Rácalmás

Rácalmás
A Jankovich-kúria
Rácalmás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Kistérség	Dunaújvárosi
Rang	város
Polgármester	Schrick István (RVSZE)
Jegyző	Györe Andrea
Irányítószám	2459
Körzethívószám	25
Népesség
Teljes népesség	4470 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	109,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	40,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rácalmás Pozíció Magyarország térképén
Rácalmás Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47.02526° k. h. 18.94037°47.02526, 18.94037
Rácalmás weboldala

Rácalmás város Fejér megyében, a Dunaújvárosi kistérségben.

Fekvése

Rácalmás város a Duna jobb partján, Budapesttől mintegy 61 kilométerre délre, Dunaújvárostól 4 kilométerre északra található, a 6-os főút és a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal mellett.

Története

A mai Rácalmás területe már az őskorban is lakott hely volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a neolitikum és a bronzkor embere is megtelepedett a Duna fölé magasodó löszparton. De megfordultak itt kelták, avarok, longobárdok és hunok is.

A honfoglalás után magyar törzsek szálláshelye volt. Az első, a községre utaló írásos feljegyzés 1025-ből származik, egy királyi adománylevél említi Szigetfő néven. Szigetfő név (később) Szigetfői Miklós királyi pohárnok neveként merül fel. A települést a Veszprémvölgyi apácák perelték tőle az 1295. december 10-én kelt bizonyságlevél szerint. Magyar Országos Levéltár Dl. 1431 jelzet (E település nevét őrzi a Szigetfő utca.) A mai Szigetfű családnév innen eredeztethető, habár a Szigetfő(ű) családok később - a Duna bal partján - a mai Tass község területén éltek. 1329-ben már Almás néven említik (az Almási család birtoka volt). A XVI.-XVII. században egyre több, a törökök elől menekülő szerb (rác) család telepedik le a környéken, innen ered a Rácalmás név is. Almás, Tikos és Szigetfa településeket a török kiűzése után, 1696-ban "egyesítik" Rácz Almás néven.

A város a XVIII. század elejétől a Jankovich család birtoka, s 1830-ban már a 2248 lakos túlnyomó része magyar. Az 1860-as összeíráskor már 3317 lakost vesznek nyilvántartásba. Fejér vármegye 1869-ben megjelent gazdasági statisztikája szerint 3323-an éltek a településen, a község területe pedig 16 426 kataszteri hold volt. 1876-ban a község járási székhely lett, s ez a fejlődésben is megmutatkozott. Megkezdődött a falu villamosítása, utak építése, artézi kutak fúrása. 1880-ban önálló postát, 1896-ban pedig vasútállomást kapott a település. A közigazgatás átszervezése során, 1899-ben megszűnik a Rácalmási járás, a községet az Adonyi járáshoz csatolják, de ez nem okozott különösebb visszaesést a község életében. Virágzott a mezőgazdaság, kereskedelem, dunai vízimalmok őrölték a környék gabonáját, s a halászoknak is megélhetést biztosított a folyam.

Az I. világháború 800 rácalmási katonája közül 131-en nem tértek vissza, 54 hadiözvegy és 77 hadiárva maradt utánuk. A két világháború közt egyre több budapesti polgár fedezte fel a kiváló természeti adottságokkal rendelkező települést, sorra épültek a nyaralók Rácalmáson és az akkor még a községhez tartozó Kulcson, amelynek hajóállomása volt. (1805-ig Rácalmáson, a Nagysziget csücskénél volt a hajóállomás, de mivel a község nem fizetett hozzájárulást, a kikötőt áthelyezték Kulcsra.) Nyaranta élénk társadalmi élet zajlott a fővárosi középpolgárság – írók, művészek, tanárok – nyaralóiban és így a községben is. Ennek vetett véget a II. világháború, amely közvetlenül 1944 őszén érte el Rácalmást, a község 1944 novemberétől 1945 februárjáig a közvetlen frontvonalban volt, többször cserélt gazdát.

A világháborút követően 1950-től változott nagyot a település élete. Ekkor kezdték építeni Dunapentele-Sztálinvárost, a mai Dunaújvárost. Eleinte az építők „szállták meg” a községet, ideiglenesen itt szállásolták el egy részüket. Majd a már megépült ipari centrum „szívta el” a munkaerőt. Ez a folyamat az 1980-as évek végén, a '90-es évek elején fordult meg: egyre többen költöztek-költöznek ki a városból a községbe, nem utolsó sorban a jó levegő, a kulturált környezet és a kiváló infrastruktúra miatt. (Némi túlzással Dunaújváros Rózsadombjának nevezik.)

A rendszerváltozás hatalmas fejlődést hozott a község életében. Az addig stagnáló település rohamléptekkel kezdett fejlődni. Mára csaknem száz százalékos a csatornázás, a vezetékes ivóvízellátás, a mobiltelefonok térhódításával ugyan csökkent a jelentősége, de a vezetékes telefonhálózatot tekintve a megye egyik legjobban ellátott települése. 2004 óta széles sávú internethálózat és a kábeltelevízió-hálózat működik. Nemrég fejeződött be az egykori Teleszki-kúria felújítása, itt a községi könyvtár és művelődési ház kapott helyet, s ezt rövidesen követte a község büszkeségének, a hosszas küzdelem után „visszaszerzett” Jankovich-kastély felújítása. Az épület klasszikus értékeit megőrizve korszerű konferencia- és idegenforgalmi központot tervezett a község önkormányzata, s ehhez jelentős kormányzati és EU-s pályázati pénzeket nyertek el. A konferencia-központot 2007. augusztus 20-án átadták a nagyközönségnek.

A korábban Rácalmáshoz tartozó Kulcs 1994-ben lett önálló község.

2009. [[|július 1.|július 1-je]] óta város.

Jelenkor

Rácalmás életében meghatározó volt a 2006-os év, ekkor tették le a régió egyik legnagyobb munkáltatójának, a Hankooknak az alapkövét. A „gumigyár” 2007-ben kezdte meg a termelést, munkát adva több mint 1000 embernek. A 2010-11-es években a második ütemmel tovább bővül a gyár, hozzájárulva az itt élő emberek megélhetéséhez. A koreai gyárral együtt új kultúra, gasztronómia is költözött a városba, a Jankovich-kúria területén koreai ételeket is megkóstolhatunk akár tradicionális környezetben is.

Nevezetességei

• Jankovich-kúria – Jankovich család
• A Rácalmási Nagysziget
• Az Ófalu
• Millennium Park
• Modrovich–Bay-kúria (Modrovich-kúria, Modrovich-kastély) - Modrovich & Bay család
• Királykút mellett középkori templom maradványai
• Ráctemplom
• Evangélikus-református templom, Széchenyi tér
• Jankovich kápolna

Testvértelepülés

• Dransfeld, Németország

Források

• Rácalmás története
• Rácalmás örökségei (Faluvédők)

További információk

• Rácalmás Önkormányzatának hivatalos honlapja
• Rácalmás a Vendégvárón
• Légifotók Rácalmásról
• Rácalmás.lap.hu - linkgyűjtemény