Sárkeresztúr
| Sárkeresztúr | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Abai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csutiné Turi Ibolya[1] | ||
| Irányítószám | 8125 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2581 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 55,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 119[3] m | ||
| Terület | 46,75 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sárkeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Sárkeresztúr
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,00706°, k. h. 18,54735° | |||
| Sárkeresztúr weboldala | |||
Sárkeresztúr község Fejér megyében, az Abai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A község határa a Mezőföld Fejér megyei része, a Sárvíz mentén. Domborzati viszonyait tekintve a Sárvíz-völgytől keleti irányban enyhén emelkedő. A lejtőszerű emelkedés egészen a sárosdi határig tart. Itt húzódik az a dombél, amely a sárkeresztúri és a sárosdi határt elválasztja. Ennek a dombélnek a magassága 130-140 méter között váltakozik. A határ legmélyebb pontja 95 méter. A Nádor-csatorna melletti rész eléggé mocsaras, így esős években a földek itt terméketlenek. A községi belterületek is mély fekvésűek, s alig 97-102 méter között váltakozik a tengerszint feletti magasság.
Megközelíthetősége [szerkesztés]
- Közúton a 63-as főúton.
- Vonattal a MÁV 45-ös számú Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonalán érhető el. A településnek egy saját megállóhelye, valamint egy közös vasútállomása van Abával.[6]
Története [szerkesztés]
A Gorsiumból (Tác) Sopianaeba (Pécs) vezető egyik római főútvonal a községen haladt át, egy szakaszát légifelvételről is ismerjük a község határából. A község területén a temetődomb környékén és az Öreg utcában kerültek elő a helyi kelta bennszülött lakosságra jellemző edények, a temetődombon sírokat is találtak. A termelőszövetkezeti Homokbányában középkori sírok kerültek elő, a szemközti domb, a Zsellér-domb, ahol török kor utáni jobbágyfalut tart számon a helyi hagyomány. Kora középkori település volt Asszonyvására (másképpen Vásárd). A falu a mai Sárkeresztúrral azonos, vagy annak határában volt. 1192-ben Asonuasara, 1272-ben Wasárd változatban említik.
Sárkeresztúron egyesült a fehérvári hadi út és a Fövenyről Wasárdra vezető "nagy út". Kun László uralkodása idején a sárosdi királyi lovászok földügyben perlekedtek a vásárdi lovászokkal. Vásárdot hamarosan Székesfehérvár polgárai szerzik meg maguknak.
A község neve az alábbi változatokban fordul elő: 1405-ben Kerezthwr, majd a 15. század egészében és a 16. század elején némi alakváltozatok vannak: így Kereztur, Kerezthur, Keresthur, Kerezthwr.
A név 1351-ben fordul elő első ízben a forrásokban; a középkori birtokosok között voltak Keresztúri nevezetűek is.
Nevezetességei [szerkesztés]
Jellemző a műkő-oroszlánokból és műkő-oszlopokból álló kerítések kombinálása kovácsoltvassal. További nevezetességek:
- Sárkány-tó
- Itt született Bella István költő
Forrás [szerkesztés]
- Sárkeresztúr története (Összeállította: Jancsó István)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Sárkeresztúr, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ↑ A vonalon 2009. december óta szünetel a személyforgalom.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
