Rácalmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rácalmás
Jankovich-kúria (3755. számú műemlék).jpg
A Jankovich-kúria
Rácalmás címere
Rácalmás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség 2012-ig Dunaújvárosi
Jogállás város
Polgármester Schrick István (RVSZE)[1]
Jegyző Györe Andrea
Irányítószám 2459
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 4470 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 109,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 70[3] m
Terület 40,64 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Közép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rácalmás (Magyarország)
Rácalmás
Rácalmás
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47,02526°, k. h. 18,94037°
Rácalmás (Fejér megye)
Rácalmás
Rácalmás
Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47,02526°, k. h. 18,94037°
Rácalmás weboldala

Rácalmás város Fejér megyében, a Dunaújvárosi kistérségben.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Rácalmás város a Duna jobb partján, Budapesttől mintegy 61 kilométerre délre, Dunaújvárostól 4 kilométerre északra található, a 6-os főút és a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal mellett.

Története [szerkesztés]

A mai Rácalmás területe már az őskorban is lakott hely volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a neolitikum és a bronzkor embere is megtelepedett a Duna fölé magasodó löszparton. De megfordultak itt kelták, avarok, longobárdok és hunok is.

A honfoglalás után magyar törzsek szálláshelye volt. Az első, a községre utaló írásos feljegyzés 1025-ből származik, egy királyi adománylevél említi Szigetfő néven. Szigetfő név (később) Szigetfői Miklós királyi pohárnok neveként merül fel. A települést a Veszprémvölgyi apácák perelték tőle az 1295. december 10-én kelt bizonyságlevél szerint. Magyar Országos Levéltár Dl. 1431 jelzet (E település nevét őrzi a Szigetfő utca.) A mai Szigetfű családnév innen eredeztethető, habár a Szigetfő(ű) családok később - a Duna bal partján - a mai Tass község területén éltek. 1329-ben már Almás néven említik (az Almási család birtoka volt). A XVI.-XVII. században egyre több, a törökök elől menekülő szerb (rác) család telepedik le a környéken, innen ered a Rácalmás név is. Almás, Tikos és Szigetfa településeket a török kiűzése után, 1696-ban "egyesítik" Rácz Almás néven.

A város a XVIII. század elejétől a Jankovich család birtoka, s 1830-ban már a 2248 lakos túlnyomó része magyar. Az 1860-as összeíráskor már 3317 lakost vesznek nyilvántartásba. Fejér vármegye 1869-ben megjelent gazdasági statisztikája szerint 3323-an éltek a településen, a község területe pedig 16 426 kataszteri hold volt. 1876 előtt a község egy ideig járási székhely volt. Megkezdődött a falu villamosítása, utak építése, artézi kutak fúrása. 1880-ban önálló postát, 1896-ban pedig vasútállomást kapott a település. Virágzott a mezőgazdaság, kereskedelem, dunai vízimalmok őrölték a környék gabonáját, s a halászoknak is megélhetést biztosított a folyam.

Rácalmás légifotó2.jpg

Az első világháború 800 rácalmási katonája közül 131-en nem tértek vissza, 54 hadiözvegy és 77 hadiárva maradt utánuk. A két világháború közt egyre több budapesti polgár fedezte fel a kiváló természeti adottságokkal rendelkező települést, sorra épültek a nyaralók Rácalmáson és az akkor még a községhez tartozó Kulcson, amelynek hajóállomása volt. (1805-ig Rácalmáson, a Nagysziget csücskénél volt a hajóállomás, de mivel a község nem fizetett hozzájárulást, a kikötőt áthelyezték Kulcsra.) Nyaranta élénk társadalmi élet zajlott a fővárosi középpolgárság – írók, művészek, tanárok – nyaralóiban és így a községben is. Ennek vetett véget a második világháború, amely közvetlenül 1944 őszén érte el Rácalmást, a község 1944 novemberétől 1945 februárjáig a közvetlen frontvonalban volt, többször cserélt gazdát.

A világháborút követően 1950-től változott nagyot a település élete. Ekkor kezdték építeni Dunapentele-Sztálinvárost, a mai Dunaújvárost. Eleinte az építők „szállták meg” a községet, ideiglenesen itt szállásolták el egy részüket. Majd a már megépült ipari centrum „szívta el” a munkaerőt. Ez a folyamat az 1980-as évek végén, a '90-es évek elején fordult meg: egyre többen költöztek-költöznek ki a városból a községbe, nem utolsó sorban a jó levegő, a kulturált környezet és a kiváló infrastruktúra miatt. (Némi túlzással Dunaújváros Rózsadombjának nevezik.)

A rendszerváltozás hatalmas fejlődést hozott a község életében. Az addig stagnáló település rohamléptekkel kezdett fejlődni. Mára csaknem száz százalékos a csatornázás, a vezetékes ivóvízellátás, a mobiltelefonok térhódításával ugyan csökkent a jelentősége, de a vezetékes telefonhálózatot tekintve a megye egyik legjobban ellátott települése. 2004 óta széles sávú internethálózat és a kábeltelevízió-hálózat működik. Nemrég fejeződött be az egykori Teleszki-kúria felújítása, itt a községi könyvtár és művelődési ház kapott helyet, s ezt rövidesen követte a község büszkeségének, a hosszas küzdelem után „visszaszerzett” Jankovich-kastély felújítása. Az épület klasszikus értékeit megőrizve korszerű konferencia- és idegenforgalmi központot tervezett a község önkormányzata, s ehhez jelentős kormányzati és EU-s pályázati pénzeket nyertek el. A konferencia-központot 2007. augusztus 20-án átadták a nagyközönségnek.

A korábban Rácalmáshoz tartozó Kulcs 1994-ben lett önálló község.

2009. július 1-je óta város.

Jelenkor [szerkesztés]

Rácalmás életében meghatározó volt a 2006-os év, ekkor tették le a régió egyik legnagyobb munkáltatójának, a Hankooknak az alapkövét. A „gumigyár” 2007-ben kezdte meg a termelést, munkát adva több mint 1000 embernek. A 2010-11-es években a második ütemmel tovább bővül a gyár, hozzájárulva az itt élő emberek megélhetéséhez. A koreai gyárral együtt új kultúra, gasztronómia is költözött a városba, a Jankovich-kúria területén koreai ételeket is megkóstolhatunk akár tradicionális környezetben is.

Rácalmás légifotó1.jpg

Nevezetességei [szerkesztés]

Testvértelepülés [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. ↑ Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. ↑ Rácalmás, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rácalmás témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Fejér megye városai
megyei jogú városok HUN Fejér COA.jpg
Városok

Adony •  Bicske •  Bodajk •  Enying •  Ercsi •  Gárdony •  Martonvásár •  Mór •  Polgárdi •  Pusztaszabolcs •  Rácalmás •  Sárbogárd •  Velence
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rácalmás&oldid=13134444”