OMV

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
OMV töltőllomás Makó belvárosában, a Csanád vezér téren

Az Österreichischen Mineralölverwaltung Aktiengesellschaft (magyarul: Osztrák Ásványolajkezelő Részvénytársaság, röviden OMV AG [o-em-fau], 1995-ig ÖMV AG [ö-em-fau]) egy ausztriai központú olaj- és gázipari konszern, Ausztria és egyben Közép-Európa legnagyobb forgalmú olajipari társasága. 2007-ben a vállalat azzal keltette fel magára a magyar közvélemény figyelmét, hogy nagymértékben növelte részesedését a MOL-ban, amit utóbb a magyar olajtársaság vezetősége és a magyar kormány is ellenséges lépésnek minősített.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Österreichischen Mineralölverwaltung AG-t 1956-ban alapították osztrák állami vállalatként. 1960-ban indította be a schwechati olajfinomítót. 1968-ban megkötötte az első gázszállításról szóló szerződést az akkori Szovjetunióval, az 1970-es években pedig kiépítette ausztriai gázvezetékhálózatát. 1987-ben megvásárolta a burghauseni finomítót és ugyanebben az évben megkezdődött a vállalat privatizációja: ekkor a törzstőke 15%-át, 1989-ben további 10%-át, 1996-ban újabb 15%-át vitte tőzsdére.

1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A finomítás mellett addig csak olaj- és gáznagykereskedelemmel foglalkozó társaság 1990-ben nyitotta meg első benzinkútját Ausztriában és már 1991-ben megkezdte a nemzetközi benzinkúthálózat kiépítését magyar-, német-, olaszországi és csehszlovákiai töltőállomások nyitásával. 1995-ben a cég rövid nevét ÖMV-ról OMV-ra változtatta (az ékezetes nevek nem előnyösek a nemzetközi üzleti világban). Az 1989-ben megvásárolt PCD Polymer GmbH-t 1998-ban eladja a Borealis Group-nak, utóbbiban 25%-os részesedést szerez. Az ezredforduló környékén tovább terjeszkedik Délkelet-Európa irányába: 1999-ben indítja be első romániai és bulgáriai benzinkútjait. 2000 áprilisában a SuperShop program egyik alapító tagja.

2000 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a gázüzletág önállósításával létrehozza az OMV Erdgas GmbH-t, a következő évben megnyitja első kútjait Szerbia-Montenegróban. 2003-ban átveszi a BP 313 és az Avanti 139 közép-európai töltőállomását. 2004-ben történt meg a holdinggá szervezés, egyúttal tőkét emeltek és részvényre váltható kötvényt bocsátott ki, így először csökkent 50% alá az állam és a pénzügyi alapok részesedése a társaságban. Ma a részvények 31% van állami tulajdonban, 17%-a pénzügyi alapoknál van, és 52% forog szabadon.

A Petrom felvásárlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kilenvenes évektől jellemző agressziv terjeszkedés tetőpontja a romániai Petrom nemzeti olajtársaság megszerzése volt. Mivel a társaság a legnagyobb olyan olajipari cég volt, amely egy (leendő) EU-tag országban eladásra várt, versenyfutás alakult ki az eladó részvénypakett birtoklásáért.

A MOL felvásárlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az OMV 2000-ben szerezte meg első, 10%-os részesedését a MOL-ban. 2007 áprilisán a magyar állam feladta utolsó arany-részvényét, amely birtokosát vétójoggal ruházta fel. Ezután kezdte meg Megdet Rahimkulov a MOL-részvények felvásárlását, majd annak egy részét eladta az OMV-nak, amely június 25-én jelentette be, hogy részesedését 18,6%-ra növelte a MOL-ban. Június 28-án az osztrák Bank Austria Creditanstalt is bejelentette, hogy egy 5,94%-os pakettet vásárolt. A magyar kormány ellenséges lépésként értékelte a felvásárlást, míg az osztrák kormány a magyar álláspont iránti értetlenségét fejezte ki, és támogatja a két vállalat „kombinációjának” létrejöttét. Az osztrák fél elismerte, hogy elmulasztotta a magyar közvéleményt tájékoztatni,[1] a kialakult ellenérzéseket intenzív reklámkampánnyal igyekszik ellensúlyozni

A felvásárlási ügy hátterében valószínűleg Oroszország és a Gazprom áll. Az európai szénhidrogén-ellátás biztonságának növelése érdekében az EU diverzifikálni kívánja beszállítói bázisát, ezért a támogatásával és az OMV vezetésével egy öttagú konszern jött létre a Nabucco-gázvezeték kiépítésére, mely Oroszország megkerülésével juttatta volna el a Kaszpi-tengeri gázt Közép-Európába. Oroszországnak ez a lehetséges versenyhelyzet nem tetszett, ezért Kék Áramlat néven ellen-projektet indított, és több lépést is tett a Nabucco-terv megfúrására. Ezek közé tartozott Putyin 2006-os budapesti látogatása idején felvetett elképzelése, amely egy tízmilliárd m3-es kapacitású gáztározó és -elosztó rendszer kiépítését javasolta Magyarországon. Az ajánlat központi szereppel kecsegtette Magyarországot az európai gázelosztásban, míg a Nabuccoban (a MOL-on keresztül) csak a másodhegedűs szerep jutott volna az országnak, így a magyar kormány a Nabucco-tervtől elpártolni látszott. 2007 áprilisában azonban Putyin már Bécsben tett hasonló ajánlatot, amelyet végül egy egyezmény szentesített: Ausztria gázszállító és -tároló kapacitását integrálnák a Gazprom rendszerébe, és Baumgarten közelében Európa legnagyobb gáztározó és -elosztó rendszerét építik ki.

Az OMV a MOL-részesedés növelése után több utalást is tett, hogy szívesen látná a két cég együttműködését. A részvényvásárlással (melyet a PSZÁF is vizsgál) kész helyzet elé állította a MOL-menedzsmentjét, amely elzárkózik az együttműködéstől és a saját részvények nagyarányú felvásárlásába kezdett. Az OMV a regionális együttműködés fontosságát hangsúlyozza és a közös beruházások lehetőségével indokolja lépéseit, a MOL viszont attól tart, hogy az OMV a megszerzett infrastruktúrát végül a Gazpromnak játszaná át. Az OMV egyfelől a nyilvánosság felé barátságos együttműködést hirdet, másfelől egyértelművé tette, hogy csak akkor hajlandó együttműködni a MOL-lal, ha garantálja a társaság feletti kontroll megszerzését.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ma.hu – "Megvette volna más": barátságos OMV-Mol kombinációt akarnak az osztrákok (2007. augusztus 8.)
  2. ma.hu – A Mol felkéri az OMV-t, hogy vessen véget a kettős beszédnek (2007. augusztus 7.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (németül) OMV – a társaság története
  • (angolul) The Jamestown Foundation – Vladimir Socor: GAZPROM TAKEOVER IN HUNGARY LOOMS BEHIND POSSIBLE OMV TAKEOVER (A Gazprom magyarországi térnyerése húzódhat meg az OMV lehetséges térnyerése mögött) (2007. július 25.)