Perkáta
| Perkáta | |||
 |
|||
| A római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Adonyi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Somogyi Balázs (PÖPE-FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Lakos László | ||
| Irányítószám | 2431 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4002 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 53,70 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 176[3] m | ||
| Terület | 74,52 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Perkáta
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Perkáta
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,04993°, k. h. 18,78811° | |||
| Perkáta weboldala | |||
Perkáta nagyközség Fejér megyében, az Adonyi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Fejér megyében, a Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetű. A település megközelíthető közúton: Budapestről a 6-os főúton Adonyig, onnan mellékúton (de ha valaki hosszabb útvonalon akar, akkor Dunaújvárosig, onnan tovább a 62-esen); vagy Székesfehérvárról a 62-esen.
Története[szerkesztés]
A környéken, főként a Cikolai-vízrendszerhez tartozó vízfolyások mellékén mintegy hatvan régészeti lelőhely van. A Kr. e. III-II. századból a La Tene kultúra (kelta) emlékeit és bronzkori temetőket tártak fel, de számos lelőhely ismeretes a római és a népvándorlás korából is. A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye. Az I-IV. században a rómaiak foglalták el a területet, de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt. Perkáta környéke – az egész mezőföldi löszhátsággal együtt – a fejedelmi szállásterület része volt a X. században.
A XIII-XVI. században kun szálláshely volt. A tatárjárás során elpusztult Árpád-kori település helyére – a hantosszéki kun kapitányság szervezetéhez tartozó – kunok költöztek, a XI. századi templomukat 1417-ben újjáépítették. Régi nevének említése először Ozorai Pipo temesi főispán oklevelében fordul elő 1417-ben. A török hódoltság idején elnéptelenedik a község, a török kiűzések után pedig délszlávok (főleg rác telepesek) érkeztek ide. Szorgalmuk nyomán jelentős községgé fejlődött, amihez földrajzi helyzete, éghajlati adottságai is nagyban hozzájárultak.
A település múltjában a XVIII. század utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától Radványi Győry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepít le, iskolát alapít, saját költségén római katolikus templomot építtet. Kastélyukat 1820-ban építtették. A család egyik tagja, a birtokot kitűnően vezető Győri Terézia (1843–1936), a falu jótevője élete végéig itt élt. Halálával lezárult az a másfél száz esztendő, amely a Győri család tevékenységével függött össze.
A lakosság száma az 1800-as évek elejétől napjainkig 3500–6000 fő között mozog, a nagyközség lakóinak száma ma 4024 fő, a lakások száma pedig 1573, területe 7452 ha, ebből belterület 436 ha, mezőgazdasági jellegű település.
Legnagyobb intézménye az Általános Művelődési Központ, melynek tagintézményei a Napköziotthonos Óvoda, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és a József Attila Könyvtár.
A települést elkerülő 62-es főutat 2012. június 28-án adták át.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Községháza
- Győry kastély
- Kossuth Lajos szobra
- Római katolikus templom
- Református kápolna
- Galgóczy-kápolna
- Nagyközségi könyvtár
Itt született[szerkesztés]
- Szapáry László 1864-ben, londoni magyar nagykövet, fiumei kormányzó
Testvértelepülések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Perkáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Perkáta, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ↑ Perkáta - Baciu [Kisbács (Románia - Erdély)] (magyar nyelven). Perkáta Online. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
- ↑ Perkátai invázió... (magyar nyelven). Perkáta Online. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
- ↑ Perkáta és Huaxiang testvértelepülések lesznek (magyar nyelven). Perkáta Online. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
