városban helyi járat üzemel.

Az M8-as autópálya építésének egyik verziója szerint Sárbogárdon is áthaladna az autópálya. Nagy vita alakult a körül, hogy az autópálya Fejér megyei szakasza Székesfehérvár vagy Sárbogárd–Enying térsége felé vezessen-e el. Egyes érvek szerint, ha a Sárbogárd és Enying térségében haladna el az autópálya, akkor több munkalehetőség alakulna ki az autópálya 70*70 kilométeres térségben, ami megoldaná Tolna, Fejér és Somogy megye munkanélküliségi problémáját. Más érvek szerint, ha Székesfehérvár felé kerülne az autópálya akkor 7000-rel több munkalehetőség teremtődne és ⅓-dal több külföldi befektetőt vonzana, mint a Sárbogárd felé elkerülő szakasz.[34][35][36][37]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkanélküliség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megyében az országos átlagnál kisebb a munkanélküliség, azonban a megye különböző pontjain eltérőek az értékek. A munkanélküliségi ráta a megye déli részén, a sárbogárdi és az enyingi kistérségekben mutatják a legmagasabb értékeket.[38][39][40]

Évek 2002 december[41] 2003 június[42] 2004 szeptember[43] 2005 március[44] 2006 június[45]
Munkanélküliségi ráta (%) 12,8 13,8 14,6 17,6 14,6

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város lakosságának nagy része a mezőgazdaságból él. A környező kiváló minőségű földeken gabona-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztés folyik, de jellemző a sertéstenyésztés is. Sárbogárd térsége gyümölcstelepítésre kiválóan alkalmas.[46] A mezőgazdasági terményekre kiterjedt feldolgozóipar épül.

Sárbogárd területének 86%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. A város területének 66,7%-a szántóföld; 11,1%-a legelő; 3,1%-a erdő; 1,1%-a rét. A kivett (vagyis lakott) terület 13,8%-a Sárbogárd területének.[47]

Sárbogárdon sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés folyik. 1863-ban a szarvasmarhák száma 220, a baromfiak száma 21 000, a sertések száma 400 darab volt. 2011-ben a szarvasmarhák száma 635, a baromfiak száma 9000, a sertések száma pedig 4200 darab. Az állattenyésztés legfontosabb ágazata a sertéstenyésztés.[47]

2011-ben a mezőgazdasági alkatrészeket, gépeket árusító Valkon Kft. telephelyet hozott létre Sárbogárdon, melyet október 21-én mutattak be a nyilvánosság számára[48][49]. A telephely javítóműhelyként, alkatrészboltként, funkcionál.[50][51]

A mezőgazdasági cégek közül jelen van még Sárbogárdon, a Köztársaság úton a KITE Zrt is.[52] A cég tevékenységi köre a mezőgazdasági termelők továbbképzése, szakmai bemutatók, szaktanácsadások, gazdasági érdekképviselet , információcserék szervezése.[53]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárd 1920-ig a népi bútorkészítés központja volt.[54]

1993-ban létrejött a Sárbogárdi Ipari Park, a volt szovjet laktanya területén. 2000-ben a Mannesmann VDO Car Communication multicég beszüntette a munkát az autórádiókat gyártó sárbogárdi üzemében. A Mannesmann iparűzési adójából befolyó összeg Sárbogárd 1,7 milliárdos költségvetésének 8-10%-át adta. (A cég 1999-ben 1,3 millió készüléket gyártott itt, és távozásával 845 munkahely szűnt meg Sárbogárdon). A gyártást Kínába helyezték át, ahol olcsóbb a munkaerő és alacsonyabbak az alkatrészárak, továbbá a működés egyéb járulékos költségei is, mint Magyarországon.[55] Az év októberében a honvédség helyi alakulata is eltávozott a városból, amivel szintén munkahelyek szűntek meg.[56][57]

2003-ban egy holland cég, a Key Tech egy üzem kivitelezésébe kezdett[57], de 2009-ben beszüntették a munkát.[58] A cég bezárásával 120 ember maradt munka nélkül. Helyi hírek szerint még a gépeket is eladták.[59][60]

Sárbogárd legnagyobb ipari létesítménye a VIDEOTON sárbogárdi üzemegysége volt, a maga 107000 m²-es területével[61], mely napjainkban[62] már nem működik.[63]

Szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szolgáltatási és kereskedelmi szektor kiterjedt (főleg a szállítmányozás terén), de elmarad a megye egyéb városaiban megszokott átlagtól.

A nagykereskedelmi áruházláncok közül Sárbogárdon megtalálható a Lidl[64], a Rossmann[65], a Tesco[66], a Penny Market[67], a Spar és a Coop (a Coopnak 3 üzelete van Sárbogárdon[68][69][70]). Egykoron Plus áruház is volt a városban, de beleolvadt a Sparba. 2009. február 12-én nyílt meg a vásárlók előtt a Plus áruház egykori helyén a Spar.[71]

Sárbogárd több pontján található postahivatal. 2005 tavaszán adták át a posta új központi épületét, amely Fejér megye legkorszerűbb postahivatala.[72] A beruházás megközelítőleg 100 millió forint volt. A posta felavatásán a miniszterelnök is ott volt.[73]

OMV üzemanyagtöltő állomás található Sárbogárdon, az Ady Endre utcában.[74][75]

Kultúra, oktatás, média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatástörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárdon az iskolai oktatás beindulása az 1784-es esztendőig nyúlik vissza. 1791-ben két népiskola indított a református egyház. 1826-ban felmerült az egyházi gimnázium alapításának gondolata, de abban az évszázadban nem lett belőle semmi. 1921-ben Csanády Sándor, helyi születésű pedagógus létrehozta az akkori Magyarország egyetlen önkormányzati fenntartású középfokú iskoláját, amely 1928-ban bezárta kapuit. 1932-ben magántulajdonú polgári iskola indult Sárbogárdon, melyet 1938-ban államosítottak. Ez az iskola 1948-ban zárta be a kapuit.[76]

Általános iskolák és óvodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen 3 óvoda (a 4. megszűnt 2008-ban) és 4 általános iskola működik.

Óvodák[77][78]:

  • Zengő Óvoda
  • Kipp-kopp Óvoda
  • Kölyökvár Óvoda (Pusztaegresen)

Általános iskolák[79][80]:

  • Szent István Általános Iskola
  • Mészöly Géza Általános Iskola
  • Sárszentmiklósi Általános Iskola

Fejér Megyei Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többcélú intézmény 1984-től kizárólag fogyatékos tanulókkal foglalkozó általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási létesítmény, illetve speciális szakiskolai oktatási feladatokat nappali ellátására szakosodott. A szakiskolában könnyűipari (bőrtárgykészítő, textiltermék összeállító) és építészeti szakmacsoport (mázoló és lakkozó, plakátragasztó, szobafestő, tapétázó) működik.[81][82]

Az iskolába főképpen Bicske, Martonvásár, Mór, Sárbogárd, Velence településekről jelentkeznek a diákok. Speciális készségfejlesztő szakiskolaként az akadályozott tanulók is esélyt kapnak. Szakszolgálati programjukon keresztül foglalkoznak gyógypedagógiai tanácsadással, fejlesztő felkészítéssel, stb. Szakmai szolgáltatásai között van a szaktanácsadás, pedagógusok továbbképzése, tanácsadó szolgálat, stb.[83]

