Daruszentmiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Daruszentmiklós
Daruszentmiklós címere
Daruszentmiklós címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Dunaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Rauf Norbert[1]
Irányítószám 2423
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 1302 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 85,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Daruszentmiklós  (Magyarország)
Daruszentmiklós
Daruszentmiklós
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 22″, k. h. 18° 50′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 22″, k. h. 18° 50′ 48″
Daruszentmiklós  (Fejér megye)
Daruszentmiklós
Daruszentmiklós
Pozíció Fejér megye térképén
Daruszentmiklós weboldala

Daruszentmiklós község Fejér megyében, a Dunaújvárosi kistérségben, Dunaújvárostól 23 km-re.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye délkeleti részén, Dunaföldvártól északnyugatra található település.

Dunaföldvár 8,5 km, Nagykarácsony 8,5 km, Mezőfalva 9 km, Solt 15 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területének régmúltjáról

Daruszentmiklós vidéke, illetve Mezőföld délkeleti része ősidők óta lakott terület volt. A régészeti leletek szerint az ókorban éltek itt a kelták, a rómaiak, majd néhány évtizedig a hunok is. A honfoglalás előtt, a 8. században az Avar Birodalom központi területéhez tartozott nagyrészt avar lakossággal, melyet itt találtak a honszerző magyarok.[3]

A honfoglalás után a vidék magyar fejedelmi szálláshely, azután pedig királyi birtok lett. Az itt kialakult Árpád-kori magyar falvakat a tatárdúlás pusztította el 1242-ben. A tatárjárás után az elnéptelenedett alföldi tájakra és e területre is kunokat telepítettek. Itt alakították ki az egyik kunkapitányságot Hantos-szék központtal. IV. Béla király és utódai a kunoknak juttatott földbirtokért cserébe a kereszténység felvételét, falvak (szállások) építését valamint katonai szolgálatot követeltek. Egy 1417-ben kelt oklevél felsorolja az ide tartozó kun falvakat, szállásokat. Ezek egyebek között Előszállás, Karácsonyszállás, Perkáta és Újszállás , amely a Vásáros Boldogasszony tiszteletére felszentelt templommal is rendelkezett.[4]

A kunszállások lakói főleg legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak, de halásztak, vadásztak is. A mezőföldi kun népesség lassan betagozódott a magyar társadalomba, felvette a kereszténységet és átvette a földművelést, de a török időkig megőrizte viszonylagos önállóságát.

A mohácsi vereség után a vidék a török hadak felvonulási útvonalába esett, majd 150 esztendeig török uralom alá került. A hadjáratok pusztításai és a többfelé adóztatás miatt Előszállás, Karácsonyszállás és Újszállás maradék lakói békésebb területekre, az ország nyugati megyéibe menekültek. Helyükre abban az időben rácok (szerbek) költöztek.[5]

Daruhegy története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török kiűzése után a 18. században, az egykori kunkapitányság 42 ezer holdas területe már a ciszterci rend zirci apátságának a földbirtoka volt.

Az uradalom itteni központját Előszálláson alakították ki, ám a területét sokáig csak bikanyájak legeltetésére használták. A földbirtokra annak megművelése céljából, az egykori Újszállás helyén található Újmajorba főleg német nemzetiségű jobbágyokat telepítettek és 1811-ben megalapították Herczegfalva – a mai Mezőfalva – községet.

1860-tól Előszállás és környéke is Herczegfalvához csatlakozott, ezután Herczegfalva a Zirci Apátság előszállási uradalmához tartozó településeknek (Előszállás, Nagykarácsonyszállás, Ménesmajor, Nagyvenyim és számos major) a közigazgatási központja lett.[6]

Daruhegy - Daruszentmiklós 19. századi elődje - abban az időben egy külterületi lakott hely, amely a Zirci apátság előszállási uradalmának területén, illetve Herczegfalva község határában feküdt.

Korabeli lakóinak nagyobb része szegény, föld nélküli zsellérként közvetlenül nem függött az uradalomtól, ugyanakkor munkalehetőséget (napszám, vagy idénymunkát) elsősorban az uradalomtól remélhetett.[7]

Az uradalmi településeken élők csapatokba szerveződtek a nagyobb idénymunkák elvégzéséhez. Ilyen munka volt a kukoricakapálás, a cukorrépa egyelése valamint az aratás is.

