Kék vércse
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A hím |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett       |
||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 500 000 Ft |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Falco vespertinus (Linnaeus, 1766) |
||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 A sárga a fészkelési, a kék a telelési területe |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kék vércse témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kék vércse témájú médiaállományokat. |
A kék vércse (Falco vespertinus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
A fajt veszélyeztetettsége miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – a vetési varjúval együtt – a 2009-es „év madarává” választotta.[1]
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Kelet-Európában, valamint Ázsia Szibériától délre eső keskeny sávjában honos. A telet Afrika déli részén tölti.
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 30 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–75 centiméter. A hím testtömege 130–160 gramm, a tojó 130–200 gramm. A hím sötét színezetű, lába piros, alsó farkfedői rozsdavörösek. A tojó fejtetője és hasa rozsdássárga, szürke hátán harántszalagok vannak, hasán nincs mintázat.
|
|
Életmódja [szerkesztés]
Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál) testét viszonylag függőlegesen tartva. Szárnycsapásai gyorsak, erőteljesek, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát. Leginkább nagyobb rovarokkal, főként bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik, de étrendjében szerepelnek rágcsálók, békák és más kisebb gerinces állatok is. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen.
Szaporodása [szerkesztés]
Síkvidéki erdőkben fészkel. A sűrűbb erdőket nem kedveli, itt csak a tisztások közelében költ. Fészket nem épít. Többnyire varjaknak a fákon lévő gallyakból álló fészét foglalja el. Előszeretettel fészkel telepesen, akár más madárfajok közelében is költhet. Fészekalja 3–4 tojásból áll, melyeken 22–23 napig kotlik. A fiatal madarak 27 nap múlva repülnek ki.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Magyarországon rendszeres fészkelő, április és október között fordul elő.
Védettsége [szerkesztés]
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mérsékelten veszélyeztetettként szerepel. Európában sebezhető fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 forint.
Lábjegyzetetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 15.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
További információk [szerkesztés]