Az intézmény 2012. január elsejétől állami fenntartásba került.[84][85]

Fejér Megyei Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1951. szeptember 16-án indult el két első és egy második osztállyal a mai Fejér Megyei Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola jogelődje, a tanítóképző. A kezdetekkor az iskolának 90 tanulója és öt nevelője volt. Amíg felépítették a szükséges épületeket, az állam kisajátította a Huszár Ágoston-kúriát és diákotthonnak a dr. Örvös Olivér által félig felépített, kórháznak szánt épületeket használták. A tortatermet leszámítva 1956-ig az épületek elkészültek.[76]

1955 és 1961 között az osztályok reál ás humán tagozatosok voltak. 1958-ban az iskola beiskolázása elérte a nyolc osztályt, amelyek közül 5 reál és 3 humán tagozatos volt. Tanulói létszáma már 220 és 240 között, a tantestületé pedig 12 és 18 fő között mozgott ekkoriban. 1961-ben már csak általános tantervű osztályok indultak. Az iskola az idők folyamán néhány névváltozáson is átesett: 1964 és 1971 között Általános Gimnázium és Szakközépiskola (Öntözőgépész és Közgazdasági Szakközépiskola), 1971 és 1973 között Általános Gimnázium és Szakközépiskola, 1973 és 1988 között Petőfi Sándor Gimnázium, 1988-tól Petőfi Sándor Gimnázium és Híradásipari Szakközépiskola néven működött.[76] 2012. január 1-jén a középiskola a Fejér Megyei Önkormányzat tulajdonából az államéba került az iskola, így a hivatalos neve Fejér Megyei Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola lett.[84]

2011. szeptember 1-jén az iskolának 430 diákja volt.[86]

Az iskolában kiemelt figyelmet kap az informatikai és nyelvi képzés és több mint 20 szakkörre van lehetőségük a nebulóknak.[87]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárdi Napok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárdi Napok néven évente rendeznek kulturális fesztivált a városban, aminek programsorozatában sportversenyek (labdarúgó-bajnokság, kosárlabdatorna, kézilabdatorna stb.)[88], zenés műsorok [89], főzőverseny és sok egyéb kulturális műsorszám szerepel.[90][91] 2012-ben 21. alkalommal rendezték meg a Sárbogárdi Napokat.

Hintók versenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város egyik leglátogatottabb rendezvénye a Hintók Versenye, amely minden év áprilisa utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre a város egyik legszebb pontján, az Ifjúsági Parkban. Rendezője a Sárbogárdi Lovas Egyesület.[92] A versenyen két kategóriában lehet nevezni: akadályhajtásban és vadászhajtásban.[93] A versenyen kívül egyéb programsorozatok várják az odalátogatókat.[94]

Polgárok a Városért Civil Műhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közösségi élet terén új színfolt: a „Polgárok a Városért Civil Műhely” létrejötte, amihez 2008 januárjában a városközpont rehabilitációjával kapcsolatban kipattant botrány köthető. Ez még nagyobb összefogásra késztette a sárbogárdiakat, s ebből született meg a Polgárok a Városért Civil Műhely.[95]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi művelődési házban (József Attila Művelődési Ház) tanfolyamok (jóga, KRESZ, angol, néptánc, modern tánc stb.), klubok (nyugdíjas, természetjáró, életmód) amatőr művészeti közösségek (Városi Vegyeskar, Városi Fúvószenekar, Petőfi Irodalmi Színpad) működnek.[96] A könyvtári ellátást a Madarász József Városi Könyvtár biztosítja. Gyakran rendeznek kiállításokat, irodalmi előadásokat, találkozókat.

A város több település összevonásával jött létre, ezért máig megőrizte többközpontúságát. Ebből adódóan a két legnagyobb hozzácsatolt településrészen (Sárszentmiklós és Töbörzsök) külön klubkönyvtárak szolgálják a közművelődést.[97]

Madarász József Városi Könyvtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Madarász József Városi Könyvtár 1952. november 7. óta áll az olvasók rendelkezésére. A kezdetek idején a könyvállomány körülbelül 3000 volt. Napjainkban a könyvtár több mint 61 ezer könyvet, 3000 kép- és 2600 hangzódokumentumot, 100 folyóiratot kölcsönöz.[98] A magyar kultúra napján felolvasó délelőttöket és -délutánokat tartanak.[99]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárdnak aját nyomdája van. Rendszeresen megjelenő lapjai a Sárréti Híd és a Bogárd és Vidéke. Helyi televíziói a Bogárdi TV, illetve a Mosoly TV. A város információs portálja a www.bogard.hu. A város chatjeként működik a Sárbogárd Chat.

Sárbogárd legelső újságja a Haladás volt, ami csak néhány kiadást ért meg, 1895-ben. Ezt követően a Járási Értesítő 1901-ben, a Vértesalja hitéleti füzet 1910-ben és a két szakaszban megjelent Sárbogárd és Vidéke 1907-ben és 1912-ben jelent meg a helyi sajtóban.[100]

2005-ben Lugossy István rendező „Szabad a gazda - Sárbogárd, 90-es évek” néven 90 perces, korhatár nélkül megtekinthető dokumentumfilmet készített, amely Sárbogárd és környékének mezőgazdaságán keresztül mutatja be Magyarország mezőgazdaságnak a rendszerváltás utáni ellentmondásokkal teli időszakát.[101][102][103][104]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárdon igen élénk sportélet folyik, a város számos sportban képviselteti magát. Focicsapata, az 1919[105]-ben alapított Sárbogárd LSC a Fejér megyei másodosztályban szerepel. A Sárbogárdhoz tartozó Sárszentmiklós labdarúgócsapata pedig az 1989[106]-ben alapított Sárszentmiklósi SE a Fejér megyei elsőosztályban.[107] A Sárbogárd LSC-nek számos korosztályban van csapata: U-7, U-9, U-11, ifi és a felnőtt korosztálya áll helyt a bajnokságban. A Sárszentmiklósi SE-nek pedig U-7, U-9, U-11, U-13, U-16, ifi és felnőtt korosztálya szerepel a bajnokságban.[108]

Kézilabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kézilabdában női és férfi kézilabdacsapata a megyei bajnokságban játszik. A kézilabda sportot 20 év után 2007-ben élesztették újjá a városban.[109][110] A kézilabdacsapatok mérkőzéseit és edzéseit a Mészöly Géza Általános Iskola tornacsarnokában bonyolítják le. A férfi felnőtt csapat a 20092010-es megyei bajnokságot megnyerte, azonban tárgyi és anyagi feltételek hiányában nem tudott a csapat az NB2-ben indulni.[111][112]

Kosárlabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárdon a kosárlabda sport 2008-ban szerveződött újjá.[113] A városnak férfi felnőtt korosztályú csapata van, amely Fejér Megyei Bajnokságban játszik. A mérkőzések és edzések a Sárszentmiklósi Általános Iskola tornatermében történnek.[114] A 2011–2012-es szezonban 14 fővel indult a csapat a bajnokságban.[115]

Íjászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az íjászsport Sárbogárdra az 1970-es évek elejére érkezett meg Pál Viktor tanácselnök, Ács István Ágoston és Stern Éva jóvoltából. 1988-ig a Videoton SE szakosztályaként működött. 1988 és 1991 nyara között az íjászat szünetelt Sárbogárdon. Gilicze László 1991-ben szakosztályi szinten újraélesztette az íjászatot. 1999-ben a szakosztály tagjai elhatározták, hogy kiválnak az Sárbogárd SE-ből, s létrehoznak egy új egyesületet, 2000. június 9-én Sárréti Íjjász Club Egyesület néven. November 8-i ülésén a Magyar Íjász Szövetség felvette tagjai közé őket.[116]

Sótókan karate[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárd a küzdősportban is jeleskedik. A városban shotokan karate oktatás folyik, aminek klubja is van, megalapítása Németh László nevéhez fűződik. Sárbogárdon napjainkig nincs más karateiskola, csak a shotokan karate, pedig számos irányzat próbált itt iskolát alapítani, de mind hamar megszűnt.[117]

Galambászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A postagalambsport is jelen van Sárbogárdon. A D-13 Postagalamb Sport Egyesület 1989-ben lett bejegyezve a Fejér Megyei Bíróság 202-es sorszáma alá.[118] Az egyesület tagja a Magyar Postagalamb Szövetségnek és a Dél-Duna Tagszövetségének.[119] Az egyesület évértékelőit mindig a Két Kovács Vendéglőben rendezik meg.[120] A 2009-es esztendőben az egyesület egyik tagja elnyerte az Anker-kupát.

Asztalitenisz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Asztalitenisz egyesület 1994-ben alakult Sárbogárdon. Az klub először 1995-ben nevezett a megyei első osztályba, a női csapat pedig az NB2-be, utóbbi 1999-ben visszavonult. Az egyesület utánpótlás-nevelést folytat a kezdetektől.[121] Napjainkban megyei és NB3-as csapata van az egyesületnek.[122][123] Minden évben a Sárbogárdi Napokon asztalitenisz csapatversenyt rendeznek Sárbogárdon.[124][125]

Lovas sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sárbogárdi Lovas Egyesület 1997-ben jött létre. Az ugrósport volt ekkoriban a fő csapásirány.[126] Sárbogárdon 1995-től minden évben megrendezik a Hintók Versenyét az Ifjúsági Parkban.[127]

Autósport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárd autósport egyesülete a Zsobi Racing Autósport Egyesület egy 2004-ben létrejött ralicsapatból alakult meg 2006-ban. Az egyesület pilótája Zsobrák Róbert, a navigátora pedig dr. Murányi Róbert, mindketten a sárbogárdi rendőrkapitányságon dolgoznak.

2005-ben egy Lada 2105 (Lada Riva) típusú versenyautóval indultak a TAM-BAU Kupasorozatban, 2006-ban pedig egy Volkswagen Golf típusú versenyautóval a Suzuki Hirt Kupasorozatban.[128]

Az egyesület céljai közt szerepel, hogy a technikai sportok iránt érdeklődő fiatalok szervezett formában próbálják ki az autósportot(en) és el tudják mélyíteni szakmai tudásukat e téren. Továbbá az autósport népszerűsítését is céljuknak tekintik.[129][130][131]

Testépítő klub[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Delta Testépítő Klub épülete az Ady Endre út 114. házszáma alatt található.[132] A testépítés mellet szaunázásra és masszásra is lehetőség van.[133]

A Delta Testépítő Klub tagja, Horváth Tibor 2000-ben a Langermann Péter emlékversenyen fekvenyomó és erőemelő egyéni versenyszámban indult. Erőemelésben második, fekvenyomásban ötödik helyezést ért el.[134]

Természetjáró kör[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetjáró kör a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség tagszervezete[135] 1993-ban alakult meg. Minden évben 13-14 túrát szerveznek, melyből tíz egynapos, a többi pedig több napig tartó.[136][137]

A természetjáró kör taglétszáma 2001-ben 13 fő, 2002-ben 11 fő[138], 2003-ban 14 fő[139], 2004-ben 13 fő[140], 2005-ben 20 fő[141].

Sportlövészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1992-ben alapított Flórián 07 Lövészklub nevezetű egyesület műveli Sárbogárdon a sportlövészetet. Az egyesület elnöke Kiss András. A lövészklub céljai közt szerepel a sportlövészet népszerűsítése szabadidős és versenyszerű programként, továbbá a tagok versenyzéseihez és felkészüléseihez való feltételek megteremtése. A szervezet lőterén folynak a magányszemélyek fegyvertartási engedélyéhez tartozó maroklőfegyverrel végrehajtott lövészetei.[142][143][144]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000 novemberében emlékművet készítettek az 1956-os forradalomra emlékére. Térmeg László bútorkészítő, fafaragó iparművész mellett Gaál János fabútorai lettek berendezve a Sárbogárdi parasztházban, a Köztársaság utca 70. szám alatt, az épület fa szerkezeti megoldásokkal készült.

Köztéri szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mohácsi csata emlékműve a millenniumi emlékparkban

Sárbogárdon viszonylag kevés köztéri szobor található. Főleg idekötődő személyeknek, illetve Sárbogárdot is érintő eseményeknek van köztéri szobruk, mint például Boross Mihály emlékműve, aki utolsó éveit Bogárdon töltötte. A neki állított emlékművet Huszár Péter kőfaragó tervezte és a kivitelezését az ő cége hajtotta végre. Az alkotás az Ady Endre út és az Attila utca kereszteződésével határolt üzletközpontnál található.[145] Sárbogárdhoz kötődő személy még, akinek köztéri szobra van a városban Kossuth Zsuzsanna és Petőfi Sándor. Kossuth Zsuzsanna 1841-ben kötött házasságot Meszlényi Rudolffal, aki sárbogárdi születésű volt. Az asszony Sárbogárdra költözött és 1842-1848 között élt a városban. Köztéri szobra a nevét viselő rendelőintézet előtt áll, 1977 óta, Balás Eszter műve.[146]

A Petőfi Sándornak állított szobor a költő nevét viselő gimnázium udvarán áll, a főbejárat közelében. A gimnázium épületeit a Hadik család kastélyának parkjában emelték. 1841-ben ebben a kastélyban lépett fel Petőfi Sándor színtársulatával, emlékét az iskola udvarán álló mellszobra őrzi, Meszlényi János alkotása, mely 1975-től áll a gimnázium udvarán. Meszlényi a fiatal, 18 éves Petőfit örökítette meg művén.[147][148]

Eseményhez fűződő alkotás a millenniumi emlékpark és a Sárszentmiklóson található első és második világháború áldozatainak emlékműve. Az emlékparkot 2001-ben avatták fel, Huszár Péter kőfaragó munkája Sárbogárd városképének egyik meghatározó eleme lett.[149] A második világháború hősi halottainak emlékműve a Sárbogárdhoz tartozó Sárszentmiklóson található, gondozott parkban, forgalmas közút mellett. Az emlékműhöz kopjafák is tartoznak.[150][151]

A városnak vallási jellegű köztéri alkotása is van a Szent Miklós püspökről nevezett plébánia kertjében, a Szentháromság-szobor, amit 1885-ben Kálmán Ferenc és neje Klár Erzsébet állíttatott.[152]