Az 1897-évi országos aratósztrájk idején a herczegfalvi és a daruhegyi aratók béremelést követelve letették a munkát. A sztrájkolók vezetője és szószólója Vörös István daruhegyi lakos volt. Követeléseiket nem teljesítették, ugyanakkor aratógépeket vásároltak és alföldi aratókat hoztak a sürgős munka elvégzésére.

A 20. század első éveiben, a gyors népességnövekedés, a munkalehetőség csökkenése és a megélhetési nehézségek miatt erről a környékről is sokan kivándoroltak Amerikába.[8]

A daruhegyiek elégedetlensége 1922-ben bontakozott ki újra, melynek oka a részleges a szegényparasztok számára elégtelen földreform volt.

Daruszentmiklós megalakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1927 októberében Herczegfalvától különvált Előszállás, a környező pusztákkal (Daruhegy, Ménesmajor, Kiskarácsony, Nagykarácsony és több major) egy községet alkotva, önállósult. Az összes lakosság ekkor 3680 fő volt.[9]

Előszállás önkormányzati képviselő-testületébe Daruhegyből egy tagot választottak. A 20. század közepére a falu és a fehérvári út között még két lakóterület alakult ki: Dánieltelep és Kisszentmiklós.

A települések sajátosságaiból és az itt lakók évszázadok óta nehéz szociális helyzetéből adódóan az iskoláztatás hosszú ideig rendszertelen volt, csupán a 20. század első felétől valósult meg e pusztákon a kötelező népoktatás. 1913-ban adták át Daruhelyen az első osztatlan, egy tantermes iskolát. 1930-ban készült el a Dánieltelep máig is szép iskolaépülete, a „Klebelsberg-kúria”. 1960-ban mellette építették fel a „nagyiskolát”, amelyet az 1980-as évek elején bővítették és korszerűsítették. A nyolc osztályos községi iskola Benedek Elek nevét vette fel és 2008-tól a mezőfalvi általános iskola tagintézménye.

A második világháború és a földreform befejezése után Előszállás külső településeinek a lakosságnövekedése felgyorsult. Daruhegy népessége már 1946-ban meghaladta az 1200 főt. Az ott élők önálló község szervezését kezdeményezték. Céljuk több mint fél évszázad után végül megvalósult.

Daruszentmiklós a 2002. évi önkormányzati választásokkal önálló településsé alakult. Az Előszállásból kivált község saját önkormányzati képviselő testületet és polgármestert választott.

Az önálló Daruszentmiklós három kisebb településrészt foglal magába: Daruhegyet, Dánieltelepet és Kisszentmiklóst.

A község napközi otthonos óvodával, nyolc osztályos általános iskolával, valamint önálló orvosi rendelővel és védőnői szolgálattal rendelkezik. Az önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal legfontosabb feladatai a helyi ügyek intézése és a meglévő közösségi intézmények működésének biztosítása.

A Dunaújvárostól 23 km-re lévő településen többségben mezőgazdasággal, kereskedelemmel foglalkozó, valamint néhány szakipari tevékenységet folytató vállalkozás van.

A falu határán átívelő M6-os autópálya közvetlen kapcsolatot biztosít az ország távoli térségeivel. Daruszentmiklós lélekszáma 2011. elején 1309 fő volt.

A község istentisztelet céljára készült épülettel nem rendelkezik, ezért az önkormányzata 2011. május 11-én úgy határozott, hogy támogatja Daruszentmiklóson egy – társadalmi közadakozásból és összefogásból elkészülő – ökumenikus templom megépítését.[10]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Daruszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Erdős Ferenc – Farkas Gábor – Fülöp Gyula - Virág Ernő: Mezőfalva története. Mezőfalva: (kiadó nélkül). 1989. 23. o. ISBN 9630329972  
  4. Mezőfalva története. 27. o. ISBN 9630329972  
  5. Mezőfalva története. 29. o. ISBN 9630329972  
  6. Mezőfalva története. 87. o. ISBN 9630329972  
  7. Mezőfalva története. 65. o. ISBN 9630329972  
  8. Mezőfalva története. 107–111. o. ISBN 9630329972  
  9. Mezőfalva története. 140. o. ISBN 9630329972  
  10. Templomot építünk. Daruszentmiklósi Napló, (2011. máj. 23.) 02. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]