Kis őrgébics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kis őrgébics
Lesser Grey Shrike by Daniel Bastaja.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Gébicsfélék (Laniidae)
Nem: Lanius
Faj: L. minor
Tudományos név
Lanius minor
Gmelin, 1788
Elterjedés
Lanius minor distr.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kis őrgébics témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis őrgébics témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis őrgébics témájú kategóriát.

Lanius minor - Szigetcsép

A kis őrgébics (Lanius minor) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa déli részén, Ázsia nagy részé honos. Nyílt vagy bokros területek lakója, a modern mezőgazdaság miatt csökkenő állományban. Költöző madár, hosszútávú vonuló.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lanius minor minor
  • Lanius minor turanicus

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 20 centiméter, szárnyának fesztávolsága 32-35 centiméter, testtömege 41-50 gramm. Fekete szemsávot visel, az idősebb madaraknak a homloka is fekete. Melle és hasa rózsaszínnel árnyalt. Más madarak hangját keveri saját énekével.

Lanîûs mînor.jpg

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Táplálékának jelentős része rovarokból áll, de megfogja a kisebb emlősöket és hüllőket is.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magasabb fákra, növényi anyagokból építi csésze alakú fészkét, melyet tollakkal béleli ki. Fészekalja 5-7 tojásból áll, melyen 15-16 napig kotlik. A fiókák 16 nap múlva repülnek ki.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Májustól augusztusig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, de még mint nem veszélyeztetett, Európában sebezhető fajként van nyilvántartva, Magyarországon védett, pénzbeli értéke 50 000 Ft.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]