Zsinagóga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sárbogárdi zsinagóga a Berényi utcában található. Az egykori imaház ma magántulajdonban van, a földszintjén ruhabolt, az emeletén bútorlerakat működik. Az építmény statikailag rendben van, de állapota leromlott.[153][154] Helyi fiatalok a zsinagóga padlásterében megtalálták a hitközség iskolaszéki iratainak és a helyi rabbi levelezésének egy részét.[155] A város helyi építészeti szabályzatáról szóló 8/2005 (III.30.) önkormányzati rendelet országos műemléki védelem alatt álló épületként említi a zsinagógát.[156]

Térmeg-ház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Térmeg-házat 1991-ben Térmeg László a régi nagyszülői parasztházból alakította ki. A házat a Szent István Király Múzeum munkatársa, dr. Fülöp Gyula nyitotta meg. Egyik szobájában galéria, a középső helyiségben népművészeti bolt, a belső szobában tájmúzeum működik. A tájmúzeumban szakavatottan restaurált eszközöket és bútorokat láthatunk. A népművészeti boltban kézműves dolgokat árulnak, de az idegenforgalom hiánya miatt kicsi a bevétel.[54]

Tájház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sárbogárdi tájház a Tury Miklós utcában található. Ott megismerkedhetünk Sárbogárd történelmével, az egykoron élt helyi parasztság életével, a helyiek népművészetével, és szokásaival. A tájház 19. századi és 20. század elejéről származó bútorokkal van berendezve.[157][158] A tájház már nem működik, az épület állaga kissé leromlott, gondozatlan.[159]

Bronzkori földvár („Bolondvár”)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „Bolondvár” légi felvételen

Sárbogárd legrégebbi emléke az úgynevezett „Bolondvár”, amit egy bronzkori földvár sáncai alkotnak, s a várostól északkeletre található.[160][161] Egy, a Bolondváron történt hitelesítő ásatás szerint, a vatyai kultúra második időszakában készült a földvár.[162] Egy kutatás a földvár létét a halomsíros kultúra elleni védekezéssel magyarázta.[163]

A sárbogárdi Bolondváron napjainkig megtalálható az érintetlen, természetes löszvegetáció, amely nemcsak régészeti szempontból teszi különlegessé a földvárat.[10] A Bolondvár és a mellette húzódó völgy az erdős puszta egy darabját őrzi.

A Bolondvár Magyarországon az egyik legnagyobb, s a legépebben fennmaradt bronzkori földvárnak számít.[164] A Bolondvár teljes hossza 160 méter, a legnagyobb szélessége pedig 105 méter.[162]

Rétszilasi-halastavak Természetvédelmi Terület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A védett terület kiterjedése kb. 1500 hektár[165][166], ebből 820 hektár halastórendszer, amiből 588 hektár halastó, 232 hektár pedig nádas.[26]

A természetvédelmi terület madárátvonulási helyszín, a madárvonulási időszakban 80-100 ezer madár számára nyújt táplálkozási és pihenési területet. Továbbá számos védett madárfaj fészkelési helye a Rétszilasi-halastavak, és szaporodóhelye a vidráknak.[26]

A Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A halastórendszer 14 nagyobb és több kisebb tóból áll, melyeket már a 19. század elején kialakítottak. A természetvédelmi terület 1997-ben a Ramsari egyezménynek köszönhetően bekerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe.[167]

A halastavak közúton és vasúton (Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal) egyaránt könnyen megközelíthetőek.[168]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pusztaegresi Szent Kereszt felmagasztalása kápolna

A római katolikus kápolna neobarokk stílusban épült 1979-82 között.[169][170]

1921-ig Vajta, majd 1934-ig Cece leányegyháza, 1946-tól önálló lelkészsége van. 1946-tól van lehetőség anyakönyvezésre. Historia Domusát 1946-tól írják.[171]

Szent László király-templom

A sárbogárdi Szent László király római katolikus templom 1892 és 1894 között épült. 1770-től Sárszentmiklós leányegyháza, 1862-től plébánia. Historia Domusát 1862-től írják. Anyakönyvezésre 1862-től van lehetőség.[172]

Alsótöbörzsöki Nagyboldogasszony kápolna

Az alsótöbörzsöki Nagyboldogasszony római katolikus kápolnát 1927-ben építették fel. A sárbogárdi Szent László király-plébánia leányegyháza.[173]

Kislóki Szűz Mária neve templom

A kislóki Szűz Mária neve római katolikus templom a sárbogárdi Szent László király-plébánia leányegyháza.[174]

Sárszentmiklósi Szent Miklós püspök templom

A sárszentmiklósi Szent Miklós püspök templom felekezete római katolikus. A templomot 1795-ben építették fel Szent Miklós tiszteletére. A templom Historia Domusát 1907-ben kezdték el írni. Anyakönyvezés 1770-től van.[175] A templom épülete késő barokk stílusú.[176]

Sárszentmiklósi evangélikus templom

A sárszentmiklósi evangélikus templomot 1870-ben építették fel, legutóbb 2008-ban újították fel. Tornyában három harang lakik, ebből kettőt ebből az első világháborúban beolvasztottak. A háború után adakozásból újakat öntettek.[177][178]

Sárbogárdi Evangélikus Egyházközség temploma

A templom épületét 1949-ben építették fel, melyben régen kovácsműhely volt.[178]

Rétszilasi Avilai Nagy Szent Teréz templom

Az Avilai Nagy Szent Teréz-templom felekezete római katolikus. A templom a sárszentmiklósi Szent Miklós püspök plébánia leányegyháza.[179]

Sárhatvani Nagyboldogasszony kápolna
A sárhatvani Nagyboldogasszony kápolna

Felekezete római katolikus. 1923-ban építették fel a templom épületét, neobarokk stílusban.[180] 1963-ig Nagyhörcsökpuszta leányegyháza. 1963 és 1996 között önálló lelkészség, 1996-tól a pusztaegresi Szent Kereszt felmagasztalása plébánia leányegyháza.[181][182]

Sárhatvani református templom

A református templom 1783 és 1784 között épült fel, barokk stílusban. 1818-ban klasszicista stílusban átépítették, 1830-ban kibővítették.[183]

Nagyhörcsökpusztai Páduai Szent Antal templom

Felekezete római katolikus. 1922-ben építették fel a templom épül. Sárhatvannal együtt önállósuló kettőslelkészség székhelye, 1963-tól leányegyháza Sárhatvannak. 1996-tól Káloz leányegyháza.[184]

Sárbogárdi Református Egyházközség temploma

1783-ban lett felépítve a templom épülete barokk stílusban, 1817-ben klasszicista stílusban átépítették a templomot[185]. A tornya 1830-ban épült fel. A templom tornyában három harang lakik. A jelenlegi harangok közül két harangot 1949-ben öntettek, egyet pedig 1929-ben.[186]

Vallási csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárd lakónépességének vallási eloszlása a 2001-es népszámlálás adatai szerint

Reformátusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1702-es vármegyei összeírás, az 1731-es Neoacquistica Commissio és az 1740-es egyházmegyei jegyzőkönyv ezt írja: „Praedium Bogard Nobilium Reform”, vagyis Nemes Bogárdi Református Birtok. Az 1753-as vármegyei katolikus plébániák összeírását tartalmazó jegyzőkönyv Bogárd és Tinód lakosságát református vallásúnak írja és hogy a vajtai plébános joghatósága alá tartozik a közösség.[187]

1783-ban 839 református, 1820-ban 1348 református[188], az 1869-es népszámlálási adatok szerint pedig 1826 református élt Sárbogárdon.[189] A 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakónépesség 23%-a volt református, vagyis 3114–3115 fő.[190]

Izraeliták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az izraeliták sárbogárdi jelenlétének legkorábbi tárgyi emlékét sírkövek őrzik az egykori temetőkben. E temetők egyikében található Bischitz Salamon rabbi síremléke 1788-as évszámmal, aki Prágából menekült magyar földre és az ő nevéhez fűződik a sárbogárdi hitközség megalapítása, ami Magyarország régi hitközségeinek egyike.[191] Bischitz Salamon utódai között sok volt a nevezetes személy, mint például Hevesy György.[100]

Az 1850-es és az 1860-as években kibontakozott vita eredményeképp az izraelita vallás neológ és ortodox irányzatra szakadt, a sárbogárdi hitközség az ortodox irányzat mellett foglalt állást és követte azt 1948-ig. 1865-ben a gyorsan gyarapodó hitközség elemi iskolát alapított, ahol magyar nyelven folyt az oktatás.[100]

1785-86-ban az első országos összeírás Bogárdon 67 fő (7,67%), Tinód pusztán 43 fő (7,72%) izraelita vallású személyt jegyzett fel. Ezek a százalékos arányok meghaladták az országos átlagot, ekkoriban az ország összlakosságának 1,14%-a tartozott az izraelita felekezethez.[100] Az 1869-es népszámlálás 407 izraelita vallású embert jegyzett fel.[189]

Lutheránusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Sárbogárd területére 1740 táján telepedtek le az lutheránusok (evangélikusok). Napjainkban a lutheránus gyülekezet létszáma körülbelül 110 fő körül van. A lutheránusoknak két templomuk van: egy Sárbogárdon és egy Sárszentmiklóson. A környező településeken szórványban élő evangélikusok az egyházközség részét képezik. Az 1869-es népszámlálási adatok szerint Sárbogárdon 85 evangélikus élt[189], 2001-es népszámlálási adatok szerint pedig a lakónépességének 2,1%-a, vagyis 284–285 fő.[190] A lutheránusok túlnyomó része Sárbogárdon és Sárszentmiklós városrészen lakik.[192][193]

Római katolikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1869-es népszámlálási adatok szerint Sárbogárd 1368 római katolikus ember élt[189], a 2001-es népszámlálási adatok szerint pedig a lakónépesség 54,2%-a volt római katolikus, vagyis körülbelül 7339–7340 fő.[190]

A római katolikusok templomát 1459 előtt szentelték fel Szűz Mária tiszteletére, 1529-ben templomukat a törökök elpusztították. A napjainkban is álló Szent László király templomuk 1894-ben épült fel.[194]

A katolikusok egyházi kórusa a Schola Catholica Kamarakórus.[195] A Schola Catholica Kamarakórus évente zenés rendezvényt tart a Szent László király katolikus templomban. A rendezvényen főleg vallásos ihletésű zeneműveket, de világi műveket is bemutatnak.[196]

A római katolikusok száma Sárbogárdon néhány évben[194]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelentős átmenő forgalom ellenére alacsony szinten van a turizmus, jövedelemtermelő képessége nem számottevő, pedig jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik, mint a Sárvíz-völgye növény és állatvilága, régészeti lelőhely(ek), lovaglási lehetőség, a Rétszilasi-halastavak által biztosított horgászati és az erdők vadászati lehetőségei. Sárbogárd számára kedvező turisztikai ágazat lehet az ökoturizmus, az aktív és hobbiturizmus, illetve a kulturális turizmus.[197]

Szállodák, panziók, éttermek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amadeus Étterem és Pizzéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amadeus Étterem és Pizzéria az Ady Endre út 200-as házszáma alatt található.[198][199] Az pizzériában gíroszt és több, mint 30 féle pizzát lehet rendelni, a pizzériában házhozszállítás is van.[200] Továbbá az Amadeus Étterem és Pizzéria éttermében esküvőket is lehet szervezni.[201]

Hotel Kovács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hotel Kovács az Ady út 1-es házszám alatt található 80 férőhelyes szálloda.[202] A szálloda rendelkezik 60 személyes vadászteremmel, 250 személyes nyári kerthelyiséggel, 120 személyes étteremmel és két kisebb különteremmel. A szálloda különböző rendezvények lebonyolítását vállalja.[203][204]

