Kajászó
| Kajászó | |||
 |
|||
| Református templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Bicskei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mohácsi Györgyné[1] | ||
| Irányítószám | 2472 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1048 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 43,70 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 163[3] m | ||
| Terület | 23,98 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Vál-víz síkja[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kajászó
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kajászó
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,32472°, k. h. 18,72270° | |||
Kajászó község Magyarországon, Fejér megyében, a Bicskei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Budapesttől 35 kilométerre délnyugatra fekszik, körülbelül félúton a főváros és Székesfehérvár között, a Váli-völgyben, az M7-es autópályától 2 kilométerre.
A település nevének eredete [szerkesztés]
A római birodalmat keletről megtámadó hunok a mai Százhalombatta térségénél keltek át a Dunán, és jelentős ütközet zajlott a közeli Tárnok-völgyben. Az ütközetben a hun Keve vezér is elesett, akit a monda szerint itt temettek el. Egyes források szerint maga Attila vezér is itt nyugszik.
A település neve is innen eredeztethető: eredetileg Keveháza, majd Keveaszó, (Cuwe azoa, Keueozou), később Keazó, végül mai kiejtéssel Kajászó lett. Kajászón azonban továbbra is őrzik Keve emlékét: a helyi termelőszövetkezet neve Keve Rt, a sportegyesületé pedig Keve SC.
A falu védőszentje, Szent Péter után a település neve 1491-től Kajászószentpéter, amelyet a kommunista uralom idején a Belügyminisztérium 1950-ben Kajászóra rövidített.
Története [szerkesztés]
Kajászó igen ősi település: az ásatások tanúsága szerint már Krisztus előtt 1600 körül lakott volt. A Római Birodalom idején Pannónia provincia egyik településeként szintén lakott volt, amit római kori villamaradványok bizonyítanak. Korabeli római nevét nem ismerjük.
A török hódoltság vége felé, 1686-ra a sorozatos fosztogatások nyomán Kajászó teljesen elnéptelenedett, és csak 1710 tájékán igyekeztek újratelepíteni a földbirtokosok.
A napóleoni háborúk idején a magyar területek jelentősége megnőtt: a birodalom részéről egyre nagyobb volt az igény a mezőgazdasági termékekre, állatokra. A település örvendetes fellendülésnek indult: a falu szinte teljesen újjáépült, felvirágzott.
Ettől fogva az első világháború ig a fejlődés kiegyensúlyozott, szinte töretlen. A világháborúban szinte minden családnak volt halottja: később emlékművet emeltek a hősi halottak tiszteletére.
A két világháború között Kajászó ismét felvirágzik: főként a tejtermelés, hiszen a közeli Budapest hatalmas felvevőpiac. A gazdák megerősödnek: szövetkezetet hoznak létre, tejbegyűjtő állomást építenek. A község a szarvasmarha-tartásban országos hírnévre tett szert.
A második világháború során a frontvonal többször átvonul Kajászón oda-vissza, és a pusztulás ennek megfelelően óriási: alig maradt ép ház, élő állat, élelmiszer a faluban.
A kommunizmus évei alatt a téeszesítésnek esik áldozatul a két háború közötti tevékeny időszak összes eredménye. Kajászó az országos fejlesztésekből többnyire kimarad, a közművesítés is nagyon sokára kezdődik meg.
Kajászó ma [szerkesztés]
Ma a község ismét fejlődésnek indult. A lakosság lélekszáma folyamatosan növekszik. A településen komoly beruházások és fejlesztések valósultak meg az 1990-es és 2000-es években. Most már minden közmű jelen van: víz, villany, gáz, csatorna, szélessávú Internet. 2003-ban megtörtént a felszínivíz-elvezetés teljes kiépítése is.
2007-ben került át az Ercsi kistérségből a Bicskei kistérségbe.
Kajászón több vállalkozás, cég megtelepedett, zöldmezős beruházást hajtva végre.
A település környéke tereplovaglásra kiváló lehetőségeket biztosít. Az autópálya közelsége, a változatos, ám szelíd domborzat, a lovak számára kiváló talajminőség, a főváros "budai oldalához" a legközelebbi nagy kiterjedésű, lovaglásra alkalmas területet méltán csalogatja a lovassport hódolóit.
A 2007/2008-as labdarúgóbajnokságot megnyerte az ifjúsági csapat. Korábban is voltak hasonló sikereik. Többször második, ill. harmadik helyezást értek el.
2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.[6]
Látnivalók [szerkesztés]
- Református templom
- Artézi-kút a Rákóczi úton
- I. világháborús emlékmű
- Trianon zászló
- Focipálya, ahol a kajászóiak fociznak
Itt született [szerkesztés]
- 1750-ben báró Andrássy János vezérőrnagy
- 1815-ben Gaál Imre református lelkész
Források [szerkesztés]
- Czanik Béla: Kajászó(szentpéter) község és református egyháza története (2000)
- Czanik Béla: Ahogy láttam Kajászószentpétert (2002)
- Czanik Béla: Szolgálatunk, életünk (2003)
(Mindegyik magánkiadás, a község üzleteiben szerezhető be)
- Arany János: Keveháza (1853)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kajászó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Kajászó, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ↑ Trianon - táblaavatás összefoglaló. Rovás Info. (Hozzáférés: 2011. június 8.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
