Nádasdladány
| Nádasdladány | |||
 |
|||
| A Nádasdy-kastély és kastélypark | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Székesfehérvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Tünde[1] | ||
| Irányítószám | 8145 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1824 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 69,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 170[3] m | ||
| Terület | 26,35 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nádasdladány
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nádasdladány
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,13731°, k. h. 18,24006° | |||
| Nádasdladány weboldala | |||
Nádasdladány község Fejér megyében, a Székesfehérvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Fejér megyében, a Sárvíz mellett fekvő település. Budapest 80 km, Siófok 35 km, Pákozd 30 km, Székesfehérvár 19 km, Várpalota 13 km, Polgárdi 11 km, Ősi 5 km távolságra található.
Vasútállomása (Csór-Nádasdladány) a falutól kb. 4 km-re a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon van.
Története [szerkesztés]
A település nevét az írásos források 1266-ban említik először, Ladányi Gunger nevében fordul elő, egy hitbérügy kapcsán. Nevét ekkor Lodan alakban, majd 1283-ban Magnam Ladan, Magna Ladan (Nagy Ladány) formában írták az oklevelek.
1283 előtt királynéi birtok. 1283 körül Erzsébet királyné Domokos visegrádi várnagynak adta, azonban mikor a királynő két tárnokát fejér megyébe, élelmiszerbehajtásra küldte ki Domokos azokat elfogta, s megölte, ezért a királyné földjét elkobozta. 1283-ban Erzsébet királyné Ladányt a veszprémi püspöknek adományozta, majd még ez évben a veszprémi püspöktől magához váltotta.
1313-ban, majd 1322-ban Károly Róbert király idejében Erzsébet királyné birtokaként van jegyezve, aki Tisza (Tyssa) királyi ajtónállónak adományozta.
1318-ban Ladány nyugati része Éty határosa.
1354-ben Ladány-Szentmiklós néven van nevezve az oklevelekben.
1770-től 1861-ig a szomszédos Jenő település is Nádasdladányhoz tartozott.
Nevezetességek [szerkesztés]
_(3729._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k).jpg)
- Nádasdy-kastély és kastélypark
A 18. század-ban építtette a Nádasdy család a Sárrét szélén lévő sík területre. 1873-ban romantikus stílus-ban alakították át, s az épülethez tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is építettek még. A kastély főbejáratafeletti homlokzaton a család festett címere látható. A kastély különleges értékei közé tartozik az Ősök csarnoka és a könyvtárszoba. 1993 óta védett műemlék.
A 24 hektáros kastélyparkot még az 1860-as években alakította ki a Nádasdy család, Kálmán Jánosnak, a család kertészének közreműködésével. A park a kor divatját követve tájképi kertnek lett kialakítva, a kert közepén kis tóval, s kis fahídon át megközelíthető szigettel, s vele szemben mesterséges vízeséssel. A sok megpróbáltatásnak kitett park növényzetéből sok elpusztult az eltelt évek alatt, így a kertben lévő nyári szalon, üvegház, játszóház, s a tó is kiszáradt, ami a körülötte levő nedvességkedvelő növényzet pusztulásával járt. A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet – melyek között több száz éves példányok is fellelhetők – azonban máig csodálatos látvány. Fafajai között megtalálható a vérbükk, a bükk, éger, juhar, magas kőris, platán, lepényfa, ostorfa, kocsányos tölgy, a fűzfélék, köztük a szomorúfűz, fehérfűz, a fekete nyár, a fehér nyár termetes példányai, fekete dió, a császárfa, a virginiai boróka, andalúziai jegenyefenyő, a vörösfenyő, keleti életfa, tiszafa is. - Római katolikus templom – 1883- 1885 között épült neogótikus stílusban, Szent Ilona tiszteletére szentelve. Különlegessége, hogy az épület vörös színű téglával burkolt.
Híres szülöttei [szerkesztés]
- Czeglédi Sándor – bibliafordító, teológiai tanár.
- Madarász Flóris – irodalomtörténész.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nádasdladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Nádasdladány, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