Korona Panzió és Étterem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Korona Panzió és Étterem a Köztársaság utca 204-es házszáma alatt található étteremmel rendelkező panzió. A panziónak nyolc darab kétágyas szobája van, amikben zuhanyzó és televízió van. A panzióhoz cukrászda, melegkonyhás étterem, pékség és söröző tartozik.[205][206]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárbogárd díszpolgárainak listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sárbogárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. június 30.)
  2. V. Varga József: Új jegyzőt választottak Bogárdon (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2011. április 8. (Hozzáférés: 2010. október 12.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  4. Sárbogárd, Hungary (angol nyelven) (html). (Hozzáférés: 2012. június 30.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  7. Menetrend és menetrendváltozások vasútvonalanként (magyar nyelven) (PHP). MÁV Magyar Államvasutak Zrt.. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  8. A Magyar Köztársaság Helységnévtára (magyar nyelven) (PHP). Központi Statisztikai Hivatal, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  9. Sárbogárd. A gyülekezet története. Vértesaljai Református Egyházmegye. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
  10. ^ a b Sárbogárd Kistérségi Vidékfejlesztési Stratégiai Program (magyar nyelven) (pdf). Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  11. ^ a b A Sárbogárdi Többcélú Kistérségi Társulás sport és szabadidős stratégiája (PDF). sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  12. L. G.: Nagyhörcsök intő példája - Egy ázsiai sztyeppenövény európai vándorútjának vége (magyar nyelven) (PDF). Bogárd és Vidéke, 2005. augusztus 4. (Hozzáférés: 2012. augusztus 17.)
  13. Fehér gólya online adatbázis (magyar nyelven) (PHP). Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  14. Sárréti TK (PHP). Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  15. Az Örspusztai Horgászcentrum és Rétimajor (PDF). Aranyponty Zrt.. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  16. Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek ökológiai jellegének változása Magyarországon (PDF). Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  17. Távolságmérő alkalmazás (magyar nyelven). Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. (Hozzáférés: 2012. február 18.)
  18. Ulcz Gyula: Az ökológiai alapú térségfejlesztés lehetőségei a Sárvíz völgyében (magyar nyelven) (pdf). geography.hu. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
  19. A Magyar Köztársaság Helységnévtára (magyar nyelven) (PHP). Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
  20. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2012. január 1. (magyar nyelven) (xls). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. február 2.)
  21. Tim Bespyatov: Cities of Hungary (html). pop-stat.mashke.org. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  22. Sárbogárd város címere (shtml). Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  23. A városi címer, zászló előállításának, használatának, forgalomba hozatalának engedélyezése (pdf). sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  24. Sárbogárd város önkormányzat képviselőtestületének 15/1998. (IV. 20.) önkormányzati rendelete a város címeréről, zászlójáról (PDF), 1998. április 20. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  25. Tourinform.hu Sárbogárd (magyar nyelven). tourinform.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
  26. ^ a b c A „Sárvíz kistérség” mezőgazdasági programja (magyar nyelven) (pdf). aba.hu, 2004. június. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  27. Hatházi Gábor: A besenyő megtelepedés régészeti nyomai Fejér megyében (magyar nyelven) (RTF). Szent István Király Múzeum, 1996. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
  28. K. Végh Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető (magyar nyelven) (PDF). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
  29. Novák Ferenc: Sárbogárd 1956-ban - Novák Ferenc emlékei (magyar nyelven) (HTML). (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  30. Sárbogárd állomás (magyar nyelven) (php). vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
  31. V. Varga József: Kérdezünk: újra és újra! (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. január 9. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  32. V. Varga József: Bogárdi állomás: terveket készít elő a MÁV (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. január 19. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  33. V. Varga József: A sárbogárdi vasútállomás diszkrét bája (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. február 7. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  34. Merre vezessen az M8-as? (magyar nyelven). Népszabadság, 2001. június 25. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  35. M8-M4: három álláspont vitája (magyar nyelven). Népszabadság, 2001. augusztus 9. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  36. P. J.: Megépül a kelet-nyugati sztrádatengely (magyar nyelven). Népszabadság, 2002. február 21. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  37. Hozzájárultak az ellenzők az M7-es folytatásához (magyar nyelven) (html). [origo], 2002. november 26. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  38. [origo]: Átlag alatt a Fejér megyei munkanélküliség (HTML), 2008. szeptember 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  39. Kevesebb állástalan Fejér megyében (HTML). jobpilot.hu, 2008. szeptember 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  40. "Latrinamerikanizálódás": Fejér megyében minden ötödik ember munkanélküli, 2009. április 9. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  41. Fejér megyei statisztikai tájékoztató 2002/4. (PDF). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  42. Fejér megyei statisztikai tájékoztató 2003/2. (PDF). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  43. Fejér megyei statisztikai tájékoztató 2004/3. (PDF). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  44. Fejér megyei statisztikai tájékoztató 2005/1. (PDF). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  45. Fejér megyei statisztikai tájékoztató 2006/2. (PDF). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  46. A Sárbogárdi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja (magyar nyelven) (pdf) pp. 9. sarviz.hu, 2000. május. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  47. ^ a b Eco‐Cortex Kft.: SÁRBOGÁRD VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (magyar nyelven) (pdf). sarbogard.hu, 2011. december. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  48. Sárbogárdon is várja ügyfeleit a Valkon csapata (magyar nyelven). Agroinform, 2011. november 18. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  49. Sárbogárdon is várja ügyfeleit a Valkon csapata (magyar nyelven). Valkon Kft., 2011. november 10. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  50. Valkon Kft. szervíz (magyar nyelven). Valkon Kft.. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  51. Alkatrészbázis Kecskeméten, Pápán és Sárbogárdon (magyar nyelven). Valkon Kft.. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  52. (magyar nyelven) (php). kite. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  53. A KITE zrt. története (magyar nyelven) (php). kite.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  54. ^ a b Nagy József, Hargitai Lajos: A Térmeg-ház húsz évvel később; Megnyílt a Térmeg-ház (magyar nyelven) (pdf) pp. 5. Bogárd és Vidéke, 2011. szeptember 8. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
  55. HVG 2000/28 07.15. 12. Cégvilág hír (aspx). HVG.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  56. Húzóágazat - beragadt fékekkel (magyar nyelven) (magyar). Cégvezetés, 2002. november 1. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  57. ^ a b Befektetőket várnak (magyar nyelven). Világgazdaság Online, 2003. október 2. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  58. KeyTech Sárbogárd (angol nyelven) (html). European Monitoring Centre on Change, 2010. február 10. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  59. Újabb elbocsátások a műanyagos cégeknél (magyar nyelven) (php). PlasticPortal.hu, 2009. január 22. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  60. Index: Kirúgások egy újabb Nokia-beszállítónál (magyar nyelven), 2009. január 22. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  61. A VIDEOTON sárbogárdi telephelyének alapadatai (magyar nyelven) (html). videoton.hu. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  62. 2011
  63. VIDEOTON Sárbogárd (magyar nyelven) (php). sarbogard.hu, 2008. március 6. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  64. Sárbogárd, Ady Endre u. (magyar nyelven) (html). lidl.hu. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  65. Megnyílt a Rossmann (magyar nyelven) (pdf). Bogárd és Vidéke, 2007. január 25. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  66. TESCO Sárbogárd hipermarket (magyar nyelven). tesco.hu. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  67. Penny Market: Sárbogárd (magyar nyelven) (php). penny.hu. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  68. 34. sz. Coop üzlet (magyar nyelven) (php). coop.hu. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  69. VÉNUSZ ABC (magyar nyelven) (php). coop.hu. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  70. Vegyesbolt (magyar nyelven) (php). coop.hu. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  71. Itt a SPAR - megérkezett a minőség! (magyar nyelven) (html). Spar. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  72. Hargitai Lajos: Elkészült az új posta (magyar nyelven) (pdf). Bogárd és Vidéke, 2005. március 31. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  73. A Bogárd és Vidéke 2005. május 5-i száma (PDF) pp. 1. Bogárd és Vidéke. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  74. OMV benzinkút, Sárbogárd (magyar nyelven). Vendégváró. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  75. OMV benzinkút Sárbogárd (magyar nyelven). dimo.hu. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  76. ^ a b c Iskolánk története (PHP). psg.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
