Vereb
| Vereb | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Gárdonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kurcz Mária[1] | ||
| Irányítószám | 2477 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 804 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 176[3] m | ||
| Terület | 22,32 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Lovasberényi-hát[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vereb
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Vereb
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,31987°, k. h. 18,61734° | |||
| Vereb weboldala | |||
Vereb (németül Spatzendorf) község Fejér megyében, a Gárdonyi kistérségben.[6]
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Vereb Fejér megyében fekszik, a Velencei-tótól kb. 15 km-re északra. Északról Vértesacsa, északkelet felől Vál, délkeletről Pázmánd és nyugatról Lovasberény községekkel határos. Tengerszint feletti magassága 155–230 m között változik.
Története [szerkesztés]
A Vereb nevét az oklevelek 1276-ban említik először Verub alakban, ekkor a falu a Csák nemzetség birtoka.
1276-ban a feljegyzések szerint a falu papja kísérte Szent Margit sírjához a tési papot.
1326-ban a Csák nemzetséghez tartozó István fiai, Péter és István itteni öröklött részbirtokukat Csókakővel együtt átadták cserébe Károly Róbert királynak.
1330-ban az e nemhez tartozó Gurkee fia Pál öröklött földjét szintén átadta a királynak, hogy a csókakői uradalomhoz csatolja.
1333-ban papja 40 kisdénár pápai tizedet fizetett.
A második világháború előtt Vereb gazdasági adottságaihoz képest elmaradott község volt. Egy 1935-ös felmérés szerint a község határa 3880 kat. hold volt, amiből 1798 kat. hold urasági földbirtok, 1981 kat. hold. paraszti birtok, 121 kat. hold pedig községi birtok volt. A mezőgazdasági művelésre alkalmas területek jelentős részével a középparasztság rendelkezett.
A községben felekezeti iskola működött, felszerelése meglehetősen kezdetlegesnek bizonyult. Mivel a gyermekeket a mezőgazdasági munkákba gyakorta bevonták, így ősszel és tavasszal elhanyagolták az iskolába járást.
Verebről 42 fő vesztette életét a második világháború frontjain, illetve a felszabadító harcok során. A szovjet csapatok 1944. december 22-én foglalták el először a községet. A falu határában összesen 77 kilőtt páncélost számoltak össze, ami a Budapest körülzárásáért vívott harcok hevességét is tanúsítja.
1945 január elején a szovjet katonai igazgatás képviselője összehívta a községi elöljáróság tagjait, Varga Lajos jegyzőt, id. T. Szabó Lajos bírót, és Kampis István írnokot, majd felszólította őket az élet megindítására. Megszervezték a halottak eltemetését, az utak és az iskola rendbehozatalát, valamint a tejbegyűjtést.
Januárban még Vereb körül hullámzott a front, súlyos harcok folytak a szovjet csapatok és a német "SS" alakulatok között. 1945. január 26-án a kora hajnali órákban a németek erős páncélos erőkkel meglepetésszerűen betörtek a Váli völgy felől Vereb községbe. Itt Vereb térségében kellett volna találkozniuk a Baracska és Bicske irányából támadó német ékekkel. Szemtanúk elmondása szerint 30-35 páncélos tört be a községbe, túlnyomórészt "SS" páncélosalakulathoz tartoztak. A németek majdnem két napig tartották magukat a Vértesacsa felől ellentámadást intéző erős szovjet alakulattal szemben, illetve a fogságba esett szovjet katonákkal is kegyetlenkedtek. A szovjet hadifoglyokat az uradalmi kovácsműhely épületébe terelték és barbár módon megkínozták, majd kivégezték őket. Akiknek megkínzására nem maradt idejük vagy erejük, azokat a kovácsműhely előtt lőtték főbe. Összesen 39 szovjet katona és hadifogoly lelte halálát, a harcok során pedig több mint százan haltak meg.
Később a lebontott kovácsműhely helyén 1957-ben emlékművet emeltek, mely az uradalmi kastély parkjában áll. A verebi harcokról Ilja Markin szovjet író is megemlékezett, aki korábban műszaki tisztként harcolt a falu környékén és később többször is visszalátogatott oda.
Január 27-én éjfél tájban hagyta el az utolsó német páncélos a községet, ám a németek fejér megyéből való kiűzéséig, március végéig nem kezdődhetett meg az újjáépítés. Április elején alakult meg a Nemzeti Bizottság, megszervezték a községi rendőrséget. Az állatállomány szinte teljesen elpusztult a harcok során, az uradalom kismagtárában 120 métermázsa gabona állott rendelkezésre.
Megkezdődött a földosztás is. A 3880 katasztrális holdból felosztható földalap 933 kat. hold, a földigénylők száma 145 fő volt. 1945. május 10-ére be is fejeződött a földosztás, mint a 933 kat. hold felosztásra került 135 személy között és 53 házhelyigénylő számára.
A községben 2 üzemképes és 3 meg nem javított traktor volt, ill. 7 rossz erőben lévő ló. A megmunkálatlan, bevetetlen föld 873 kat. holdra rúgott.
A település 2007-ben került át a Székesfehérvári kistérségből a Gárdonyi kistérségbe.
Nevezetességei [szerkesztés]
Műemlékek, építészeti látnivalók:
- Helytörténeti Gyűjtemény,
- Református templom,
- Római katolikus templom,
Emlékművek, emlékhelyek, szobrok:
- I. és II. világháborús emléktábla – Fő út 10.,
- II. világháborús emlékmű – Szabadság tér 26.,
- Kovács János emléktáblája Szabadság tér,
- Pogánykő – 13. km kőnél (honfoglalás kori emlékhely),
- Verebi Végh János mellszobra – Berényi út 4.
Híres szülöttei [szerkesztés]
- Szénási Sándor (1925–2001) református lelkész, költő, műfordító
- Végh Gyula (1870–1951) művészeti író, műgyűjtő, festő, múzeumigazgató, utazó
- Végh Péter (1725–1802) országbíró
Források [szerkesztés]
- Veszpr.k.m.lt.
- Győrffy: Fejérvármegye
- A felszabadulás a bicskei járásban (Bicske, 1970)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vereb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Vereb, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ↑ 2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról. Magyar Közlöny 2007. évi 121. szám. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007. szeptember 17. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
