Kőszárhegy

Kőszárhegy
Kőszárhegy címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Kistérség 2012-ig	Székesfehérvári
Jogállás	község
Polgármester	Borján Péter József
Irányítószám	8152
Körzethívószám	22
Népesség
Teljes népesség	1630 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	276,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	159 m
Terület	5,90 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Mezőföld
Földrajzi kistáj	Közép-Mezőföld
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kőszárhegy Pozíció Magyarország térképén
Kőszárhegy Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47° 5′ 30,41″, k. h. 18° 20′ 40,06″47.0917805556, 18.3444611111
Kőszárhegy weboldala

Kőszárhegy község Fejér megyében, a Székesfehérvári kistérségben.

Fekvése

Kőszárhegy, Fejér megye egyik fiatal települése. A község a Szárhegy déli lábánál, a régi balatoni út mentén, a Nyugat-Mezőföld északi részén fekszik.

Története

Nevét 1864-ben említik először Szárhegy-Szőlőhegy néven. Önálló településsé 1931-ben vált, amikor elszakadt a szomszédos Szabadbattyántól. Kőszárhegy területe a honfoglalás kora óta lakott hely. Ennek köszönhetően környéke régészeti leletekben gazdag.

„Szárhegy” nevű hegy, melynek jelentése: kopár, sziklás hegy, többfelé is van hazánkban. Legelső írásos említése „Zaarhegy”-nek 1211-ből maradt fenn.

A községben található egy világhírű ezüstlelet, az úgynevezett Seuso-kincs („SEVSO”-kincs) lelőhelye. A község címerében látható stilizált ezüst rózsa és a két ezüst korsó e Seuso-kincs két ezüst korsóját ábrázolja, valamint a kincs lelőhelyére utal. A „Seuso” név barbár eredetű, a kincs tulajdonosa nagy valószínűséggel a császár közeli környezetéhez tartozó igen előkelő személy volt. Az ezüst étkészletet feltételezhetően a császártól kapta ajándékba. Seusóról nagyon keveset tudunk. Bizonyos, hogy a 4. században Pannónia tartományban élt valahol a Balaton térségében. Ezt bizonyítja, hogy a kincslelet egyik tárgyán szerepel a Pelso név. (A Pelso a Balaton római kori neve.) A kincset a 4. század végén az egyik barbár betörés elől rejtették el. Ezt követően a kincslelet évszázadokig pihent sértetlenül, míg a közelmúltban rejtélyes körülmények között bukkant fel a nemzetközi műkincspiacon…

Sajnos a Seuso-kincs pontos lelőhelyét és felbukkanásának részletes körülményeit nem ismerjük, illetve nincsenek rá közvetlen bizonyítékok. Közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy a Kőszárhegy oldalában rejtették el a kincset. Egyik bizonyíték egy római kori ezüst „tripos” (háromláb), amelyet az 1870-es években találtak a Kőszárhegy oldalában. Szakemberek véleménye szerint bizonyítható, hogy ez a háromláb az ezüst kincslelet része volt.

Kőszárhegy a Mezőföld északnyugati peremén, a Bakony szomszédságában helyezkedik el, a Balaton és a Velencei-tó között félúton. Hegye a Sárrétből emelkedik ki. Valójában azonban nem egy hegyről van szó, hanem egy olyan hegyvonulatról, amit két egymásban olvadó hegy alkot: a Somlyó-hegy, ami a letermelése előtt 226 m magas volt és a Szár-hegy (227,8 m). A Somlyó-hegy Polgárdi felé húzódik, míg a Szár-hegy a vonulat Szabadbattyán felé néző végén terül el. Helytelen a „Kopasz-hegy” elnevezése a Szár-hegyre, amit a helybeliek közül sokan használnak. Valamint nem keverendő össze a Szár-hegy a Kő-heggyel, ez utóbbi ugyanis Fülén található! Ezenkívül a közeli Balatonfőkajár hegyét is Somlyó-hegynek nevezik.

Néhány szó Kőszárhegy kristályairól: Olyan különleges „kristályos mészkövek”, melyek az egész országban csak itt fordulnak elő. Különlegessége abban rejlik, hogy nem találhatók benne ősmaradványok. Koruk rejtély, a földtörténeti ókor végén keletkezhettek a devon időszakban. Mikroszkópos vizsgálatok algagyepes szerkezetet mutatnak. Ezen kőzet sekély vizű helyeken képződött. A triász korban történt magmás benyomulás hője átalakította a mészkövet (kontakt metamorfózis), valamint a magma is hozzáépült a szerkezethez. Ezt szkarn ásványnak vagy szilikát ásványnak is nevezik. A hő hatására márvány alakult ki.

A mészkő karsztos üregeibe mosódtak be gerinces állatok csontjai (főként apró gerincesek, kisemlősök), melyeknek kora 6 000 000 évre tehető. Ez országos viszonylatban is kiemelkedő lelet. Előfordulnak benne továbbá gazella, kardfogú tigris, elefántmaradványok is.

Kőszárhegyen található védett növény is, a tavaszi hérics (Adonis Vernalis). 6–10 cm átmérőjű aranysárga virágai március elejétől május közepéig végig láthatók. Leveles szára időközben néhány centiméterestől 2-3 dm-es magasságig növekszik. Az egész növény mérgező, leveles szárait gyógyászati célokra gyűjtik. Hatóanyagaiból szívgyógyszerek készülnek. Csaknem az egész országban elterjedt, csak az Alföld mély fekvésű ártereiről és a Nyugat-Dunántúl összefüggő erdővidékéről hiányzik. Száraz erdőtisztásokon, legelőkön, homok- és löszpusztákon tömeges is lehet, kirándulóhelyeken azonban nagyon megritkult. Tömegesen szedik csokorba, bár virága néhány perc alatt ellankad. Védett növény, tilos letépni! A gyurgyalag ismertebb nevén méhészmadár a Vízműtelep környékén a löszfalban fészkel. Fészkét 1-1,5 méter mélyen a löszfalba vájja. Költöző madár. Repülő rovarokkal táplálkozik.

Nevezetességei

Napjainkban a község fejlődését alapvetően Székesfehérvár és a Balaton közelsége határozza meg. Kőszárhegyen található Fejér megye egyetlen, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas motokrossz pályája. A pálya az ország 36 motokrossz pályájából a 6. legjobb minősítést kapta, beláthatósága pedig talán az országban is a legjobb, 80%. Évente áprilisban és szeptemberben tartanak – igény szerint nyáron is – kétnapos versenyt. A versenyekre nevezni a helyszínen lehet. A rangos eseményen évente több ezer látogató vesz részt, a versenyzők pedig szinte egész Európát képviselik. A Kőszárhegyi Motocross Egyesület az ország harmadik legnépesebb klubja, ahol gyermekek is motoroznak. A község értékes egyháztörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, amely az 1880-as évektől napjainkig megörökíti az egyházközség életét. A település nevezetessége a Hősi Emlékmű, mely Bory Jenő alkotása. Helyben a fazekasmester munkái megvásárolhatók.

• Bővebb információ, a község honlapja