  77. Zengő Óvoda bemutatkozása (magyar nyelven) (HTML). zengoovoda.atw.hu. (Hozzáférés: 2012. november 2.)
  78. KippKopp ovi bemutatkozása (magyar nyelven) (HTML). amk.bogard.hu. (Hozzáférés: 2012. november 2.)
  79. Önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési intézmények (magyar nyelven) (PHP). (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  80. Fejér Megyei Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény bemutatkozása (magyar nyelven) (HTML). (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  81. Alapító okirat (magyar nyelven) (ASP). (Hozzáférés: 2012. november 2.)
  82. Hivatalos értesítő, 40. szám (magyar nyelven) (PDF). Magyar Közlöny, 2012. szeptember 14. (Hozzáférés: 2012. október 18.)
  83. Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola és Speciális Szakiskola (PHP). magyarcegjegyzek.hu. Magyar Cégjegyzék. (Hozzáférés: 2014. január 14.)
  84. ^ a b Tribolt Lajos: A megye intézményei a kormányhivatal irányítása alá kerülnek (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2011. augusztus 26. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  85. Fejér Megyei Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény (magyar nyelven) (ASP). Közoktatási Információs Iroda. (Hozzáférés: 2012. november 2.)
  86. FMÖ PSG Sárbogárd osztálylétszámok 2011. szeptember 01. (PDF). psg.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
  87. Nyolc évfolyamos képzés részletes tájékozatató (PDF). psg.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
  88. V. Varga József: Pünkösdi foci és kiállítás (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei hírlap, 2010. június 5. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  89. V. Varga József: Fúvósok koncertje zárta a Sárbogárdi napokat (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2011. június 26. (Hozzáférés: 2012. október 12.)
  90. V. Varga József: Helyi termékek, pörköltfesztivál - kiteljesedett a Sárbogárdi-napok (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. június 8. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  91. Varga József: Szent Iván-éji varázslat Sárbogárdon is (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 2011. június 23. [2011. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  92. V. Varga József: Hintók versenye: Viszus Szabolcs triplázott (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. május 3. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  93. Gosztola Jószef: XVII. Hintók Versenye (magyar nyelven) (PDF). fogathajtas.eu, 2012. március 22. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  94. XVII. Hintók Versenye: vár Sárbogárd! (magyar nyelven). Dunaújváros Online, 2012. április 27. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  95. Kik vagyunk? (magyar nyelven). bartfaiantal.hu. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  96. Sárbogárd - Művelődési központ (magyar nyelven). József Attila Művelődési Központ. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
  97. Könyvtár és Klub elérhetősége (magyar nyelven) (html). Sárszentmiklósi Általános Művelődési Központ, 2012. január 31. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
  98. Könyvtárunkról. Madarász József Városi Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
  99. V. Varga József: Olvassunk egymásnak! (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2012. január 30. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  100. ^ a b c d A Bogárd és Vidéke 2010. december 12-i száma (magyar nyelven) (PDF) pp. 2. Bogárd és Vidéke, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  101. Szabad a gazda - Sárbogárd, 90-es évek (magyar nyelven) (php). tvmusor.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  102. Szabad a gazda - Sárbogárd, 90-es évek. Est.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  103. Szabad a gazda (magyar nyelven). Port.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  104. Szabad a gazda – Sárbogárd, 90-es évek (magyar nyelven). TV24.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  105. Sárbogárd Labdarúgó Sport Club (magyar nyelven). magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  106. Sárszentmiklósi Sportegyesület (magyar nyelven). magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  107. Fejér megyei csapatok bajnokságok szerint (magyar nyelven) (php). Fejér Megyei Labdarúgó-szövetség. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  108. Sportegyesületek beszámolója működésükről, személyi és tárgyi feltételeikről (magyar nyelven) (pdf). sarbogard.hu, 2012. február 10. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  109. Női Kézilabda Egyesület Sárbogárd beszámolója (magyar nyelven) (pdf). sarbogard.hu, 2011. január 23. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  110. Sárbogárd Város Sportkoncepciója 2009–2012 (magyar nyelven) (pdf) pp. 11. sarbogard.hu, 2009. április 14. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  111. Vax Kézilabda Egyesület beszámolója a 2010. évről (magyar nyelven) (pdf). sarbogard.hu, 2011. január 21. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  112. Matók János: A fiúknál bajnok lett a Sárbogárd (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  113. Újraszerveződött a sárbogárdi kosárlabda sport (magyar nyelven) (php), 2008. november 13. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  114. Csapatok (magyar nyelven) (php). Fejér Megyei Kosárlabdázók Szövetsége. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  115. Csoportos játékosengedély 2011/2012 (magyar nyelven) (pdf). Fejér Megyei Kosárlabdázók Szövetsége, 2012. január 21. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  116. Az íjászat sárbogárdi története röviden és nagy vonalakban (magyar nyelven). sic.hupont.hu. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  117. Sárbogárdi karate klub bemutatkozás (magyar nyelven). sarbogardikarate.hu. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  118. Palotás József: A Sárbogárd D-13 Postagalamb Sport Egyesületének 2009 évben végzett munkája, működésének személyi és tárgyi feltételeiről (magyar nyelven) (pdf). sarbogard.hu, 2010. január 18. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  119. A Magyar Postagalamb Sportszövetség egyesületei - 2012 (pdf) pp. 3. Magyar Postagalamb Szövetség, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  120. Hargitai Lajos: Taroltak a sárbogárdi galambászok (magyar nyelven) (pdf) pp. 5. Bogárd és Vidéke, 2011. március 3. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  121. Sárbogárdi Asztalitenisz Klub története (magyar nyelven) (php). sak.uw.hu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  122. Sárbogárdi Asztalitenisz Klub Megyei (magyar nyelven) (php). sak.uw.hu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  123. Sárbogárdi Asztalitenisz Klub NBIII (magyar nyelven) (php). sak.uw.hu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  124. Tóth Zoltán: Beszámoló a Sárbogárdi Asztalitenisz Klub működéséről (magyar nyelven) (pdf). sarbogard.hu, 2009. február 23. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  125. XX. Sárbogárdi Napok 2011. 05. 14. - 06. 25. (magyar nyelven) (php). sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  126. Sárbogárdi Lovas Egyesület (magyar nyelven) (aspx). fogathajtas.eu. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  127. V. Varga József: Hintók versenye: Viszus Szabolcs triplázott (magyar nyelven) (PHP). feol.hu. Fejér Megyei hírlap, 2012. május 3. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  128. Zsobi Racing Autósport Egyesület (PDF) pp. 17. Független Rendőr Szakszervezet. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  129. A Zsobi Racing Autósport Egyesületről (HTML). zsobiracing.uw.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  130. . zsobiracingase.mindenkilapja.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  131. Zsobi Racing A.S.E. (PHP). carstyling.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  132. Delta Testépítő Klub kapcsolat (HTML). deltaclub.atw.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  133. Delta Testépítő Klub - Sárbogárd. Irány Magyarország!. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  134. DSCF0034.jpg (JPG). deltaclub.atw.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  135. Fejér megyei MTSZ tagszervezetek és címeik (magyar nyelven) (HTML). Fejér Megyei Természetbarát Szövetség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  136. Természetjáró Klub foglalkozása - Sárbogárd (magyar nyelven). Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  137. Természetjáró kör (magyar nyelven) (HTML). muvhaz.bogard.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  138. 2002. év végi létszámadatok (HTML). Fejér Megyei Természetbarát Szövetség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  139. 2003. év végi létszámadatok (HTML). Fejér Megyei Természetbarát Szövetség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  140. 2004. év végi létszámadatok (HTML). Fejér Megyei Természetjáró Szövetség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  141. 2005. év végi létszámadatok (HTML). Fejér Megyei Természetjáró Szövetség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  142. A „Sportegyesületek beszámolója” (PDF). sarbogard.hu, 2010. január 18. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
