Nádasdy-kastély (Nádasdladány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádasdy-kastély
V. Nádady kastély (3730. számú műemlék) 2.jpg
Épült 1873 - 1876
Építész Linzbauer István
Hauszmann Alajos
Stílus tudor
romantikus
Család Nádasdy család

Jelenlegi funkció kulturális központ
Tulajdoni helyzet állami tulajdon
Fenntartó Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 08′ 25″, k. h. 18° 14′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 25″, k. h. 18° 14′ 23″

A Nádasdy-kastély a Nádasdy család legfőbb lakhelye volt Nádasdladány szívében.

A kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastélyt és a hozzá tartozó 24 hektárnyi területű csodálatos parkot még a 18. században építtette a Nádasdy család.

A Nádasdy család ősei már a 14. században birtokolták a környéket. A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére a hatóságok Nádasdladányra változtatták. A 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban.[1] A családi legendárium szerint a Nádasdy-ak Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy a kastélyt angol-gót stílusban építtették. Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területére épült, ahol szép időben a távoli hegyek kéklő kontúrja fogadja a látogatókat.

Lipót halála után a Nádasdy vagyont fia Ferenc örökölte a kastéllyal együtt. A 18. században épült barokk kastélyt 1873-ban alakították át romantikus stílusban, Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linchbauer István budapesti műépítész tervei alapján. Az épülethez még tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is hozzáépítettek. A kastély főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található. A legenda szerint IV. Béla magyar király a tatár elől menekülve a nádasban bújt el. Tartózkodási helyét csak a Nádasdy-ak ismerték, akik vadrécével etették. Állítólag innen a címerben a vadkacsa. A kastély a mai formáját az angol tudor stílust kisebb átépítések után nyerte el.

A kastély felújított homlokzata

Az épület berendezése akkoriban modernnek számított volt vízvezeték, gázvilágítás, telefon hálózat, padlófűtés és ami legérdekesebb a föld alatt síneken keresztül hozták az ételt a távoli konyhából. A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete, a vallásos családias szellem jellemezte a Nádasdy családot. Ezért az épületben nagy hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka, ahol az elődöknek a hazáért, és a közügyekért folytatott tevékenységét bizonyító dokumentumokat őrizték. Az itt látható képgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része pedig az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Kastélymúzeum tulajdonában van. A csarnokot az ősök képmásai díszítették, ott tartották a családi összejöveteleket is. Ma is láthatóak még gróf Nádasdy Ferenc és felesége Zichy Ilona arcképei, amelyek Benczúr Gyula alkotásai. Ők ketten nagyon szerették egymást, ám a családi idillnek szörnyű tragédia vetett véget. Harmadik gyermekük születése után Zichy Ilona 24 évesen meghalt. A gróf soha többé nem házasodott meg ám életét tevékenyen töltötte, mint mecénás. Irodalmi alapítványt hozott létre, ő létesítette a Stefánia Jacht Egyletet, és ő rendelte meg az első vitorlás jachtot a Balatonra. Az előkelően berendezett kastély termei között a könyvtár rendkívüli belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki, amely Hauszmann Alajos tervei alapján épült. Kazettás fa mennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert. A korszak legismertebb mesteremberei készítették a díszes kovácsolt vas csillárokat, a könyvtár galéria korlátját, a falburkolatokat, a könyvtárterem berendezését továbbá az Ősök csarnoka festett üvegablakait.

A kastély 1982-ben került az utolsó tulajdonos, a Honvédelmi Minisztérium birtokába. 1982 - 1994-ig az épület üresen állt. Az épületet 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították.

A kastélypark[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastély a levegőből, körülötte a parkkal

A 24 hektáron elterülő parkot még az 1860-as években alakította ki a Nádasdy család, Kálmán Jánosnak, a család kertészének közreműködésével.

A kastély mögötti park a kor divatja szerint megépített tájképi kert volt. A kert közepén kis tóval, a közepére épített fahídon át megközelíthető kis szigettel, mesterséges vízeséssel. Azonban a park növényzetéből sok elpusztult, valamint a kertben lévő nyári szalon, üvegház, játszóház is és a kis tó is kiszáradt.

Az építés óta eltelt idő sok megpróbáltatásának kitett park növényzetéből azóta sok elpusztult, többek között a kertben lévő nyári szalon, üvegház, játszóház is, és a tó is kiszáradt, ami a köréje telepített nedvességkedvelő növényzet pusztulását vonta maga után. A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet – mely között több száz éves famatuzsálemek is találhatók – azonban máig csodálatos látványt és élményt nyújt.

Fafajai között megtalálható a bükk (Fagus sylvatica), éger (Alnus), juhar (Acer), magas kőris (Fraxinus excelsior), platán (Platanus), lepényfa (Gleditsia tracanthos), ostorfa (Celtis), kocsányos tölgy (Quercus robur), fűzfafajok (Salix), a nyárfafajok (Populus) közül fekete nyár (Populus nigra) és fehér nyár, fekete dió (Juglans nigra), császárfa (Paulovnia tomentosa), valamint örökzöldek: virginiai boróka (Juniperus virginiana), andalúziai jegenyefenyő (Abies pinsapo), európai vörösfenyő (Larix decidua), tiszafa (Taxus baccata) és tuja (Thuja).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy-kastély (Nádasdladány) témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]