  143. A “Civil szervezetek tájékoztatója működésükről” című előterjesztéshez kapcsolódó tájékoztató a Flórián 07 Lövészklub részéről (PDF). sarbogard.hu, 2008. szeptember 11. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
  144. Flórián 07 Lövészklub (PHP). Magyar Sportlövők Szövetsége. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
  145. Dr. Pinczés Sándor: Boross Mihály emlékmű (magyar nyelven) (HTML). Köztérkép.hu, 2009. szeptember 15. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  146. Exit: Kossuth Zsuzsanna szobra (magyar nyelven) (HTML). Köztérkép.hu, 2009. november 29. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  147. sagi78: Petőfi portré (magyar nyelven) (HTML). Köztérkép.hu, 2011. november 23. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  148. Sárbogárd (magyar nyelven) (HTML). bogard.hu. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  149. Dr. Pinczés Sándor: Millenniumi emlékpark (magyar nyelven) (HTML). Köztérkép.hu, 2009. szeptember 15. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  150. Dr. Pinczés Sándor: II. világháború sárszentmiklósi hősi halottai (magyar nyelven) (HTML). Köztérkép.hu, 2009. szeptember 18. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  151. Világháborús emlékmű és park (magyar nyelven) (PHP). műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  152. Dr. Pinczés Sándor: Szentháromság szobor (magyar nyelven) (HTML). Köztérkép.hu, 2009. szeptember 15. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
  153. Zsinagóga. műemlékem.hu, 2012. június 24. [2012. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
  154. Czene Gábor: Eldózerolt és megmentett zsinagógák (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. október 2. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
  155. Toronyi Zsuzsanna: Zsinagógákról (magyar nyelven) (php). Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, 2010. augusztus 29. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
  156. Sárbogárd város önkormányzat képviselő-testületének 8/2005. (III. 30.) önkormányzati rendelete Sárbogárd város helyi építési szabályzatáról (magyar nyelven) (pdf). sarbogard.hu, 2010. november 30. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
  157. Tájház, Sárbogárd (magyar nyelven). Vendégváró. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  158. Tájház, Sárbogárd (magyar nyelven). Kirándulástervező. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  159. Tájház. műemlékem.hu, 2012. június 14. [2012. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
  160. Sábogárd város bemutatása (magyar nyelven). sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  161. Sárbogárd (magyar nyelven) (html). bogard.hu. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  162. ^ a b Horváth Tünde: A vatyai kultúra településeinek kőanyaga (magyar nyelven) (pdf). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, 2004. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  163. Kővári Ivett: Az Alföld őskori népességeinek megítélése kraniometriai elemzésük révén (magyar nyelven) (pdf) pp. 24. Debreceni Egyetem, 2008. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  164. A sárbogárdi Bolondvár (magyar nyelven) (pdf). Bogárd és Vidéke, 2005. július 28. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  165. Rétszilasi tavak TT (magyar nyelven). Duna-Ipoly Nemzeti Park, 2012. január 17. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  166. Környezetvédelem (KM002_1) (magyar nyelven) (pdf). Széchenyi István Egyetem. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  167. Sárbogárd város önkormányzatának képviselő testületének 11/2005. (V. 3.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről (magyar nyelven) (pdf), 2010. március 30. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  168. Rétszilasi-halastavak Természetvédelmi Terület (magyar nyelven) (pdf). (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  169. Római katolikus templom (Szent Kereszt felmagasztalása) (magyar nyelven). Vendégváró. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  170. Pusztaegresi Szent Kereszt felmagasztalása kápolna (magyar nyelven). Nagyvőfély.hu. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  171. Pusztaegres - Szent Kereszt felmagasztalása plébánia. Székesfehérvári Egyházmegye. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  172. Sárbogárd - Szent László király plébánia. Székesfehérvári Egyházmegye. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  173. alsótöbörzsöki Nagyboldogasszony kápolna. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  174. Szűz Mária neve templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
  175. Szent Miklós püspök templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
  176. Római katolikus templom (Szent Miklós püspök), Sárbogárd. Vendégváró. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  177. Sárszentmiklósi templom képei. Sárbogárd-Sárszentmiklósi Evangélikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  178. ^ a b Templomaink. Sárbogárd-Sárszentmiklósi Evangélikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  179. Avilai Nagy Szent Teréz templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
  180. Római Katolikus templom, Sárhatvan. műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  181. Nagyboldogasszony templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  182. Sárhatvani Nagyboldogasszony templom. nagyvofely.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  183. [muemlekem.hu/muemlek?id=3761 Református templom, Sárhatvan]. műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  184. Páduai Szent Antal templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  185. Református templom, Sárbogárd. Vendégváró. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  186. Sárbogárdi Református Egyházközség bemutatkozás. parokia.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  187. Sárbogárd Református Gyülekezetének Története. Sárbogárdi Református Gyülekezet. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
  188. U. L.: A sárbogárd-tinódi ref. templom. (PDF). Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 29. sz. július 16. pp. 3, 1871. július 16. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  189. ^ a b c d Sebők László. Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai (PDF), Magyar Elektronikus Könyvtár, 80. o. ISBN 963 218 661 3 (2005). Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 24. 
  190. ^ a b c A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (PHP). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  191. Sárbogárd (HTML). Magyar Zsidó Lexikon. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  192. Bemutatkozunk. Sárbogárd-Sárszentmiklósi Evangélikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  193. Haan Lajos: A Magyarhoni ag. hity. evangélikusok négy egyházkerületetek egyetemes névtára (PDF) pp. 75, 1885. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  194. ^ a b Sárbogárd (magyar nyelven) (HTML). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
  195. Rólunk írták. katolikuskorus.hu. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
  196. Schola Catholica invitáló (magyar nyelven) (PDF). Sárréti Híd, 2011. június 23. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
  197. Briski Melinda: A Mezőföldi Turizmus helyi együttműködésre épülő modelljének megvalósítása (magyar nyelven) (PDF). Fejér Paktum, 2009. december 15. (Hozzáférés: 2012. október 18.)
  198. Amadeus Étterem és Pizzéria (magyar nyelven). etterem.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  199. Amadeus Étterem és Pizzéria (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  200. Bogárd és Vidéke 2005. április 21-i száma (magyar nyelven) (PDF). Bogárd és Vidéke, 2005. április 21. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  201. Bogárd és Vidéke 2009. február 19-i száma (magyar nyelven) (PDF). Bogárd és Vidéke, 2009. február 19. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  202. Hotel Kovács, Sárbogárd (magyar nyelven). Irány Magyarország!. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  203. Jotel Kovács - Sárbogárd (magyar nyelven). Isten hozta!. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  204. Hotel Kovács - Étterem, Sárbogárd, Ady Endre út 1. (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  205. Korona Panzió (magyar nyelven) (html). ÚtiSúgó.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  206. Korona Panzió és Étterem (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  207. Tompa Mihály emlékház. műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  208. Sárbogárd és környéke (magyar nyelven) (PHP). MTV, 2007. december 6. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  209. ^ a b Testvértelepüléseinkről (magyar nyelven) (php). sarbogard.hu. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  210. ^ a b c d e f g h i j Sárbogárd város díszpolgárainak listája (magyar nyelven) (php). Sárbogárd Város Önkormányzatának honlapja. (Hozzáférés: 2012. július 10.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárbogárd témájú médiaállományokat.

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szerk.: Farkas Gábor: Sárbogárd város története, Kállay István és Szita László lektorok (magyar nyelven), Sárbogárd: Sárbogárd Város Tanácsa, 600. o. ISBN 963-0329-51-4 (1989) 
Reinel compass rose.svg Káloz Nagylók, Sárszentágota Hantos Héraldique meuble compas.svg
Dég, Mezőszilas

Észak
Nyugat  Sárbogárd  Kelet
Dél

Mezőfalva, Nagykarácsony
Igar Sáregres, Cece Alap